Pirithous
Pirithous, Περιϑοος, a Lapithák királya; szülei Zeus és Dia, Ixionnak felesége. Hom. Il. 2, 741. 14, 317. Paus. 5, 10. Schol. Ap. 1, 101. Feleségül vette Hippodameát (Deidamiát) a Lapitha Atraxnak, mások szerint Adrastusnak vagy Butesnek leányát. Ilias, 2, 742. Hyg. fab. 33. Diod. 4, 70. Schol. Hom. Il. 1, 263. P. lakodalmára meghívta a legkiválóbb Centaurusokat és Lapithákat. A lakomán eleinte a kivánatos ünnepélyességgel ment minden. Egyszerre azonban az egyik Centaurus (Eurytus vagy Eurytion) bortól hevülten kezet emelt a menyasszonyra és ebből keletkezett a Centaurusok és Lapithák emlékezetes küzdelme (Hom. Od. 21¸295), melyben az előbbiek gyökerestől kitépett fákkal, az utóbbiak rendes fegyverekkel harczoltak. A Lapithák táborában különösen kitüntek: P., Dyras, Caeneus, Exadius, Polyphemus, sőt Theseus in. Hom. Il. 1, 263. Más hagyomány szerint így hívták őket: Hopleus, Phalerus, Prolochus, Mopsus, Ampicydes és Titaresius. Hesiodus scut. 178. Viszont a Centaurusok közül kitüntek: Petraeus, Asbolus, Arctus, Ureus, Perimedes és Dryalus. U. o. 185 skk. A Centaurusok a hosszú harczban vereséget szenvedtek és ugyanazon napon, a mikor Hippodamea Polypoetest szülte, vad futásban menekültek a Pelion felől az Aethices nép vadon területére. Il. 2, 742. Verg. G. 2, 455. Ov. met. 12, 215. Római költők a küzdelem igazi okozójának Mars istent tekintették, a ki neheztelt, hogy a lakodalomra meg nem hívták. Verg. A. 7, 304. Luctat. ad Stat. Theb. 2, 563. Ez a mythus nagyon régi, s a költők jókor és gyakran használták motivum gyanánt. Későbbi eredetűek azok a mondák, melyek P.-nak Theseusszal való barátságára és közös kalandjaikra vonatkoznak (v. ö. Theseus). Herouma is együttesen, közösen volt a két jó barátnak Athenaeben. Paus. 1, 30, 4. Ugyancsak a Theseusszal közösen végigélt (alvilági) kalandokra vonatkozik a müvészeti emlékek java része is, melyekben P. elfőordul (l. a Theseus czikknek képzőművészeti részét). Azonkívül megörökítették a művészek P. lakodalmát és a Centaurusok ellen való harczban történt részvételét. Paus. 5, 10, 2. 10, 29. Plin. n. h. 36, 5. Ezen emlékek közül kétségkívül legkiválóbb az olympiai templom nyugati oromcsoportozata (leírását és méltatását l. Horváth Balázs czikkében: Hera és Zeus temploma Olympiában, Görög földön, Emlékkönyv a magyar tanárok 1893. évi tanulmányútjáról, 78 skk. ll.). L. M.
