hónapos
hónapos: időszakos → mezei munkás, aki uradalomba vagy nagyobb parasztgazdaságba szegődött legalább egy hónap időtartamra, a vegyes mezőgazdasági munkákat pénzért, részért, esetleg még → kommencióért is végezhette. Nevezik még betyárnak, havi béresnek, havi legénynek, hónapszámosnak is. A hónapos átmeneti típus a napszámos, summás és cseléd között, voltaképpen a → summás 19. sz.-i elődje; elnevezésük sokáig azonos is volt. A hónaposokat a nyári idényben előbb a nagy uradalmak kezdték alkalmazni, később a parasztgazdaságok is. Nem családostul, hanem egyedül szegődtek el (innen a legény, valamint a ’nőtlen férfi’ jelentésű betyár elnevezés), tehát nem tömörültek bandákba, mint később a summások. Ők is cselédpótlók voltak, s a szerződött időben mindenféle mezei munkát elvégeztek, amit cselédekkel nem tudtak ellátni: gazdáknál pl. őszi szántást, trágyázást stb. (Olykor még ún. téli betyárokat is szerződtettek a jószágok mellé a munkaerőhiánnyal küzdő uradalmak, ezekből később ún. téli summások lettek, akik tehát nem tértek haza a csapattal, hanem folyamatos munkát vállaltak.) – Irod. Reichenbach Béla: A mezőgazdasági üzem berendezése és szervezése (I–II., Bp., 1930); Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszakában, 1849–1867 (szerk. Sándor Pál, Bp., 1951).
Katona Imre
