Nyomorék
Nyomorék H. múm, g. mómosz. Súlyos testi fogyatékosságban szenvedő személy.
Az ÓSZ embere igen nagyra értékeli az emberi test épségét, egészségét, gyönyörködik az emberi szépségben, Isten ajándékának tartja azt (vö. 1Móz 39,6: József; 1Sám 16,12.18; 17,42: Dávid; 2Sám 14,25: Absolon). Az 1Sám 16,18 Dávidon illusztrálja a tökéletes férfit. Miután felsorolta a szépségének jellemzőit, hozzáteszi : »és vele van az Úr« (vö. Dán 1,4). Mindez azt jelenti, csak így tökéletes az ember.
Az ÓSZ azonban tud testi fogyatékosságokról is. Megemlíti, hogy Jákób, az angyallal való tusakodása után sántított a csípőjére (1Móz 32,32). Jónátán fia, Mefibóset, mindkét lábára béna volt, mivel ötesztendős korában dajkája elejtette. A 3Móz 21,17-20 tizenkét olyan fogyatékosságot sorol fel, amelyek alkalmatlanná teszik a Lévi törzsének tagjait a papi szolgálatra (vak, sánta, nyúlszájú, törött végtagú, törött lábú, törött kezű, púpos, vézna, hályogos szemű, viszketeges, sömörös, sérves). Jellemző egyébként, hogy a 3Móz 22,20-25 ugyancsak 12 olyan fogyatkozást említ az áldozati állatokkal kapcsolatban, amelyek miatt az állatokat nem lehet megáldozni. A testi fogyatékosságból eredő kultikus alkalmatlanságot az 5Móz 23,2 is kiemeli, Jézus korában pedig a farizeusok hangsúlyozták különösen a 2Sám 5,8-ra való hivatkozással.
Az eszkhatológikus textusok szerint Isten az üdvkorszakban minden testi fogyatékosságot meg fog szüntetni: »Akkor kinyílnak a vakok szemei, és megnyílnak a süketek fülei, szökellni fog a sánta... és ujjong a néma nyelve« (Ézs 35,5k; vö. 29,18; 56,3kk).
Az ÓSZ-i váradalmak Jézus Krisztus földi szolgálatában teljesedtek be, aki messiási működését éppen azáltal bizonyítja Keresztelő Jánosnak, hogy eljövetele óta vakok látnak, bénák járnak, leprások tisztulnak meg, süketek hallanak, sőt még a halottak is feltámadnak (Mt 11,5 par). Jézus tevékenységét tanítványai, az apostolok folytatják (ApCsel 3,2kk stb.). (Ld. még BETEGSÉGEK)
VG
