Jelenések könyve (Jel)

Teljes szövegű keresés

Jelenések könyve (Jel)
Ez a három vers bevezetőül szolgál az egész könyvhöz. A kinyilatkoztatást Jézus adja és róla is szól. A könyvet a szerző istentiszteleti felolvasásra szánta, és boldog mind a felolvasó, mind a hallgató, mert Isten terveibe pillantanak be. Az események egy része ugyanis a megvalósulás állapotában van, vagy meg fog történni, azért mondja: az idő közel van.
János a könyvet a kis-ázsiai római tartomány hét egyházának címezi. A hetes szám a teljességet akarja kifejezni, tehát a könyv az egész Egyháznak szól. Aki van, aki volt és aki eljött - ez magára az Istenre vonatkozik. A hét lélek lehetne a hét főangyal is, akik Isten trónja körül állnak, de inkább jelenti a hétajándékú Szentlelket, aki rámutat arra a sokféle tevékenységre, amit az Isten kifejt az emberek lelkében és a világban. - Jézus hűséges tanú, mert az igazságról tesz bizonyságot. Nem csupán megváltott minket, hanem szentté tett ezt jelzik az ország, királyság és pap szavak. E rész doxológiával zárul, ami arra mutat, hogy a liturgiában használták. Jézus a felhőkben jön el diadalmasan, hogy ítéletet mondjon a világ felett. Ez adja az egész könyv alapgondolatát. Ezt a kijelentést ünnepélyesen erősíti mega görög: igen és a zsidó: Amen. - Az alfa és ómega a görög ábécé első és utolsó betűje: a világtörténelem kiindulópontja, központja és végcélja Jézus Krisztus.
János Patmosz szigetén Úr napján, vagyis vasárnap elragadtatásba esik és látomása van. A látomásokat le kell írnia és el kell küldenie a hét egyháznak. A kiindulási pont Efezus és innét északra Szmirnába indulva kört írt le a könyv, míg vissza nem tér újból Efezusba. Hogy miért éppen ez a hét város szerepel, erre talán az lehet a válasz, hogy e városok postaközpontok voltak, és így a többi egyházhoz is gyorsan eljutott János könyve. - Az Emberfia Dániel jövendölései és az első három evangélium alapján maga Jézus, a Messiás, aki pap és király egy személyben ezért öltözete a pap bokáig érő fehér ruhája és az aranyöv. Haja fehér - ez az örökkévalóságot jelzi, míg a rézláb a biztonságot ez emlékeztetés akar lenni Nebukadnezárnak álmában látott szobrára, amelynek a lába vas és cserép volt. Szeme áthatol mindenen, nincs semmi titok előtte, ezért: lobogó tűz. Hangja a nagy vizek zúgása, mert tekintélye van. A kétélű kard a legfőbb Bírónak ellenállhatatlan hatalmát és Isten tanításának erejét jelképezi. A Megváltó írásában a képeket az ószövetségi irodalomból, főképp Dániel könyvéből veszi.
Az Úr úgy mutatkozik be, mint a történelem központja: én vagyok az első és az utolsó, mert a megtestesülés nélkül a történelem nem érthető. Az Egyháznak az angyalai vagy a püspökök, vagy az illető egyházak lelki állapotának a megszemélyesítői.
Efezus Kis-Ázsia legnagyobb városa, kapu Kelet és Nyugat közt. Híres volt mágikus iratai miatt (ApCsel 19,19), s nagy nemzetközi forgalma volt. Artemisz istennő temploma pedig az ókori világ hét csodája közé tartozott. Pál apostol hittérítői működésének egyik központja volt, később itt telepedett le János apostol. Míg az apostol köztük volt, nagy volt a hitélet nem tűrte az eretnekeket: nem bírod elviselni a gonoszokat. Távollétében azonban alábbhagyott a hitélet, bár a nikolaiták eretnekségét nem engedte be maga közé. Ezek itt és Pergamonban próbáltak híveket szerezni gnosztikus-szabados mozgalmuknak. Ha nem tér vissza újra buzgóságához, elmozdítja gyertyatartóját Krisztus, vagyis nem lesz vezetője az ázsiai egyházaknak. Aki kitart Krisztus mellett, az élet fájáról kap gyümölcsöt. Sokak szerint ez az Oltáriszentség, mely biztosítja az örök életet.
Szmirna „Ázsia dísze”. Kikötője, kereskedelme nevezetes volt. Zsidósága éles ellentétben állott a kereszténységgel, üldözést is szít ellene, ezért a sátán zsinagógája. Az üldözés rövid ideig tart, ezt fejezi ki: tíz napig. Krisztus hűségre inti az egyházat, mert a város is híres volt Rómához való hűségéről. A győztesnek nem árt a második halál, a kárhozat.
Pergamon a pogányság egyik jelentős központja Kis-Ázsiában. Volt itt temploma Athénének, Dionüzosznak, Augusztusnak, Róma istennőnek, Aszklepiosznak, és hatalmas oltára Zeusznak, ezért mondja János: a sátán trónusa van ott. A nikolaiák itt is működtek, s Bileám és Bálák említése (Szám 23) arra mutat, hogy erkölcsi életükben szabadosságot engedtek meg. Talán nem tartották bűnnek azt sem, hogy részt vettek az áldozati lakomákon, és a bálványáldozatokból ettek. Ezek ellen szól Krisztus éles, elítélő hangon: kétélű kard van nála. Itt már volt üldözés, már vértanúja is van. Aki ellenáll, jutalmul kapja a rejtett mannát, amit a szövetség ládájában őriztek, azért rejtett. A győztes új nevet kap, amelyet senki sem ismer: utalás arra a felfogásra, hogy minden dolognak van egy „belső énje”, melynek egy titkos név felel meg. Krisztus a vele való egyesülés révén új „ént” ad a híveknek.
Tiatira kereskedelmi központ volt. Artemisznek és Apollónak volt itt temploma. Vallásos élete kielégítő volna, ha nem tűrné meg magában a „modern Jezabelt”, Szambath szibillát, aki félrevezeti a hívőket. Ezt a bálványimádást a Szentírás erkölcstelenségnek, házasságtörésnek mondja, bár nincs kizárva, hogy nemcsak átvitt értelemben érti. Büntetésük, hogy sokan ágynak dőlnek, sőt meg is halnak. Azt hirdethették, hogy követőik bepillantást nyernek az istenség mélységeibe, a sátán mélységeibe, amint azt János mondja.
Szárdesz valamikor híres város volt, de a római birodalom idejében lehanyatlott. Híres volt gyapjúszövése, kereskedelme s lakóinak erkölcstelen élete. Kezdetben buzgó hívei voltak, de később sok volt benne a lelkileg halott. Aki kitart Krisztus mellett, az a diadal ruhájába, fehérbe öltözik, neve bent lesz az élet könyvében, vagyis üdvözül.
Filadelfia vulkanikus talajon épült. Kr. u. 17-ben a földrengés romba döntötte. A hívek ellen nincs semmi kifogása annak, aki Dávid kulcsát bírja, ez a Messiás, aki Szent és Igaz. A Szent elnevezésa Jelenések könyvében mindig isteni cím, és az Igaz szembenáll a sok hamis messiással. Aki híven kitart, oszlop lesz Isten templomában. A név bevésése azt jelenti, hogy bekebelezik Krisztusba. Ajtót nyitottam előtted - e mondattal a hitterjesztés nagy lehetőségeit jelzi.
Laodicea pénzügyleteiről, aranykereskedelméről, fekete gyapjáról és szemkenőcséről volt híres. Büszke volt gazdagságára, s mikor 61-ben földrengés érte, visszautasította a rómaiak segítségét, saját erejéből állt talpra. Híres orvosi iskolája volt. - Jézus Amennek, vagyis az igazság, hűség és tökéletesség megszemélyesítőjének mondja magát. Az Amen, mint isteni cím, már Izajásnál is előfordul. A hívek a jólét következtében ellanyhulnak. Legyenek újra buzgók, ismerjék meg az igazi értékeket és tudjanak tisztán látni.
E hét levélben megkapjuk a Krisztusra vonatkozó majdnem teljes teológiát: Istennek a Fia, mindentudó, beépíti a híveket titokzatos testébe a kegyelemmel addig kopogtat, míg be nem fogadják önmagát adja ételül a mannában, az Oltáriszentségben az új névvel a keresztények az új valóságot, a természetfeletti életet kapják.
A jövőre vonatkozó látomások első része Isten határozatainak a könyve (4,1-11,19). János elragadtatásában a nyitott mennyei kapun keresztül Isten trónját látja, amelyet a huszonnégy vén és a négy élőlény vesz körül. A hang, amely szólítja őt, Jézus hangja. Látomásában János Izajás (6), Ezekiel (1-2) és Dániel (7) leírásaira támaszkodik. - A trón körül foglal helyet a földi királyok tanácsának mintájára Istennek huszonnégy tagból álló tanácsa. A vénekben némelyek az angyalok egyik csoportját, a trónusokat látják mások a babiloni csillagászatból ismert és az északi és a déli égbolton elhelyezkedő, Istenként tisztelt 12-12 csillagra gondolnak egyesek szerint az ószövetségi papság huszonnégy osztályáról, mások szerint az Ószövetség tizenkét pátriárkájáról és az Újszövetség tizenkét apostoláról van szó. - A mennydörgő villámok hozzátartoznak az ószövetségi istenjelenésekhez. A hét fáklya a Szentlélek jelképe. Így az egész Szentháromság jelen van szimbólumok alakjában. - Az üvegtenger jelentheti Istennek abszolút megközelíthetetlenségét vagy tiszta szellemi voltát: „világosság az Isten”. A négy élőlény Istennek belenyúlása az anyagvilágba. Ehhez Ezekiel látomása szolgáltathatta a mintát (1,5-14). A négyes szám a világmindenség száma a négy élőlény egymással szembenálló csillagzatot jelenthet: Oroszlán, Skorpió, Bika és Pegazus (ennek szárnyas alakját a Sas váltotta fel). Ebben az esetben Isten trónja az ég, melyet az égi egyenlítő vesz körül. Ezek az alakok a különböző természeti erőket, s ezeknek megnyilvánulásait jelentik. Hat-hat szárnyuk van, mint Izajás szeráfjainak (6,2), figyelmük mindenre kiterjed, ezért vannak szemmel ellátva.
Isten jobbjában tartja a világhatározat könyvét. Ez mindkét oldalán sűrűn teleírt könyv. Hét pecséttel van lezárva. A pecséteket nem a trónon ülő töri fel. Egy angyal felszólítja azt, aki méltó rá, Júda oroszlánját, a Messiást.
A szerző bemutatja a Bárányt, vagyis Jézust. Magán hordozza a keresztre feszítés sebeit, ezt jelenti: mintha leölték volna. A hét szarv a hatalom teljességét, a hét szem a mindentudást jelzi. A hét szellem a hétajándékú Szentlélek. - Mielőtt a Bárány feltörné a pecséteket, mennyei istentiszteletet tartanak, amelynek középpontjában a Bárány áll. Az egész természet: ég, föld, alvilág, tenger együttesen mond dicséretet.
Következik a pecsétek megnyitása. Az első négy pecsétnél négy lovas vonul fel. Az első fehér lovon ül. Nyíl a fegyvere, ami a keleti királyok szimbóluma.
A második pecsét feltörésekor a második élőlény felszólítására megjelenik egy vörös ló: a polgárháborúk jelképe.
A harmadik csapás a fekete lóval ábrázolt drágaság, éhínség, mely minden háború következménye. Isten irgalmából nem terjed ki mindenre a drágaság, így az olajra és borra sem. A dénár volt a római birodalomban a napi megélhetéshez szükséges pénz (Mt 20,2).
A negyedik pecsét feltörésekor megjelenik a Halál és kísérete. A halál a háborúk és az éhínség következtében fellépő pestist jelenti, ezért lovának színe fakó (sárgászöld, hullaszínű). - Mind a négy ló az Isten nélküli hatalom terjedését szimbolizálja.
Az ötödik pecsét feltörésekor a vértanúk kérnek Istentől igazságszolgáltatást halálukért. A kereszténységnek János idejében már voltak vértanúi, mert már két nagy üldözésen (Néró, Domiciánusz) keresztülmentek. Fehér ruhájuk mutatja, hogy diadalt arattak. A kevés idő Isten szerint értendő, akinél ezer év egy nap és egy nap ezer év.
A hatodik pecsét feltörésekor természeti csapások jelentkeznek, úgy, amint ez az apokaliptika stílusához hozzátartozik. Az evangéliumok is így írják le a világ végét. A keleti felfogás az eget kifeszített sátornak tekintette (Iz 40,22), amelyről, ha összetekerik, felgöngyölik, a csillagok leesnek.
Itt kapjuk meg a választ az előző fejezet utolsó kérdésére: Ki állhat meg előttük? A kiválasztottaknak két nagy csoportja van: a zsidókból és pogányokból. A föld négy sarkán álló angyalok készülneka föld pusztítására. A zsidó felfogás a földet négyszögletű lapnak tartotta, melynek sarkain a káros szelek, oldalain a kedvező szelek álltak, s mindegyiküknek egy-egy angyal parancsolt. - Isten jelével, pecsétjével rendelkezik az az angyal, aki Isten híveit megjelöli. Régente a katonák és a rabszolgák is hordtak jelet. Ez a megjelölés Ezekiel jövendölésére emlékeztet, ahol a kereszt alakú tau betűt használják a megjelöléshez (9, 4-6) a jel Isten tulajdonjogát fejezi ki. Ennek a megjelölésnek a karikatúrája a vadállat jele (Jel 13,16). A pecsét szó különben nagyon korai neve a keresztségnek. - A törzsek közt nem szerepel Dán törzse, lehet, hogy szándékosan, mert a zsidó felfogás szerint az Antikrisztus Dán törzséből származik. Efraim törzse helyett Józsefé szerepel, mert Efraim osztotta meg Izrael egységét.
A pogányokból kiválasztottak serege igen nagy. Győztek, ezért vannak fehér ruhába öltözve, és pálma a kezükben. A nagy szorongatás a kereszténység üldözését jelenti. - A Bárány vérének megváltó ereje van, ezért lett a ruhájuk, lelkük fehér. Isten sátort terjeszt föléjük - mondja a görög szöveg -, vagyis az ő oltalma alatt állnak.
A hetedik pecsét feltörésekor csend áll be, nemcsak azért, mert ez az utolsó, hanem oly események következnek be, amelyeket szavakkal szinte le sem lehet írni. Ezeket az új csapásokat a harsonázó angyalok hirdetik ki.
Hét angyal áll az Isten előtt, ez a hét főangyal a zsidó hagyományból ismeretes. De mielőtt még Isten határozatát kihirdetnék, előbb a szentek imái fejtik ki hatásukat. Ezt, mint illatáldozatot, egy angyal mutatja be, aki az oltáron, annak lépcsőjén áll. Ehhez a gondolatot a jeruzsálemi templom oltára adta. - A csapások nagyon emlékeztetnek az egyiptomi csapásokra (Kiv 7,14-10,27).
A csapások nem sújtják az egész emberiséget, csak egy részét, ezt mondja az egyharmad. A csillag azért kapja az Üröm nevet, mert gázaival keserűvé, ihatatlanná teszi a vizeket.
A negyedik és ötödik harsonaszó közt megjelenik a sas. A sas az ókori emberek szemében az istenek madara, és a szerencsétlenség hírnöke.
Az ötödik harsonaszóra lezuhan az égből egy csillag. A csillag azonos a sátánnal, akiről Jézus Krisztus szólt: „Láttam a sátánt, mint villámot, az égből leesni” (Lk 10,18). A sátán hatalmat kapott az alvilág, a pokol felett, ezért kapja meg a mélység kútjának a kulcsátA mélységből nagy sereg alvilági lélek tódul elő, mint a füst. A keleti ember elképzelésében a gonosz lelkek föld alatti börtönbe voltak bezárva (Júd 6). A gonosz lelkeket János sáska alakjában ábrázolja. A sáska ismeretes természeti csapást jelentett (Kiv 10, 12-15), de jelentette a lovon támadó ellenséget is (Joel 1,4). A skorpió, amelynek szúrása igen fájdalmas, farkat kölcsönöz a sáskának. Jelképezi a pártusokat, akik félelemben tartották a római birodalmat, s lóhátról hátrafelé fordulva is nyilaztak, amint a skorpió visszafelé hajlított farkával szúr.A kínzás a lelkiismeret mardosása. Öt hónap - ennyi ideig szokott tartani a legrosszabb években a sáskák pusztítása a határban. Királyok Abaddon = pusztítás, illetve Apollion = pusztító, és azonos magával a sátánnal. Újabban a görög Apollóval azonosítják, aki eredetileg hetita-babiloni származású isten volt, majd Rómában a császárság védőistene lett. Szent János merő gúnyból teszi meg a császárság védőistenét az alvilág pusztító fejedelmévé.
A hatodik harsonaszóra felszabadul az Eufrátesz partjánál négy angyal, és háborút zúdítanak az emberiségre. Ez benne volt Isten terveiben, ezért mondja: órára, napra, hónapra és évre. János idejében a birodalom határa az Eufráteszig terjedt. Itt volt az egykori Babilon, mint a bálványimádás középpontja, ezért a gonosz lelkek itt tanyáznak. - A lovak farka a kígyóhoz hasonlít. A kígyó ősidők óta az ördög jelképe, ez azt mutatja, hogy alvilági lelkekről van szó. Így lesznek a pártusok az alvilág jelképeivé.
Ragyogó angyal jelenik meg, kis könyvtekerccsel a kezében. Ez és a könyv lenyelése, valamint a templom felmérése közjátékot alkot. A könyvecske valószínűleg a római birodalomra vonatkozó jövendöléseket tartalmazza. - A hét mennydörgésben hihetőleg Jézus szólt Jánoshoz, de nem szabad közölnie a mondottakat, azért nem szabad leírnia. - Az angyal esküje arra vonatkozik, hogy jön a vég, megvalósul a messiási ország, de előbb meg kell semmisülnie a gonosz hatalmának. Ezért a hetedik harsonaszó a győzelmet megelőző súlyos harcra vonatkozik.
Jánosnak le kell nyelnie a könyvet, édesnek érzi, mert az Isten szavát tartalmazza, de ami benne van, az csupa baj, azért keserű.
A templom felmérésének jelenete azt akarja mondani, hogy az Egyházat semmiféle ellenséges hatalom nem fogja megsemmisíteni. Az egyház belső élete érintetlen marad minden külső bajtól, ezt jelenti a parancs, hogy a mérés csak a templomra, az oltárra és az ott imádkozókra terjedjen ki. A külső udvarra nem terjed ki, vagyis az egyház merő emberi intézményeit érheti üldözés, ezek nem tartoznak az Egyház lényegéhez. - A negyvenkét hónap megfelel három és fél évnek vagy 1260 napnak az Egyház földi életét jelenti. A három és fél év annak az üldözésnek is emléke, amelyet a zsidók Antióchusz Epifánesz zsarnoksága alatt elszenvedtek (Kr. e. 168. június- 165. december). A jövendölésben bent van az is, hogy Isten országa ésa sátán országa egymás mellett él a történelem folyamán. A kettő csak a világ végi ítéletnél különül el egymástól. Ez kiviláglik Jézusnak a konkolyról szóló példabeszédéből is (Mt 13, 24-30. 36-43).
A két tanú bemutatja az evangélium diadalát az antikrisztuson. A két tanúban sokan Mózest és Illést látják, mint akik jelen voltak az Úr színeváltozásakor. Az indítást a két tanú szerepléséhez a két olajfa és a gyertyatartó (Zak 4,3.11) adja. Vannak, akik Hénochot és Illést látják bennük, mint akiknek a zsidó felfogás szerint a Messiás második eljövetele előtt kell megjelenniük. Különben a zsidó törvények szerint legalább két tanúra van szükség, hogy valami jogilag bizonyossá váljék. A két tanú jelenti az Egyház hivatalos tanítói hatalmát. A két tanúnak a megadott időben semmi baja sem történhetik, vagyis az Egyház tanítói működését nem lehet megakadályozni. Csak a világ végi üldözéskor szűnik meg a két tanú szereplése, sőt meg is ölik őket. A nagy város Jeruzsálem, mert itt feszítették keresztre Krisztust Szent János szemében Jeruzsálem a nagy Hitehagyott volt, és még élénk emlékezetében volt a város 70-ben bekövetkezett pusztulása.
A hetedik harsonaszó megfúvásakor János az égben van, és látja a világtörténelem diadalmas befejezését. Istennek és Fölkentjének megkezdődik az örök uralma, ezért borul le a huszonnégy vén. A fejezet utolsó versével kezdetét veszi a „könyvecske” (10,2) ítéletének végrehajtása. Isten irgalma abban nyilvánul meg, hogy hívei számára megnyílt az égi templom. Az ítélet végrehajtását villámlások, égzengések vezetik be.
Itt kezdődik Krisztus és a sárkány harcának a leírása, és egészen a 20,15-ig tart. Hat jelenet van benne: a napba öltözött aszszony, a két vadállat megjelenése, a Bárány bemutatása, a hét csésze, Babilon eleste s Krisztus győzelme. - Az apostol a földről nézia látomást: egy asszonyt lát az égen, akit fényözön vesz körül. A nő allegorikus alak. Jelképe Isten népének (tizenkét csillag=tizenkét törzs), amelyből a Megváltó származott. Ugyancsak jelenti Izrael jogutódját, az Egyházat is (tizenkét csillag= tizenkét apostol). Az égi aszszony mint leendő anya Izraelt, mint menekülő anya az Egyházat képviseli. De vonatkoztathatjuk Szűz Máriára, amint a liturgia teszi, de nem betű szerint. - A vörös sárkány a pokol tüzét tükrözi. Hatalmára mutat a hét fej és a tíz szarv. A sátán mindenben utánozza Istent, de ebben nem tud összhangot teremteni: nehéz elképzelni a hét fejet a tíz szarvval. A csillagok egyharmadának lesöprése a sátán hatalmát mutatja, amikor magával vitte az angyalok egy részét. A fiúgyermek a 2. zsoltár szerint Jézus. Az asszony menekülése a pusztába jelenti az Egyház földi életét, de egyszersmind az Isten gondoskodását is.
Ez az a küzdelem, amelyet Mihály, aki különben Izraelnek és jogutódjának, az Egyháznak a védőangyala, folytatott a sátánnal a világ teremtése előtt. Erre vonatkozhat Jézus mondása: „Láttama sátánt, mint villámot az égből leesni” (Lk 10,18). De vonatkozhat arra is, hogy Jézus halálával és feltámadásával megtörte a sátán hatalmát: „Most vetik ki a világ fejedelmét” (Jn 12,31). A sátán neve paradicsomi szereplése miatt: ősi kígyó.
Az Egyház földi üldözése annak következménye, hogya sátánt az égből kivetették. Az Isten hathatósan siet az Egyház segítségére, ezt fejezi ki: nagy sasszárnyat kapott. Az üldözést a sátán szájából kilövellt víz jelenti. Amikor látja, hogy hiábavaló minden munkája, megáll a tengerparton: kiállt a tenger partjára.
Amikor megállt a tenger fövenyén, felbukkant a tengerből egy vadállat, amely leopárdra, medvére és oroszlánra hasonlított. János Dániel könyvéből kölcsönzi e képet, hogy bemutassa a vadállat kegyetlenségét. A vadállat a keresztényüldöző római birodalomnak és minden Isten-ellenes hatalomnak a megszemélyesítője. A vadállat hét feje: hét római császár és Róma hét halma, a tíz szarv: Róma előtt meghódolt barbár királyok. A káromló nevek azok a címek, amelyeket a római császárok maguknak adattak, hogy istenként tiszteljék őket. Ki fogható a vadállathoz? - ez ellentéte Mihály nevének: Ki olyan, mint az Isten? - A megsebzett fej utánzása akar lenni a Báránynak, aki olyan volt, mintha megölték volna és mégis él.
A második vadállat a szárazföldről, Kis-Ázsiából való. Szellemi és vallási természetű hatalmat jelent. A Bárányt utánozza két szarvával, de mindenben a sárkányhoz igazodik. Végeredményben nem más, mint az antikrisztus megjelenése vallásos színezet alatt. Csodái ügyes mutatványok, amilyeneket János idejében a pogányok is ismertek. A szobor a császár szobra lehetett, amely előtt áldozatot is mutattak be. - A bálványimádók jelet hordoztak, ez a keresztség jelének az utánzása. Ezzel azt is megjövendöli János, hogy a császárkultusz minden egyéb vallási kultuszt magába fog olvasztani. A vadállat neve - hatszázhatvanhat. A görögben és a héberben minden betűnek számértéke is volt. Minden valószínűség szerint a vadállat alatt Néró császárt kell érteni, mert ennek betűi számban kifejezve 666-ot adnak. Ez fejezné ki a vadállat kegyetlenségét, tökéletlenségét, amely szemben áll Jézus nevének számával, a 888-cal, a tökéletességgel. Vannak még más megoldási kísérletek is.
János a földről szemléli Sion hegyét, amely az égi és a földi Egyházat jelképezi. Amint előbb bemutatta a két vadállatot, most bemutatja a Bárányt kíséretével együtt. Az itt említett 144000 nem azonos a tizenkét törzsből kiválasztottal (7,4): a homlokukra írt név azt akarja mondani, hogy Istennek szentelték életüket. Az új ének, amelyet nem tud senki énekelni, a közkeletű, általános magyarázat szerint a három evangéliumi tanácsot élők éneke. Akik ezt megtartják, szüzek ennek megtartása erőt kíván, ezért kerülnek a Bárány közvetlen környezetébe. Viszont a modernek szerint ezek azok, akik visszautasították a bálványimádást, amelyet a Szentírás házasságtörésnek nevez. Szüzek, mert mentek a bálványimádás bűnétől.
Három angyal jelenik meg a színen. Az első felszólítja az embereket, hogy térjenek meg. Az evangéliumot már mindenütt hirdették János öröknek nevezi, mert nem fog helyére más kerülni, mint ahogy a mózesi törvény helyére az evangélium került, ez mindig megmarad. - A második angyal Babilon vagyis Róma felett mondja ki az ítéletet. Az erkölcstelenkedés a bálványimádás. Babilon mint Sion ellentéte szerepel: az egyikben az istentelenség központját látja János, a másikban az Isten városát. - A harmadik angyal a vadállat imádói ellen hirdet ítéletet.
Az ítélet végrehajtását az apostol két képben mutatja be. Először a Messiás jelenik meg fehér felhőn ülve. A Messiás, hagyományos nevén az Emberfia, végzi az aratást, amely az ítélet egyik kedvelt képe (vö.: Mt 13,24-30. 36-43). A másik kép a szüret képe, ezt egy angyal végzi. Isten haragjának sajtója a pokol, amely az égi városon kívül van. Az ítélet borzalmasságát a szerző azzal festi, hogy tapossák a szőlőt, és ennek nedve, a gonoszok vére, igen messze ömlik ki, majdnem 300 km-re. Az Ószövetségben a szőlő taposása az ellenség összezúzását jelentette.
A római birodalmat érintő csapásokat hét angyal hajtja végre, akinek kezében csésze van. - A mennyben éneklik a diadaléneket: Mózes énekét (Kiv 15,1-18) és a Bárány énekét, hogy a bűntől megszabadultak. A csapásokat végrehajtó angyalok a szent sátorból jönnek elő, papnak öltözve. János a zsidó liturgiából veszi képeit. Senki sem léphetett be a templomba - ez azt akarja kifejezni, hogy senki sem tudja megakadályozni a következő csapásokat.
A hét angyal, akik csészéikben csapásokat tartogatnaka föld számára, elsősorban Rómára zúdítják csapásaikat. Nincs bennük sorrend, nem kell betű szerint érteni, minden időre vonatkozhatnak, s az egyiptomi csapások adták a sugalmazást (Kiv 7,14-10,29). A vizek angyalának a szava: Aki vagy és aki voltál, annyit akar mondani, hogy az Isten örökkévaló. Itt különben elmaradt a szokásos: Aki eljön, mert az Isten jelen van a büntetések által. A vér ivása a borzalmas büntetést jelenti.
A hatodik csészénél kiszárad az Eufrátesz, vagy azért, hogy a pártusok számára nyitva álljon az út a római birodalom belsejébe, vagy azért, hogy a keleti királyok harcba vonuljanak a Bárány ellen. - Béka alakjában mutatja be a tisztátalan lelkeket, akik közül az egyik a hamis próféta, a szárazföldi vadállat szájából jön elő. Azért mutatja be béka alakjában, hogy rámutasson kicsiségükre, jelentéktelenségükre, akiknek hangja brekegés a szentek énekével szemben Isten előtt nem számítanak. - A végső küzdelem helye Harmegedón, Megiddó hegye. A zsidó történelem nem egy csatáját itt vívták meg Megiddó mellett, Ezdrelon síkságán, amely hegyekkel volt körülvéve. E csaták közül legfájdalmasabb volt a zsidók számára Jozija király összecsapása a fáraóval, amikor elesett a zsidó király (2Kir 23,29). Itt verte meg Bárák és Debora az egyesült észak-kánaáni királyok seregeit (Bír 4, 9-16), s talán ezért lett az istentelen királyok gyülekezőhelye, hogy itt szenvedjék el Istentől vereségüket.
A hetedik angyal olyan csapásokat zúdít a nagy városra, Rómára, amely minden eddigit felülmúl. A földrengés és jégeső nagysága erre utal.
Az angyal Rómát mint nagy kéjnőt mutatja be. Amint Róma, illetve Babilon szemben áll a mennyei Jeruzsálemmel, úgy ez a kéjnő is szemben áll a csillagkoronás nővel. Róma istentelenségével, bálványimádásával, császárkultuszával vétkezik, a Szentírás nyelvén: erkölcstelenkedik. Ez az asszony a meghódított népekre, a nagy vizekre alapítja hatalmát. Az angyal pusztába viszi Jánost Izajás a „tenger pusztaságának” nevezi Babilont (21,1), innét vehette János a kifejezést, amely az istentelenség sivárságát jelenti. Az asszony skarlátvörös vadállaton ül ez egyrészt a pompát, fényt jelképezi, amellyel magát körülveszi, másrészt azt a vért jelzi, amellyel kormányozza a meghódított népeket, és amelyet a keresztények hitükért kiontottak. Homlokára volt írva a neve: a nyilvános nők a homlokukon viselt szalagra írták nevüket vagy házuk ajtaján volt kiírva a nevük. A titok azt akarja jelezni, hogy nem a valódi Babilonról van szó, amely ekkor már romokban hevert. Az asszony megrészegedett a vértől a keresztények kiontott vére további üldözésekre adott indítást.
Az angyal megmagyarázza a látomást. Egy jelkép több dologra is vonatkozhat, viszont egy dolgot több jelkép is magyarázhat. A vadállat, amelyen az asszony ül, az Antikrisztus. Amint Krisztus meghalt és feltámadt, ezt próbálja utánozni az Antikrisztus is. - A keresztényüldöző római birodalom a kereszténység előtt is létezett, ezért volt. Augusztus családja Néró halálával kihalt, tehát nincs, és az emberek tényleg azt gondolták, hogy a birodalom is megszűnik, de új életre kelt. Itt a sátán Krisztus második eljövetelét próbálja utánozni: volt, nincs: felbukkan a mélységből. A vadállat hét feje Róma hét halma, valamint hét császár. Ezt a hét császárt különbözőképpen magyarázzák. Az egyik ilyen magyarázat: Augusztus az első, utána Tibe-riusz, Kaligula, Klaudiusz, Néró ezekre mondja: öt már a múlté. Veszpaziánusz a hatodik: most uralkodik. Titusz a hetedik: még nem jött el, és csak rövid ideig uralkodott. Domiciánusz a nyolcadik, akiben a néphit az új életre kelt Nérót látta. Ebben a sorozatban nemszámít három uralkodó (Galba, Otho, Viteliusz), akik Néró halála után próbáltak uralomra jutni. Lehetséges azonban az is, hogy János a világ végén uralkodó hét királyt látja, a nyolcadik maga az Antikrisztus lenne. A tíz szarv a Rómát segítő királyok, akik a keresztényeket üldözik, de végül Róma ellen fordulnak. A tízes szám különben is kerek szám. - A kéjnő elpusztult, de maga a vadállat továbbra is megmarad, ami arra mutat, hogy nem csupán Róma megszemélyesítője, hanem minden Isten-ellenes hatalomé is a történelem folyamán.
Az angyal bejelenti Róma bukását és pusztulását bálványimádása miatt. A jövőben történő dolgokról János mint megtörténtekről ír.
Az angyal felszólítja a keresztényeket, hogy hagyják el a várost, ne pusztuljanak el vele. De jelenti ez a felszólítás azt is, hogya pogányokkal semmiféle közösséget nem szabad a keresztényeknek tartaniuk.
A szövetséges királyok meggyászolják Rómát, de távolról, nehogy vele együtt elpusztuljanak.
A kereskedők siratják Róma bukását, mert üzleteik megszűnnek. Ezzel a sírással szemben áll a keresztények öröme: Örvendjetek...
Az ítélet megváltoztathatatlanságát jelenti a kőnek tengerbe dobása. A pogány Róma eltűnik, mint a tengerbe dobott kő.
Az ég örül Isten ítéletének, amely a pogány Rómát sújtotta.
Minden előkészület megtörténik a Bárány menyegzőjéhez. A Bárány jegyese az Egyház, ruhája ragyogó, mert az Egyház tagjainak, a szenteknek cselekedetei ékesítik. Szent Pál is használja Krisztus és a hívők szoros kapcsolatának kifejezésére a házasságot (Ef 5, 21-33). A Róma bukását magyarázó angyal előtt János leborul, de az angyal nem engedi meg ezt a hódolatot, mert ez csak Istennek jár ki, s ők szolgatársak, mert János is prófétai lélek, így egyenlőnek mondható az angyallal.
János a következő sorokban bemutatja Krisztus győzelmét, mégpedig négy jelenetben: Ige a fehér lovon, a vadállat és a hamis próféta legyőzése, az ezeréves ország s a világ vége. A fehér lovon megjelenő lovas Krisztus, akinek fején a korona (a szövegben: sok korona) győzelmeit jelenti. Ruhája vértől ázott, ez lehet ellenségeinek vére, de lehet saját vére is, hogy ezzel rámutasson megváltói halálára. Az éles kard kétélű, és isteni szavát, mindenható hatalmát jelzi, amellyel vagy megtéríti az embereket, vagy megítéli őket. A vasvessző képe a 2. zsoltárból származik, és Jézus isteni hatalmára mutat. A sajtó, a taposókád Izajásból való (63,2-6), Isten büntetését akarja jelképezni.
A döntő harc a sátán teljes vereségével végződik. A két vezető, a vadállat és a hamis próféta kénköves tüzes tóba kerül, örök büntetésül. Szodoma és Gomorra pusztulása óta a zsidó képzeletre nagy hatással volt a kénköves tűz, ezért lett jelképe az örök szenvedésnek.
Egy angyal szállt le a mennyből, hogy megkötözze a sátánt. Sokan Szent Mihályt vélik felismerni ebben az angyalban. A megkötözés ezer évre szól, és ez alatt Krisztus hívei vele együtt uralkodnak. Ez az ezeréves együtturalkodás sok vitának volt a kiindulása. Akik betű szerint vették, eretnekségbe jutottak. Az ezer év zsidó elgondolásból származhat: a hétnapos teremtésnek megfelelően a világ 7000 évig marad fenn, amelyből az utolsó ezer évre vonatkoznék Krisztus ezeréves uralma, míg az utána következő nyolcadik ezer év az örökkévalóságot jelentené. Szent Ágoston és Jeromos az ezer évet Jézus megtestesülésétől számítják. - A sátán elvesztette hatalmát Jézus megváltásával, és a keresztények a kegyelem révén valóban „királyok és papok” lettek. János ezenkívül beszél első és második halálról, valamint első és második feltámadásról. János a másik halált az örök kárhozatra értette, így az első feltámadást lelki feltámadásra kell érteni, amikor valaki elhagyja bűneit, s kegyelmi életet él. Így Krisztus ezeréves országának tagjai a keresztények, akik a kegyelem állapotában élnek, vagyis feltámadtak a bűnből a keresztség révén. Az ezer év tehát Krisztus születésétől egészen második eljöveteléig tart. A világ végén a sátán teljes hatalommal fogja támadni az Egyházat, de csak rövid ideig, három és fél napig (vö.: Jel 11,9). Góg és Magóg minden egyházellenes hatalmat, kegyetlenséget szimbolizál. Ezekiel 38. és 39. fejezetében ír Gógról és országáról, Magógról. Góg különben Lídia királya volt. - A szeretett város Jeruzsálem, illetve az Egyház.
Az utolsó ítélet leírása. A trónon az Atyaisten ül. Megjelennek trónja előtt a halottak, akiknek a tettei a könyvekben, elsősorban az élet könyvében vannak följegyezve. Erre az ítéletre minden halott feltámad. Az alvilág és a halál megszemélyesítve szerepelnek. Az alvilág őrizte az istentelenek lelkét a halál pedig elveszti hatalmát. Ettől kezdve csak pokol lesz azok számára, akik neve nem szerepel az élet könyvében.
A világítélettel új föld és új ég kezdődik, az egész fizikai világ megújul, hisz Szent Pál szerint a látható világ is magán viseli az eredeti bűn nyomait (Róm 8,19-22). Isten bemutatja a világot, amilyennek lennie kellett volna. Az új Jeruzsálem nő alakjában szerepel szokás volt a zsidóknál, hogy városokat, országokat női alakban megszemélyesítve ábrázoltak. Isten hajléka, sátra az emberek közt lesz, vagyis szoros kapcsolatba kerül az Isten az általa teremtett emberekkel, és így Izajás jövendölése a Messiásról, akit Emmanuelnek =Velünk az Istennek nevez, megvalósul. Győztes az, aki kitart Isten mellett, gyáva, aki nem meri megvallani.
A Jelenések könyve amint nagy látomással kezdődött, ugyanígy nagy látomással fejeződik be. Bemutatja az angyal a szent várost, az Egyházat, mint a Bárány menyasszonyát és hitvesét. Ezzel rámutat érintetlen tisztaságára és ugyanakkor termékenységére, mert a lelkek millióit adja Krisztusnak. Az Egyházat nagy város alakjában szemlélteti, amely az égből szállott alá. A színes leírásban nem egy helyen egybeolvad a földi és a mennyei Egyház képe. A városban ott lakik az Isten, akitől fényességét kapja. Az Egyház üdvrendi elődje a zsidó nép tizenkét törzse, ezért szerepel a törzsek neve az egyes kapuk fölött. Isten oltalma alatt áll, ezért van a kapuknál angyal, és az alap a tizenkét apostol. A város mérhetetlen nagyságát fejezik kia méretek. A tér minden irányában egyforma, a tér kiterjedése, a kockaforma a tökéletesség kifejezése volt. Bár elképzelhető, hogya város közepén ziggurathoz hasonló tornyot gondolt el János, sőt ez látszik valószínűbbnek. A különböző drágakövek Isten kegyelmeinek változatosságát akarják kifejezni. Temploma nincs, mert Isten ésa Bárány állandóan bent lakik a városban. Nincs szükség Napra és Holdra, mert Isten az örök világossága.
Ez a pár vers még hozzátartozik az előző leíráshoz. A mennyben megvan minden. A keleti ember szemében a víz nagy szerepet játszik, ezért a mennyben megvan az élet vize, amely átvitt értelemben a keresztséget és a Szentlélek kegyelmeit jelzi. Már Ezekiel látomásában is szerepel az élet vize (47,12). Az élet fájának gyümölcse az Oltáriszentség, a fa levelei a bűnbánat szentségét jelzik. Istent színről színre látják az ég lakói, és távol lesz tőlük a bűn éjszakája.
A Jelenések könyve három tanúságtétellel záródik le, s mivel az egyes versek mástól és mástól származó mondások, azért itt a versek számozása alapján mutattunk rá, hogy kitől valók. - 6. Az első tanúságtétel az angyaltól származik, aki Jánosnak megmutattaa mennyei Jeruzsálemet. - 7. A második tanúságtétel Jézustól ered. - 8-9. A harmadik tanúságtétel Jánostól van. - 10-15. Jánosnak a könyvet nem szabad lepecsételnie, vagyis tartalmát nyilvánosságra kell hoznia. A könyv jövendölései már János idejében kezdtek beteljesedni, mert megkezdődött a jó és rossz között a küzdelem, amely eltart a világ végéig, Krisztus második megjelenéséig. - 16. Jézus ismét tanúságot tesz a könyv hitelessége mellett, s újra felsorolja címeit, mint a könyv elején. - 17. A hívőkben lakozó Szentlélek s az Egyház, menyasszony, kérik Jézus láthatatlan eljövetelét a világ végén. - 18-19. János e szavakkal a könyvet a kánonba sorozza. - 20. Az Úr még egyszer megígéri, hogy eljön, és erre mondja János az Ament, valamint hívja az ősi liturgia szavaival: Marana tha = Jöjj el, Uram! Ezt imádkozzuk a Miatyánk szavaiban is: Jöjjön el a te országod. - 21. János a levelek záradékával zárja le könyvét és kívánja, hogy Isten kegyelme minden emberhez eljusson, és ez a kegyelem minden embert az Istenhez vezessen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages