Tituszhoz írt levél
Tituszhoz írt levél Az ún. PÁSZTORI LEVELEK egyike, a páli levelek gyűjteményében a jelenlegi sorrendben utolsó előtti tagja. A két Timóteusnak írt levéllel együtt olyan történeti helyzetet tanúsítanak, melyeket az apostolnak általunk eddig ismert történetében, életében nem tudunk elhelyezni, legfeljebb a római fogság utáni időszakra gondolhatunk.
A címzett Titusz Pál pogánykeresztyén munkatársa, több nehéz küldetés elvégzője Korinthusban, aki már az apostoli zsinaton is jelen volt az apostollal (Gal 2,1kk). A levél szerint Titusz ebben az időben a krétai egyház vezetője (a hagyomány szerint püspök).
A levél tartalma:
Az 1,1-4 bevezetés, majd az 1,5-16 Titusz feladatait vázolja Krétán: presbiterek, püspök kiválasztását, az eretnekek elleni harcot. A 2,1-10 erkölcsi intelmeket tartalmaz, részben a páli levelekből ismert »házitáblák« módján. A 2,11-15 üdvtörténeti kitekintéssel megalapozott intelem. A 3. rész további intelmeket tartalmaz; az elöljárók iránti engedelmességről, az újjászületés hatásáról, az eretnekek elleni harc módozatairól. A 3,12-15 néhány befejező utasítást tartalmaz.
A levél jellemzése:
Nyelvezete elég alaposan eltér a többi páli levéltől, s bár mindegyiknek vannak egyedi sajátosságai, ezúttal nagyon feltűnő különbségről van szó (ezek nagyjából ugyanígy jellemzik az 1-2Tim levelet is). Ugyanis gyakori páli szavak és kifejezések hiányoznak a levél nyelvéből, nagyon sok a csak itt található kifejezés, és a legnagyobb eltérés az, hogy összehasonlítva a többi páli levéllel, több fogalmat mással cserél fel.
A tévtanítók jellegét nagyon nehéz meghatározni. Egyrészt gnosztikusoknak tűnnek (akik azt vallják, hogy ismerik az Istent, 1,16), másrészt zsidó ellenfelekre gondolhatunk, mert az 1,14 szerint zsidó mondák, a 3,9 szerint ostoba vitatkozások, nemzetségtáblázatok, törvényeskedő harcok fordulnak elő. Ezek azonban nem azonosak a Kor és Gal levélből megismert judaistákkal - sokkal inkább a gnosztikusoknak valamilyen, erősen zsidó befolyásra keletkezett csoportjára gondolhatunk. Ez egyben a levél keletkezésének időpontját is sejteti: az alakuló gnoszticizmus kora, a Kr. u. 1. szd. vége, 2. szd. eleje felel meg ennek a képnek.
Az egyház képe érdekes különbséget mutat a többi páli levéllel összevetve. Az ott megismert tisztségviselők közül csak a presbiter és püspök kerül említésre, sem karizmatikusok, sem egyéb szolgálatok név szerint nevezve nincsenek. Külön érdekessége, hogy presbiterek többes számban szerepelnek, míg a püspök egyes számban. Ez is a páli egyházi rend megváltozására utal, tehát több évtizedes különbségre.
A levél teológiája és a kívánt kegyesség szintén sajátos. Alapja a tanítással egyező igaz beszéd és az egészséges tanítás (1,9). Isten kegyelme megjelent minden ember üdvösségére, és ez nevel józan, igazságos, kegyes életre, jócselekedetekre való törekvésre (2,11.14; 3,1). »Az újjászületés és megújulás fürdője a Szentlélek által« csak itt fordul elő (3,5).
A szerzőség kérdése:
A levél stiláris és tartalmi sajátosságai felvetik a szerzőség kérdését is. Morcion a levelet nem említi kánonjában, a p46-os kézirat vége hiányzik, abban nincsen benne - bizonyosan csak a 2. szd. végéről tudunk róla. A 19. szd. óta születnek elméletek a szerzőségről, melyeket sokáig a »titkár-elmélet« uralt, míg ma emellett sokan képviselik a pseudonym levél elméletét is - mely nem hamisítást jelent, hanem Pál tekintélyének érvényesítését a halála utáni évtizedekben. Ez az elmélet a levél keletkezését nem köti Pál éltének eseményeihez.
HP
