Kiv 16

Teljes szövegű keresés

Kiv 16
Kiv 16.1
Elindultak Elimből, és az Egyiptomból való kivonulásuk utáni második hónap 15. napján Izrael egész közössége Szin pusztájába érkezett, amely Elim és a Sínai-hegy között terül el.
Kiv 16.2
Itt a pusztában az izraeliták egész közössége zúgolódott Mózes és Áron ellen.
Kiv 16.3
Izrael fiai ezzel estek nekik: „Inkább haltunk volna meg az Úr keze által Egyiptomban, amikor a húsos fazekak mellett ültünk és jóllaktunk kenyérrel. Ti pedig ide hoztatok a pusztába, hogy az egész közösség éhen vesszen.”
Kiv 16.4
De az Úr így szólt Mózeshez: „Nézd, én kenyeret hullatok nektek az égből. A nép menjen ki, és gyűjtsön magának egy napra valót belőle. Így akarom próbára tenni, hogy parancsom szerint jár-e el.
Kiv 16.5
Ha a hatodik napon elkészítik, amit hazavittek, kétszer annyi lesz, mint amit naponként gyűjtöttek.”
Kiv 16.6
Mózes és Áron így szóltak Izrael fiainak egész közösségéhez: „Ma este megtudjátok, hogy az Úr hozott ki benneteket Egyiptomból,
Kiv 16.7
holnap reggel pedig meglátjátok az Úr dicsőségét. Ő ugyanis hallotta az Úr elleni zúgolódástokat. Mi vagyunk mi, hogy ellenünk zúgolódtok?”
Kiv 16.8
Mózes azután így folytatta: „Ma este az Úr húst ad nektek enni és holnap reggel kenyeret, hogy jóllakjatok. Az Úr ugyanis hallja, hogy ellene zúgolódtok. Mi vagyunk mi? Zúgolódástok nem ellenünk irányul, hanem az Úr ellen.”
Kiv 16.9
Mózes így szólt Áronhoz: „Mondd az izraeliták egész közösségének: járuljatok az Úr elé, mert ő hallotta zúgolódástokat.”
Kiv 16.10
Amikor Áron közölte ezt az izraeliták egész közösségével, és ők a puszta felé fordultak, az Úr dicsősége megjelent felhő alakjában.
Kiv 16.11
Az Úr így szólt Mózeshez: „Hallottam Izrael fiainak zúgolódását.
Kiv 16.12
Közöld velük: ma este húst fogtok enni, és holnap reggel jóllakhattok kenyérrel. Erről fogjátok megismerni, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek.”
Kiv 16.13
Valóban, estére fürjcsapat jelent meg, és ellepte a tábort. Reggel pedig harmatozó felhő volt a tábor körül.
Kiv 16.14
Amikor a harmatozó felhő felszállt, a puszta talaján valami finom szemcsés dolog volt, olyan, mint a dér a földön.
Kiv 16.15
Izrael fiai észrevették és kérdezték egymást: mi ez? Nem tudták ugyanis, hogy mi az. Mózes így szólt hozzájuk: „Ez az a kenyér, amelyet az Úr ad nektek enni.
Kiv 16.16
Az Úr parancsa a következő: mindenki szedjen belőle szükségletének megfelelően, fejenként egy omert számítva, a családtagok száma szerint. Mindenki csak a sátrában lakó személyek számára hozzon belőle.”
Kiv 16.17
Izrael fiai így tettek és gyűjtöttek, az egyik többet, a másik kevesebbet.
Kiv 16.18
De amikor omerrel megmérték, aki sokat gyűjtött, annak nem volt fölöslege, aki keveset, annak nem volt hiánya. Mindenki szükségletének megfelelően gyűjtött.
Kiv 16.19
Mózes még ezt mondta: „Senki ne tegyen el belőle másnap reggelre.”
Kiv 16.20
De nem hallgattak Mózesre, és egyesek mégis eltették másnapra. Ez azonban tele lett féreggel és bűzlött, ezért Mózes megharagudott rájuk.
Kiv 16.21
Így aztán reggelenként gyűjtötték, mindenki szükséglete szerint. Hanem amikor a nap erősen kisütött, elolvadt.
Kiv 16.22
A hatodik napon kétszer annyi ételt gyűjtöttek, két omert egy személyre. A közösség elöljárói Mózeshez jöttek és jelentették.
Kiv 16.23
Ő így válaszolt: „Az Úr parancsa ez: holnap a teljes nyugalom napja van, az Úr szombatja. Most tegyétek kemencébe, amit meg akartok sütni, és most főzzétek, amit meg akartok főzni. A fölösleget tegyétek el holnapra.”
Kiv 16.24
El is tették másnapra, ahogy Mózes parancsolta: ez nem bűzlött, és férgek sem voltak benne.
Kiv 16.25
Mózes így szólt: „Ma ezt egyétek, mert ma az Úr nyugalomnapja van, ma nem találtok kint semmit.
Kiv 16.26
Hat napon át gyűjtsetek, de a hetedik nap szombat; azon nincs semmi.”
Kiv 16.27
Amikor a népből egyesek a hetedik napon kimentek gyűjteni, nem találtak semmit.
Kiv 16.28
Ekkor az Úr így szólt Mózeshez: „Meddig késlekedtek még és nem követitek parancsaimat meg utasításaimat?
Kiv 16.29
Lássátok meg, hogy az Úr adta nektek a szombatot, ezért juttat nektek a hatodik napon két napra való eledelt. A hetedik nap maradjon mindenki otthon és senki se hagyja el lakását.”
Kiv 16.30
A nép a hetedik napon tartózkodott is minden munkától.
Kiv 16.31
Izrael háza mannának nevezte ezt. Fehér volt, mint a koriandermag, s olyan íze volt, mint a mézeskalácsnak.
Kiv 16.32
Mózes kihirdette: „Az Úr ezt parancsolja: töltsetek meg belőle egy omert, és tegyétek el a jövendő nemzedék számára, hogy lássa azt a kenyeret, amellyel tápláltalak benneteket a pusztában, amikor kihoztalak Egyiptomból.”
Kiv 16.33
Mózes utasította Áront: „Végy egy edényt, tégy bele egy omer mannát, s állítsd az Úr elé, hogy megmaradjon a jövő nemzedékek számára.”
Kiv 16.34
Áron tehát vett egy edényt és megtöltötte egy omer mannával, ahogy az Úr Mózesnek megparancsolta, s a bizonyság elé helyezte, hogy megmaradjon.
Kiv 16.35
Izrael fiai negyven évig ették a mannát, amíg csak lakott vidékre nem érkeztek. Addig ették a mannát, amíg Kánaán földjének határához értek.
Kiv 16.36
Az omer egy efának a tized része.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages