Ter 31

Teljes szövegű keresés

Ter 31
Ter 31.1
De megtudta Lábán fiainak beszédét, akik ezt mondták: „Jákob mindent magához ragadott, ami apánké volt, apánk vagyonából egész gazdagságot szerzett.”
Ter 31.2
Jákob Lábán arcáról is leolvasta, hogy nem olyan érzelmeket táplál iránta, mint azelőtt.
Ter 31.3
Ezért az Úr így szólt Jákobhoz: „Térj vissza atyáid földjére és rokonságodhoz, én veled leszek.”
Ter 31.4
Jákob tehát elküldött Ráchelért és Leáért, kihívta őket a mezőre, a nyájhoz.
Ter 31.5
Így szólt hozzájuk: „Látom atyátok arcán, hogy nem olyan érzelmeket táplál irántam, mint azelőtt, jóllehet atyáim Istene velem volt.
Ter 31.6
Ti tudjátok, hogy egész erőmmel szolgáltam atyátoknak.
Ter 31.7
Atyátok azonban megcsalt, és tízszer változtatta a bért. De Isten nem engedte, hogy kárt okozzon nekem.
Ter 31.8
Ha azt mondta: a pettyes állatok legyenek a tieid, akkor az egész nyáj pettyes borjakat ellett, ha azt mondta: a csíkos állatok legyenek a béred, akkor az egész nyáj csíkos állatokat ellett.
Ter 31.9
Így Isten elvette az állatokat atyátoktól és nekem adta.
Ter 31.10
Az állatok üzekedése idején történt: álmomban fölemeltem szememet és láttam magam előtt, hogy a kosok, amelyek a bárányokat űzték, csíkosak, pettyesek és foltosak voltak.
Ter 31.11
Isten angyala álmomban megszólított: „Jákob!” „Itt vagyok” - feleltem.
Ter 31.12
Ő folytatta: „Emeld föl a szemed és lásd, hogy minden kos, amely a te bárányaidat űzi, csíkos, pettyes és foltos. Én ugyanis mindent láttam, amit Lábán veled tett.
Ter 31.13
Az Isten vagyok Bételből, ahol te fölkentél egy emlékkövet és fogadalmat tettél nekem. Kelj föl tehát, hagyd el ezt az országot és térj vissza rokonságod földjére.”
Ter 31.14
Ráchel és Lea ezt mondták feleletül: „Van még részünk és örökségünk apánk házában?
Ter 31.15
Vajon nem olyanok voltunk neki, mint az idegenek, mikor eladott minket, és a pénzt, amit értünk kapott, fölélte?
Ter 31.16
Valóban, az egész gazdagság, amit Isten elvett apánktól, a mienk és a fiainké. Ezért most tégy meg mindent, amit Isten parancsolt neked!”
Ter 31.17
Jákob tehát fölkerekedett, gyermekeit és feleségeit tevékre ültette.
Ter 31.18
Elvitte magával minden állatát és minden vagyonát, amit szerzett, saját állatállományát, amire Paddan-Aramban szert tett, és visszatért atyjához, Izsákhoz, Kánaán földjére.
Ter 31.19
Lábán elment a juhait nyírni. Ezért Ráchel ellopta atyjának házi isteneit.
Ter 31.20
Jákob megtévesztette az aramita Lábánt és eltitkolta előtte, hogy menekülni akar.
Ter 31.21
Így eltávozott mindazzal, ami az övé volt. Útnak eredt, átkelt a folyón és a Gileád-hegynek vette az irányt.
Ter 31.22
Harmadnap Lábán megkapta a hírt, hogy Jákob elszökött.
Ter 31.23
Maga mellé vette rokonait, hétnapi úton üldözte, és a Gileád-hegynél utolérte.
Ter 31.24
De Isten megjelent éjjel Lábánnak, az arámnak álmában és ezt mondta: „Óvakodj attól, hogy szólj valamit Jákobnak!”
Ter 31.25
Lábán utolérte Jákobot, amikor Jákob a hegyek közt felütötte sátrát.
Ter 31.26
Lábán is sátrat vert Gileád hegyén. Lábán így szólt Jákobhoz: „Mit tettél? Megcsaltál, és lányaimat, mint foglyokat magaddal vitted?
Ter 31.27
Miért szöktél titokban, és miért nem jártál el egyenesen velem szemben? Nem szóltál nekem róla. Akkor örömmel, énekkel, dobbal és hárfával kísértelek volna el.
Ter 31.28
Nem engedted, hogy megcsókoljam unokáimat és lányaimat. Valóban ostobán viselkedtél.
Ter 31.29
Most hatalmamban állana, hogy ártsak neked, de atyád Istene tegnap így szólt hozzám: „Óvakodj attól, hogy szólj valamit Jákobnak.
Ter 31.30
Jó, te eljöttél, mert annyira sóvárogtál atyád háza után, de miért loptad el isteneimet?”
Ter 31.31
Jákob feleletül ezt mondta Lábánnak: „Igen, féltem. Gondoltam, hogy elveheted tőlem lányaidat.
Ter 31.32
Akinél azonban isteneidet megtalálod, az ne maradjon életben. Kutasd fel rokonaid jelenlétében, ami tőled nálam van és vedd magadhoz.”
Ter 31.33
Jákob ugyanis nem tudta, hogy Ráchel lopta el őket. Lábán kereste Jákob sátrában, Lea sátrában, és a két szolgáló sátrában, de nem talált semmit. Azután kijött Lea sátrából és belépett Ráchel sátrába.
Ter 31.34
Ráchel azonban fogta a házi isteneket, a teve nyergébe tette és ráült. Lábán átkutatta az egész sátrat, de nem talált semmit.
Ter 31.35
Ő akkor így szólt apjához: „Ne haragudj rám, uram, nem állhatok fel előtted, mert asszonyi bajom van.” Az kutatott, de nem találta a házi isteneket.
Ter 31.36
Erre Jákob haragra gerjedt és szidta Lábánt. Jákob rákezdte és mondta Lábánnak: „Mi az én vétkem, mi az én bűnöm, hogy oly hevesen üldözöl,
Ter 31.37
és az egész táboromat átkutatod? Mit találtál házi holmijaidból? Tedd az én és a te rokonaid elé, ők döntsenek közöttünk.
Ter 31.38
Húsz évig voltam nálad, juhaid és kecskéid nem vetéltek el. Nyájaid kosait nem ettem meg.
Ter 31.39
Széttépettet nem vittem hozzád: én magam kipótoltam. Ha valamit nappal vagy éjjel elloptak, azt rajtam követelted.
Ter 31.40
Magam is így voltam: nappal a hőség kínzott, éjjel a fagy, s az álom elkerülte szememet.
Ter 31.41
Húsz évig maradtam házadban, tizennégy évig szolgáltam két lányodért, hat évig juhodért, kecskédért, és tízszer változtattad meg béremet.
Ter 31.42
Ha nem lett volna velem atyám Istene, Ábrahám Istene, Izsák rokonsága, bizonyára üres kézzel engedtél volna el. De Isten látta nyomorúságomat és kezem fáradozását, s az elmúlt éjjel döntött.”
Ter 31.43
Lábán feleletül így szólt: „A lányok az én lányaim, a gyermekek az én gyermekeim, a juh, a kecske az én jószágom, és minden, amit itt látsz, az enyém. De mit tehetek ma lányaimért vagy gyermekeimért, akiket ők szültek?
Ter 31.44
Tehát gyere, kössünk szövetséget, én és te... Ez legyen a tanú köztem és közted.
Ter 31.45
Erre Jákob vett egy követ, s felállította emlékkőül.
Ter 31.46
Jákob ezt mondta rokonainak: „Szedjetek követ!” Azok követ gyűjtöttek, kőrakást csináltak és a kőrakáson lakomát tartottak.
Ter 31.47
Lábán Jegár Szahadutának nevezte, Jákob pedig Gálednek.
Ter 31.48
Lábán így szólt: „Ez a kőrakás ma tanú köztem és közted.” Ezért nevezte Gálednek
Ter 31.49
és Micpának, mivel ezt mondta: „Az Úr legyen az őr köztem és közted, ha elválunk egymástól.
Ter 31.50
Ha lányaimmal rosszul bánsz, vagy ha lányaimhoz még más feleséget veszel, ha senki más nincs is velünk, íme, Isten akkor is tanú köztem és közted.”
Ter 31.51
Lábán tovább beszélt Jákobhoz: „Itt van ez a kőrakás és ez az emlékkő, amelyet köztem és közted felállítottam.
Ter 31.52
Ez a kőrakás és az emlékkő legyen a tanú: nekem sem szabad ezen a kőrakáson túl feléd menni, és neked sem szabad ezen a kőrakáson és emlékkövön túl rossz szándékkal felém közeledni.
Ter 31.53
Ábrahám Istene és Nachor Istene legyen bíró közöttünk!” Erre Jákob megesküdött atyjának, Izsáknak rokonaira.
Ter 31.54
Jákob a hegyen áldozatot mutatott be, és meghívta rokonait lakomára. Azok elköltötték a lakomát és éjjel a hegyen maradtak.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages