CSÜCS
CSÜCS, fn. tt. csücs-öt. Valaminek gömbölyeg hegye, vékony vége. A csücs és csücske kisebbet jelent, mint a csúcs, csucska, egyébiránt legközelebb rokonok. Kendő csücscse, v. csücse, turózacskó, csücscse. Rokonnak tekinthető vele a német: Spitze.
Gyökre és alapfogalomra nézve a cső-családhoz tartozik. V. ö. CSŐ.