ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD A JOBBÁGYTELKEK FELVÁSÁRLÁSÁRÓL Pozsony, 1833. július 23.

Teljes szövegű keresés

ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉD A JOBBÁGYTELKEK FELVÁSÁRLÁSÁRÓL
Pozsony, 1833. július 23.
Sok igen fontos okok hordattak elő a jobbágytelkek1 határtalan számú megvásárlása mellett, de vagynak figyelmet érdemlő tekéntetek, melyek ezen szabadság megszorítását javallják; ezek között bizonyosan legfontosabb az, hogy ekképpen a jobbágytelkek kevesebb kezekre kerülnének. Azon állításra, hogy éppen a kevesebb kezeknél lévő jobbágytelkek által a földesúrnak haszna is szaporodik, könnyű volna megfelelni; mert vagynak a mezei gazdálkodásnál oly időpontok, melyekben az egyszerre előállított számosabb kézi munkás felette hasznos, sőt gyakran szükséges, mert tetemes kár gátoltatik általok, pedig azt csak tagadni senki nem fogja, hogy húsz fél telekből több munkás állhat ki egyszerre, mint azon egy gazdától, ki a húsz egész teleket maga bírná. Minekutána azonban a szabad adást-vevést most ingyen adták által a földbirtokosok jobbágyaiknak, ezen áldozat mellett az ilyen apróbb hasznot számba venni nem volna méltó, de magasabb tekéntetek azok, melyek a szóló2 véleményét elhatározták: a szegény jobbágynak boldogsága és a státusnak3 közjava, mert nem az a boldog ország, hol legtöbb gazdag ember, hanem az, hol legkevesebb szegény ember vagyon, amint ezt Angliának e részben szomorú példája bizonyítja. Polgári belső elrendelkezésünk csak 70 ezer nemes háznépnek kezébe adta az egész földbirtokot, s a 7 millió lakosnak 63fekvő tulajdona nincs; de ezen rendelkezésnek nem egészen igazságos voltát enyhíti néműleg az, hogy 200 000 jobbágytelek legalább 400 000 háznépnek4 biztos lakást és élelmet nyújt, melytől azt megfosztani vagy az úri adózást felemelni nem szabad. Arra kell tehát törekednünk, hogy ezen jótétemény kevés kezekbe ne kerüljön; pedig a határtalan számú vásárlások bizonyosan sok háznépet kirekesztenének a jobbágytelkek birtokából, kik eddig ott találták táplálások forrását. Azt hozzák némelyek elő, hogy az ilyen háznépek napszámos kézi munkából, mesterségekből, gyárokból élhetnének; de a napszámos kézi munkákra nézve meg kell azt jegyezni, hogy annyi munkás bizonyosan nem szükséges akármely határnak megműveléséhez, amennyit az fél telkekre felosztva eltáplálhat; így például nálunk 20 telkes határon 40 háznép él, a 20 teleknek 400 holdat tévő szántóföldjeit pedig bizonyosan kevesebb munkás művelné. Ami továbbá a kézműveket és gyárokat illeti: ezekre földmívelőnek egyszerre által[t]érni nem olyan könnyű. Szabad légyen e részben Anglia belső helyheztetésének árnyékoldalára hivatkozni. Ott az 1790. esztendőtől fogva többel mint 200 000 kevesedett a földbirtokosok száma, s így a földbirtok kevesebb kezekbe került. Azt lehetne talán vélni, hogy ezen kétszázezer a virágzó kereskedésben, a naponként nevelkedő és szaporodó gyároknál biztosabb élelmet találva hagyta el a földbirtokot; de ellenkezőt bizonyít azon környülállás, hogy ugyanazon 1790-től fogva a szegények taxája5 hetvenhét millió ezüst forintra, és így kétannyira szaporodott, mint amire Magyarországnak minden tisztán béfolyó státusjövedelmét6 számítják. Ha tehát ez Angliában így történt, mi következnék nálunk, hol a kézművek és gyárok sínlődnek? Kereskedésünknek szabad függetlensége pedig csak törvénykönyvünkben vagyon meg, de valósággal nem létez. Felhozatott az is, hogy olyan megyékben, hol a szabad adásvevés már régen divatoz, a jobbágytelkek azért kevesebb kezekre nem kerültek; de ebből a jövendőre biztos következést vonni nem lehet, mert naponként szaporodván országunk népessége, rövid üdő alatt sok tekintetek megváltoznak. Hozzájárul még az is, hogy eddig a szabad adás csak kevés helyen lévén szokásban, az, aki ott jobbágytelket nem vehetett, könnyen kapott máshol, és pedig a földesúrnak kegyelméből ingyen, ami ezentúl végképpen meg fog szűnni. Könnyű volna ugyan ezen segíteni, ha Owen7 tanácsa szerént Angliának újabb példájára az ország míveletlenebb részeibe szegények szállítványai telepíttetnének meg; de tartani lehet, hogy az ottani földesurak hasznos pusztáikat megszállíttatni nem igen örömest fogják, márpedig nem a népes Trencsén vármegyében kell tartani a jobbágytelkeknek kevés kézre kerülésétől, hanem az Alföldnek áldott tér mezején, hol a föld termékeny, az állomány nagy, és 64így sok tiszta hasznot ígér. Végre megvallja, szeretné a törzsökös8 népet hazánkban fenntartani; szeretné a magyart terjeszteni inkább, mint megszorítani; tart pedig attól, hogy határtalan vásárlás által a legboldogabb vidékeken sok jobbágytelek egynehány gazdag rácnak vagy cincárnak9 kerül kezére, ez pedig a nemzetiségnek mely igen ártalmas, a karok ítélésére bízza.
deak-001-002-003-0011 A jobbágyok használatában lévő meghatározott nagyságú úrbéres föld, amelyhez mintegy 26–32 hold szántó és 8–12 hold kaszás rét tartozott.
deak-001-002-003-0022 Tudniillik Deák Ferenc.
deak-001-002-003-0033 Itt: államnak.
deak-001-002-003-0044 Családnak.
deak-001-002-003-0055 Adója vagy megváltási díja.
deak-001-002-003-0066 Államjövedelmét.
deak-001-002-003-0077 Robert Owen (1771–1858), angol gyáriparos és utópista szocialista 1825-ben alapította meg Észak-Amerikában az Új Harmónia nevű, eszményi közösségi telepét, ez azonban csakhamar tönkrement.
deak-001-002-003-0088 Tősgyökeres népet, tudniillik a magyart.
deak-001-002-003-0099 Szerbnek vagy görög kereskedőnek.
Országgyűlési jegyzőkönyv 1832/1836. 2. köt. 272, 273. p. Közli Kónyi Manó 1. köt. 24–26. p.
deak-001-002-003-0011 A jobbágyok használatában lévő meghatározott nagyságú úrbéres föld, amelyhez mintegy 26–32 hold szántó és 8–12 hold kaszás rét tartozott.
deak-001-002-003-0022 Tudniillik Deák Ferenc.
deak-001-002-003-0033 Itt: államnak.
deak-001-002-003-0044 Családnak.
deak-001-002-003-0055 Adója vagy megváltási díja.
deak-001-002-003-0066 Államjövedelmét.
deak-001-002-003-0077 Robert Owen (1771–1858), angol gyáriparos és utópista szocialista 1825-ben alapította meg Észak-Amerikában az Új Harmónia nevű, eszményi közösségi telepét, ez azonban csakhamar tönkrement.
deak-001-002-003-0088 Tősgyökeres népet, tudniillik a magyart.
deak-001-002-003-0099 Szerbnek vagy görög kereskedőnek.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages