Filippieknek írt levél (Fil)

Teljes szövegű keresés

Filippieknek írt levél (Fil)
Az egyházi elöljáró görög megnevezése, az episzkoposz és preszbiterosz még felváltva jelent püspököt és papot, később az episzkoposz (felügyelő) jelenti a püspököt, a preszbiterosz (idősebb a papot. A diakónusok, szerpapok a szegények gondozását, az egyház anyagi ügyeit intézték és más kisegítő munkákat végeztek.
A filippi egyházközség nagyon az apostol szívéhez nőtt. Tőlük még anyagi segítséget is elfogadott. Az egész levél bizonyítja a közvetlen személyes kapcsolatot.
Az ApCsel 28,16 szerint az apostolt állandóan egy katona őrizte lakásán. Így egymás után többekkel ismerkedhetett, és beszélt nekik az evangéliumról.
Inkább csak némelyek személyes vetélkedéséről lehet szó, nem olyanokról, akik a tanítást is is megmásítják.
Benne van a meggyőződés, hogy a lélek a halál után azonnal elveszi jutalmát, nem pedig majd csak az utolsó ítéleten.
Bizakodása nem volt alaptalan, mert az első fogsága valóban fölmentéssel végződött.
A pogány környezetben a hit megvallása és a hit szerinti élet sok nehézséget jelentett, és sok kísértésnek volt kitéve, ezért az intelem mindig helyénvaló. Az apostol örül, hogy példát adhata helytállásban.
A kisebbségben levő keresztények ereje az összetartás, egység és szeretet volt. Az apostol ehhez ad természetfölötti motívumot Krisztus példájával.
Földi élete tartamára lemondott az Isten Fiának kijáró dicsőségről, sőt vállalta a küzdelmes földi életet és halált. Önkiüresítése az áldozat és érdemszerzés előfeltétele volt.
Engedelmessége nagyobb tiszteletet juttatott az Atyának, mint amit a bűn megtagadott tőle. Megdicsőülése az, hogy feltámadásában és mennybemenetelében átvette az Isten Fiát megillető hatalmat és dicsőséget, s mint Istenember imádásunk tárgya.
Az ember külön kinyilatkoztatás nélkül nem állíthatja magáról teljes bizonyossággal, hogy megigazult Isten előtt. Továbbá magunkban hordozzuk a gyengeséget és a bűnre vivő hajlamot, ezért nem bízhatjuk el magunkat.
Érdemszerző cselekedetet csak a kegyelem segítségével hajthatunk végre. Istentől jön az indíttatás és a végrehajtás.
Vértanúság utáni vágya később, a Néró-féle üldözés idején teljesedett.
Úgy látszik, már Filippi környékén is feltüntek azok a hamis tanítók, akik a mózesi szertartások megtartását követelték a kereszténnyé vált pogányoktól is. Ezek ellen használja a kemény kifejezéseket. Találó iróniával „megcsonkítottak”-nak nevezi őket, nem körülmetélteknek, mivel nem a szertartás vallási jelentését nézték, hanem csak a külsőségeit. Szent Pál utal arra, hogy maga is egészen zsidó volt, de Krisztussal elérkezett az Újszövetség, tehát a régi előírások nem kötelezik a hívőt.
Az ószövetségi törvény egyoldalú értékelésére gondol, ami általános volt a farizeusi szektában. Amiben azok a vallási nagyságot látták, azt az apostol hátránynak tekinti, hiszen mint előítélet, akadályozza az embereket az evangélium helyes értelmezésében. Az apostol tehát nem az élet természetes értékeit becsüli le.
A keresztény élet mindvégig megmarad az eszmény követésének. Amíg birkózunk emberi gyengeségünkkel, nem mondhatjuk, hogy megvalósítottuk feladatunkat.
Ismételten azokra gondol, akik az ószövetségi szertartás külsőségeit át akarják vinni a kereszténységbe, s közben az evangélium igazi szelleméről megfeledkeznek. Pedig a feltámadás biztosítéka nem a körülmetélés, hanem a Krisztusba vetett hit.
Mindkettő női név, közelebbit nem tudunk róluk.
A munkatárs minden bizonnyal a levél vivője, Epafroditusz, akit bizalmának jeléül a közösség előtt is megszólít.
A császári ház alkalmazottaira kell gondolnunk, nem a család tagjaira.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages