húsvéti korbácsolás
húsvéti korbácsolás: katartikus (→ katartikus rítusok), termékenységvarázsló (→ termékenységvarázslás) célzatú → népszokás. Előfordulását a Dunántúlról ismerjük. Fejér megyében sibának nevezik a négyszögűre font korbácsot, amellyel a legények → húsvéthétfőn megcsapkodták a leányokat, közben ezt mondogatva:
Keléses ne légy,
Bolhásos ne légy,
Esztendőre frissebb légy!
Bolhásos ne légy,
Esztendőre frissebb légy!
A lányok a sibára szalagot kötöttek, borral kínálták a legényeket. A Bakonyban ugyancsak húsvéthétfőn jártak korbácsolni:
Sidiridi jó légy,
Friss légy,
Keléses ne légy,
Ha valahová küldenek, fuss!
A lábaid jó futók legyenek (lábára üt)
Kezeid jó mosogatók legyenek (kezére üt)
A fejed ne fájjon (fejére üt)
Sidiridi váltsd ki magadat!
Friss légy,
Keléses ne légy,
Ha valahová küldenek, fuss!
A lábaid jó futók legyenek (lábára üt)
Kezeid jó mosogatók legyenek (kezére üt)
A fejed ne fájjon (fejére üt)
Sidiridi váltsd ki magadat!
(hátára üt és várja a tojást jutalmul). A húsvéti korbácsolás és locsolás jutalma egyaránt a hímes vagy piros tojás (→ húsvéti tojás). A Felföldön és a szlovák–magyar érintkezési területeken ismert a suprikálás: a lányok korbácsolják meg a → húsvéti locsolást végző legényeket. (→ még: korbácsolás)
Németh Imre–Tátrai Zsuzsanna
