Ámós, Ámós könyve
Ámós, Ámós könyve
1. A próféta neve, személye
Ismeretlen családból származik. Az Ámós név (h. cámósz) valószínűleg a h. camaszjáh rövidített formája, jelentése: Jahve hordoz (az ÚF-ban: Ámósz). Tekóai származású (Ám 1,1). Tekóa Júdához tartozott, Betlehem és Hebrón között feküdt, Jeruzsálemtől D-re 16 km-re. Foglalkozása a pontos adatok ellenére is bizonytalan. Az 1,1 szerint pásztor, a 7,14 szerint marhapásztor (Károli) és fügetermelő volt. Az 1,1-ben szereplő h. nókéd általában olyan pásztort jelent, akinek saját nyája van: a rasz-samrai szövegekben pedig a templomi nyájaknak a felügyelője. A 7,14-ben a h. bókér voltaképpen marhatenyésztő, tehát olyan pásztor, aki a saját marháit őrzi. Ennek a szónak is van kultuszi összefüggése. A bólész sikmim fügebemetsző. A h. sikmá eperfügefa, vadfügefa, szikomorfa (ficus sycomorus). Gyümölcse külsőleg hasonlít a fügéhez. Ha a gyümölcsöt érés előtt bemetszették, akkor nem férgesedett meg. Ezért a munkáért nem sokat fizettek. Pásztorok és szegény emberek végezték. A kérdés tehát nyitott, hogy Ámós jómódú állattenyésztő és paraszt volt-e, esetleg az áldozati állatok felügyelője, vagy pedig szegény pásztor. A döntő az, hogy Jahve igaz prófétájának vallotta magát, és az is volt. Nem tartozott a kultuszi próféták köréhez, akik emberek kívánsága szerint szóltak és cselekedtek. Ezért tiltakozott, amikor Amacjá ilyen értelemben nevezte prófétának (7,14). Jahve hívta el a nyáj mellől, s ő engedelmeskedett a hívó szónak (7,15; 3,8).
2. Működési ideje
Az 1,1 szerint Uzzijjának, Júda királyának, és Jeroboámnak, Izráel királyának az idejében, két évvel a földrengés előtt, kezdte el prófétai működését. II. Jeroboám Kr. e. 783-752, Uzijjá pedig Kr. e. 791-740 között uralkodott. A földrengést a Zak 14,5 is említi, de pontos idejét nem tudjuk. A napfogyatkozás, amire a 8,9 emlékeztethet - jóllehet a jövőben bekövetkező eseményről beszél, Kr. e. 763-ban volt. Lehetséges, hogy a földrengés is abban az időben volt. Ámós tehát feltehetően Kr. e. 760 táján lépett fel. Ebben az időben Izráel virágkorát élte. Asszíria, ismétlődő hadjárataival, felmorzsolta Arám erejét. II. Jeroboám az ország É-i határait a régi salamoni határokig terjesztette ki (2Kir 14,25.28). A külső eredményeket követte a gazdasági fellendülés. A jólét azonban nagy vallási romlást és súlyos társadalmi bajokat takart. Ezek ellen kellett prófétálni Ámósnak.
3. Működési területe
Az elhívó szó Júdában, a nyáj mellett hangzott el. Isten parancsa szerint az É-i országrészbe, Izráelbe kellett mennie, hogy ott mondja el, amit Isten rábízott. Útját nem tudjuk pontosan nyomon követni. Valószínűleg járt Samáriában is (3,9-11; 4,1-3; 6,1-7). A próféciák zöme Bételben hangozhatott el. I. Jeroboám két aranyborjút állíttatott fel: egyet Dánban, egyet pedig Bételben (1Kir 12,26kk). A két kultuszhely közül Bétel lett a jelentősebb. Ezt tekintették a királyi szentélynek és az ország templomának (7,13). Amacjá, Bétel papja, fel-jelentette Ámóst a királynál tűrhetetlen beszédei miatt, a prófétának pedig azt tanácsolta, hogy mielőbb meneküljön Júdába. Ámós, küldetését befejezve, visszatért hazájába. A hagyomány szerint Tekóában temették el. Halálának időpontja ismeretlen.
4. A könyv keletkezése, helye a kánonban
A könyv keletkezési idejének a megállapítása komoly nehézségekbe ütközik. Az uralkodó nézet szerint Ámós könyve, a jelenlegi alakjában, hosszú folyamat eredménye. Először a tekóai Ámós beszédeit foglalhatták írásba, amelyek az 1-6. fejezetekben találhatók - többnyire szétszórtan. Ezt követte az öt látomás (7,1-8; 8,1-2; 9,10) leírása, majd a régi Ámós-iskola átdolgozása, aztán a Jósiás korának Bétel-magyarázata, végül a deuteronomista redakció, és az exilium utáni üdvjövendölés (9,11-15). De ha a stílusbeli különbségeket a közölt anyag jellegéből következőknek tekintjük, s a fejlődéselméletet nem fogadjuk el fő rendező elvnek, akkor a késői keletkezés érvei elesnek, s nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy a könyv anyagát zömében már a próféta életében írásba foglalták. Komoly érvek nem szólnak az ellen, hogy magát Ámóst tekintsük a könyv szerzőjének. A korai keletkezés mellett szól az is, hogy Hóseás és Ézsaiás már ismeri és idézi (Hós 1,1; 4,15; 8,14; Ézs 1,11; 5,12; 13,10; 17,1). A kánonban a kispróféták között kapott helyet: a masszóréták elrendezésében a sorban a harmadik, a LXX-ban pedig a második.
5. A könyv felosztása és tartalma
a) Bevezetés (1,1-2). A próféta megnevezése, a korszak meghatározása után elhangzik Isten ítéletének a bejelentése.
b) Az Úr ítéletének általános meghirdetése (1,3-2,16). E szakaszban hét ítélethirdetés van a bűn megnevezésével. A megítéltek névsora: Damaszkusz, Gáza, Tírusz, Edóm, Ammón, Móáb, Júda és Izráel. Jellemző, hogy mindegyik ítéletet ez a formula vezeti be: Három, sőt négy vétke miatt.
c) Izráel bűnei és büntetése (2,8-9,10). Izráel bűneit részletesen is leírja a próféta. Különösen súlyosan esik a latba az előkelőek fényűzésének (3,9kk), a megtérésre hívó szó megvetése (4,4kk), a sok társadalmi igazságtalanság (5,10kk), a hazug istentisztelet (5,21kk), a kevélység (6,1kk). A próféta harmadik közbenjárása már eredménytelen (7,7kk). Az ítélet elkerülhetetlen (9,1kk).
d) Dávid házának helyreállítása (9,11-15). Isten utolsó szava nem az ítélet, hanem a kegyelem, helyreállítja népét és megáldja.
6. A könyv üzenete
Isten Ura és bírája minden népnek. A bűnöket számonkéri és megbünteti. Népe sem kivétel, ellenkezőleg: mivel ezt a népet választotta ki minden nép közül, ezért kéri rajta számon a bűnöket mind (3,2). Az Úr napja - ami Ámósnál fordul elő először - ezért lesz a bűnös nép számára sötétség, és nem világosság (5,18kk). Isten az elnyomottak, a joguktól, igazságuktól megfosztottak mellé áll, és minden jogtalanságot megtorol. A bűnök takargatása nem segít, csak a megtérés, aminek a lehetőségét Isten még mindig felajánlja (5,4). Ha a megtérés elmarad, jön az ítélet. Isten utolsó szava mégis a kegyelem. Az ítélet elszenvedése után Dávid házát helyreállítja, népét megáldja (9-11kk). A LXX és az ÚSZ értelmezésében Dávid leomlott sátora felépítésének az a célja, hogy az emberek maradéka és a pogányok megkeressék az Urat (ApCsel 15, l6kk).
NA
