Bar-Kochba
Bar-Kochba A név jelentése: »csillag fia«, és eredete Bálám jövendölése Izráelről (4Móz 24,17), mely szerint »csillag jön fel Jákóbból«.
A zsidó nép ókori történelmének utolsó szabadságharcosa. Felkelésének előzménye Hadrianus császár zsarnoksága, aki Jeruzsálemet katonai kolóniává kívánta átalakítani, ennek egyik következményeként a templomból Jupiter-szentély lett volna. A zsidóság jogait megcsonkította, megtiltotta például a körülmetélkedést is.
A felkelés Kr. u. 132-ben robbant ki, vezetője eredeti nevén Simon bar Koziba, aki amikor a felkelés élére állt, felvette a Bar-Kochba messiási címet.
A mozgalom kezdetben gerillajellegű volt, majd a harcok megindulása után is kerülték egy ideig a nyílt csatákat. A felkelés központja Júdeában volt, gyakorlatilag csatlakozott azonban hozzá az egész ország, még a samaritánusok is. A zsidó háború korával ellentétben most egy egységes nép lépett fel a rómaiak ellen. Még az írástudók is mellette állottak, csak közvetlenül Béther megszállása előtt lett feszült a helyzet Bar-Kochba és az írástudók között. A szabadságharc az első időkben - bár rettentő veszteségek árán - diadalmas volt. Bar-Kochba felszabadította Jeruzsálemet, már pénzt is veretett. Azonban a rómaiak újabb erősítést tudtak küldeni. Julius Severus hadvezérsége alatt végül már 12-13 légió harcolt, több, mint egykor a zsidó háborúban. Így a felkelés ügye leáldozott, Bar-Kochba visszaszorult Béther várába, mely a harc központja, most pedig utolsó bástyája volt. A város ostrománál maga Bar-Kochba is életét vesztette, Kr. u. 135-ben. A megtorlás rettenetes volt: 50 erődítményt romboltak le, 585 jelentősebb falut pusztítottak el, a harcokban mintegy 580 ezer zsidó pusztult el - és ebben nincsenek az éhség és járványok áldozatai.
A szabadságharc leverése után Hadrianus megvalósíthatta tervét: Jeruzsálem új neve Aelia Capitolina lett, ahova zsidóknak halálbüntetés terhe mellett tilos volt belépniük.
HP
