Zsolt 123
Zsolt 123
Zsolt 123.1
(Zarándokének.) Tekintetem hozzád emelem, hozzád, aki az égben trónolsz.
Zsolt 123.2
Ahogy a szolgák szeme uruk kezén, s a szolgálók szeme úrnőjük kezén: úgy tekint szemünk az Úrra, a mi Istenünkre, amíg meg nem hallgat.
Zsolt 123.3
Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk! Eléggé megízleltük már a gyalázatot.
Zsolt 123.4
Túlságosan megízlelte lelkünk a dúslakodók gúnyolódását s a fennhéjázók büszkeségét.
