Eskü

Teljes szövegű keresés

Eskü Ünnepélyes kötelezettségvállalás arra vonatkozólag, hogy az egyidejűleg kimondott állítás a valóságnak megfelelő, abban bízni lehet. Tartalmazhatja Isten tanúként való megidézését, vagy önelátkozást arra az esetre, ha a kötelezettséget vállaló nem tartaná meg adott ígéretét.
1. Az ÓSZ-ben
a) Az eskünek különösen két fajtája volt a szokásos. A h. söbucáh általánosabb értelmű kifejezés. A szó gyökere ua., mint a 7-es számé, ez arra mutat, hogy az esküt tevő személy valamilyen módon a bűvös 7-es szám hatása alá került (vö. 1Móz 21,22-31). ÁBRAHÁM 7 bárányt különített el, hogy így hitelesítse szavait. Az ókorban az arabok 7 követ kentek be vérrel az eskü hitelesítésére. - A másik kifejezés a h. cáláh. Alapértelme: »átok«. Az esküt tevő átkot von magára az esetben, ha megszegi esküjét. A két kifejezést gyakran egybekapcsolva használták (4Móz 5,21; Neh 10,30; Dán 9,11).
b) Az eskü szoros kapcsolatban állt az ÓSZ-i nép vallásos életével. Az eskü valamilyen istenség segítségül hívását jelentette (tanúként). Az izráelitáknak ez csak maga az Úr lehetett (Zsolt 16,4b). Ámós próféta elítélte a pogány istenek előtt tett esküt (8,14). Ilyent csak pogányok tehettek (1Kir 19,2; 20,10). Bűn volt az is, ha valaki az Úrra tett esküt, de hamisan. Ez az Úr neve hiábavaló kimondása volt, amit a III. parancsolat tiltott meg (2Móz 20,7) és nem maradhatott büntetlen (Ez 17,16.18-19), mert az Úr neve meggyalázása volt (3Móz 19,12). Az esküt tehát meg kellett tartani, még ha az esküt tevőre káros hatással is járt (Zsolt 15,4). A meggondolatlanul kimondott eskü kötelezte kimondóját (3Móz 5,4; Bír 11,30.35.39). Az Úr nevére mondott eskünél őt hívták tanúként (1Móz 31,50; 1Sám 12,53). Gyakori volt »az élő Úrra mondom« formula (Bír 8,19; 1Sám 19,6; 20,3.21; 25,26.34; 26,10.16; 29,6). Ezt összekapcsolhatták azzal, hogy az esküt tevő önmaga vagy a vele beszélő életére esküdött (1Sám 20,3; 2Sám 11,11).
c) A hosszabb vagy teljes eskü szövegében átokformula szerepelt, amely megátkozta az esküt tevőt arra az esetre, ha nem tartaná meg a szavát. Szokásos volt az »Úgy bánjék velem az Úr«, »Úgy segítsen meg Isten« formula, amit kiegészítettek azzal, hogy »ha így vagy úgy cselekszem«, illetőleg »ha nem cselekszem így vagy úgy« (Ruth 1,17; 1Sám 3,17; 14,44; 2Sám 3,35; 1Kir 2,23). Mivel idegenkedtek a teljes eskü kimondásától, gyakran helyette a »ha... ha nem« feltételt használták. Súlyos esetben vállalták az átokkal bővített esküszöveg kimondását (4Móz 5,21k; Jób 31,5-40; Zsolt 7,4-6; 137,5-6). A házasságtörés gyanúja miatti eskü neve: »az átokhozó eskü« (4Móz 5,21). Az átkot a papnak kellett kimondania, a meggyanúsított asszony elvállalta azt azzal, hogy ráfelelte: »Ámen! Ámen!«. Az átok foganatossá válásától való félelem kiváltotta a vallomást abból, aki addig valamilyen bűnét eltitkolta (Bír 17,2).
d) Az esküt jelképes cselekményekkel kapcsolták össze. Ilyen volt az áldozatbemutatás, ez a szövetségkötéshez kapcsolta az esküt. A h. »szövetséget hasítani« ige kifejezi, hogy a jelképes cselekvés arra utal, hogy a szövetség megrontói a széthasított állat sorsára jutnak (1Móz 15,10.17; Jer 34,18). Az Úrnak Izráellel kötött szövetségét is eskü pecsételte meg, ezt az esküt az Úr mondta ki (1Móz 24,7; 26,3; 50,24; 2Móz 13,11; 33,1; 4Móz 14,16.30; 32,11; 5Móz 11,9). Van tehát olyan eset, amikor az Úr önmagára esküszik (1Móz 22,16; Ez 17,16). Jelképes cselekvés volt még az eskü alkalmával az égre emelt kéz (1Móz 14,22; Ézs 62,8; Dán 12,7). Ezért »az álnokságot művelő jobb kéz« egyenlő a hamis esküvel (Zsolt 144,8). Szokás volt a pátriárkák csípője alá tett kézzel kimondott eskü (1Móz 24,2; 47,29), melynek valószínűleg valamilyen termékenység-képzet lehetett a vallástörténeti alapja. A házasságtöréssel gyanúsított asszonynak a leírt átkot tartalmazó lapot keserű vízben mosva kellett megennie (4Móz 5,3-24). Zak 5,1-4 látomása szerint az átokhozó tekercs a tolvaj és a hamisan esküvő házát pusztítja el. Az eskü komolyságát emelte, ha szent helyen mondták el (Bír 11,11; 1Kir 8,31-32; 2Krón 6,22-23).
2. Az ÚSZ-ben az eskü szót a g. horkosz-szal fejezik ki. Találkozunk az ÓSZ-ből vett idézetekben Isten szövetségi esküjével (Lk 1,73; ApCsel 2,30). Ezeket teológiailag értékeli és a keresztyénekre alkalmazza a Zsid 6,13-17.
Jézus nemcsak a hamis, de mindenféle esküt megtilt, bárkire vagy bármire hivatkozva történjék az (Mt 5,33-36). Megoldásként a mindenkori igazmondást parancsolja (Mt 5,37). Ebben Jakab apostol követi (Jak 5,12) nagyon szigorúan. - Elhamarkodott esküt mondott HERÓDES király (Mt 14,7-9; Mk 6,23.26). Péter tagadása az ünnepélyes nyilatkozattétel mindhárom módját felöleli. Első ezek közül az egyszerű tagadás, második az esküvel megerősített fogadás, harmadik az átokkal megerősített eskü (Mt 26,69-75; Mk 14,66-72). - Pál apostol többször hívja Istent tanúként néhány fontos nyilatkozatánál anélkül, hogy megszegné Jézus esküt tiltó parancsát (2Kor 1,23; Gal 1,20; Fil 1,8). A Jel-ben egy hatalmas angyal esküszik meg fölemelt kézzel arra, hogy beteljesednek Isten ígéretei (10,5-7).
BJ

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages