evangélikusok
evangélikusok: a Luther Márton reformátori tevékenysége és tanításai nyomán létrejött protestáns egyház hívei. Az evangélikusokat egyházuk alapítójára utalva lutheránusoknak is nevezik. A korábbi magyar szóhasználatban evangélikusoknak nevezték ugyan a kálvini tanításokat követő svájci-helvéciai hitvallású ref. egyház híveit is, de a lutheri tanításokat követőket hitvallásukra utalva az ágostai jelzővel különböztették meg. Az ev. felekezet elsősorban a német nyelvterületen és a német fejedelemségek területén, valamint a skandináv államokban, a Baltikumban lelt hívekre. Másutt a reformáció radikálisabb áramlatai találtak követőkre. Mo.-on is 1560–1580 között kiváltak az ev. jellegű egyházi szervezetből a ref. és az unit. hívek. Az ev. egyház hívei között magyarok elsősorban a Dunántúlon, a Kisalföldön, különösen annak Ny-i részén voltak nagyobb számban. Némely gyülekezetük a 18. sz. folyamán innen az Alföldre költözött vallásszabadságuk megóvása érdekében (pl. Orosháza). Kisebb számban a Felföldön, pl. Gömörben és D-Erdélyben keletkeztek magyar ev. gyülekezetek. (Ilyenek a D-erdélyi magyar szórványcsoportok, mint pl. Oltszakadát vagy Hétfalu.) A szlovák nép körében kevés kivétellel a prot. vallású hivők az ev. egyház követői lettek. A szlovákság alföldi betelepüléseinek egyik indítóoka a szabad vallásgyakorlat jogának s az ev. gyülekezetek fenntartásának biztosítása volt. A történeti Mo. ev. hívei között jelentős létszámban voltak német nemzetiségűek. A középkor folyamán kialakult egységes német nemzetiségű tömbök, a szepesi szászok, a bányavárosi németek, erdélyi szászok a reformáció során kitartottak a lutheri tanítások mellett. Az erdélyi szászok között kizárólagossá vált az ev. vallás. Az É-i országrész németsége egyrészt a 17–18. sz. során rekatolizált, viszont a 18. sz.-ban a Dunántúlon letelepedett németek között sokan voltak evangélikusok is. Az ev. paraszti hivők vallási-egyházi élete, szokásai művelődéstörténeti szempontból tanulságosak, mivel az ev. egyház liturgikus rendjében folyamatosan tovább élt a középkori egyházi gyakorlat, néprajzi vonatkozású föltárásukat és elemzésüket azonban még nem végezték el.
Filep Antal
