Jób 3

Teljes szövegű keresés

Jób 3
Jób 3.1
Jób ezután megnyitotta száját, s elátkozta születése napját.
Jób 3.2
Így szólt:
Jób 3.3
Vesszen a nap, amikor világra jöttem, az éj, amelyen azt mondták: „Fiú fogantatott.”
Jób 3.4
Igen, legyen az a nap sötétség! Az Isten odafenn ne törődjék vele, ne is ragyogjon fel annak a napnak a fénye!
Jób 3.5
Borítsa éjszaka és sűrű sötétség, nehezedjenek rá gomolygó fellegek, tartsa rettegésben nappali sötétség!
Jób 3.6
Sötétség nyelje el! Ne soroljátok az év többi napja közé, és ne számítsák be hónapok napjának!
Jób 3.7
Az az éjjel meg maradjon magtalan! Ne lásson soha hangos vigadozást!
Jób 3.8
Átkozzák el ezt az éjt a napok átkozói, akik a leviatánt ingerelni tudják!
Jób 3.9
Homály takarja el hajnalcsillagait, hasztalan várjon a világosságra! Ne láthassa meg, hogy a tavasz kinyitja szemét!
Jób 3.10
Mert nem zárta be előttem a méhnek ajtaját, és a kínt nem rejtette el szemem elől.
Jób 3.11
Hogy nem pusztultam el már az anyaméhben! Vagy miért nem haltam meg, mikor megszülettem?
Jób 3.12
Miért fogtak föl térdek? S miért voltak emlők, hogy szopjam őket?
Jób 3.13
Most csöndben feküdnék és nyugodhatnék, elaludtam volna és békességem volna.
Jób 3.14
A királyok és a föld nagyjai közelében, akik sírhelyet építenek maguknak.
Jób 3.15
Fejedelmek mellett, akiknek volt aranyuk, akik megtöltötték házukat ezüsttel.
Jób 3.16
Mint koraszülött, akit mielőtt élt, már elástak, volnék, mint a magzat, amely fényt sose látott.
Jób 3.17
Ott a gonoszok felhagynak dühükkel, és az elfáradtak nyugalmat találnak.
Jób 3.18
Együtt pihennek ott mind, akik foglyok voltak, nem hallatszik többé robottisztnek hangja.
Jób 3.19
Egyforma lesz ott a szegény és a gazdag, és a rabszolga sem függ majd urától.
Jób 3.20
Miért hagyta világra jönni a szenvedőt, s szomorú szívűnek miért adott életet?
Jób 3.21
Várják a halált, de az bizony nem jön, jobban keresik, mint az elrejtett kincset.
Jób 3.22
Örülnének nagyon saját sírhalmuknak, sírjuk, ha meglelnék, felujjonganának.
Jób 3.23
Útjavesztett embernek minek ily ajándék, annak, akit Isten teljesen körülzárt?
Jób 3.24
Immár kenyeremmé vált a sóhajtozás, s mint a víznek árja, ömlik a panaszom.
Jób 3.25
Mert rám szakadt, amitől rettegtem, és amitől féltem, osztályrészem lett.
Jób 3.26
Nincs nekem nyugalmam, nincsen békességem, még meg sem nyugodtam, máris új baj ért.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages