Zakariás könyve (Zak)

Teljes szövegű keresés

Zakariás könyve (Zak)
520. október, november.
Az ember halandó, de az Isten igéje el nem múlik.
519. február.
A látomás leírásában mitológiai eredetű elemeket is találunk: mirtuszok, lovak, a földet figyelő angyalok jelképei stb.
Az Úr angyala a régebbi szövegekben maga Isten (Ter 16,7), itt azonban már tőle független lény: ember és angyal csak általa kerülhet kapcsolatba Istennel.
519-ben, Dárius idejében mindenütt béke van. A zsidók tanácstalanok, mert várják az új idők jöttét jelző zavargásokat.
A szarvak a hatalom jelképei (Zsolt 75,5). Júda ellenségeit jelképezik.
A kovácsok az angyalok jelképei.
A megmérés az újjáépítést előzi meg (vö.: Ez 41,13). A mérést angyal végzi.
Az ifjú angyal, aki a mérést végzi.
Sion itt a száműzötteket jelöli (Iz 51,16).
A szövetség ki fog terjedni minden népre.
A kifejezés első alkalommal itt fordul elő az Ószövetségben. Vö.: 1Mak 1,7.
Az Úr eljön égi lakóhelyéről földi templomába.
Józsue a nép maradékát képviseli, amely megmenekült a szenvedésekből.
A piszkos ruha a gyász és a bűnbánat jele.
Vége a nemzeti gyásznak, mely 587-ben kezdődött.
Józsue közvetítő szerepe hasonlítani fog az angyalokéhoz.
A kő a templomot jelképezi, rajta a hét szem Isten mindentudását. A felirat nincs még bevésve, mert a templom még nem épült fel.
Jelképes személyek, mert a papság helyreállítása az üdvösség közeledtét jelzi. - A Sarj nem Józsuéra vonatkozik.
Fához gyakran hasonlítja az embert a Szentírás (Jer 11,19; Zsolt 1,3; Jób 29,19 stb.). A két Fölkent Józsue (pap) és Zerubbábel (király).
A hegy talán az a hegy, melyből az oromkövet bányászták.
A választott kő az a kő lesz, mellyel lezárul a templom építése.
A messiási korban a Szentföld megszabadul a Gonoszságtól (= a megszemélyesített Isten-gyűlölet). Pogány istenség lesz belőle, templomot építenek neki Sineár (Babilonia) földjén.
A babiloni elképzelések szerint az istenek birodalmának bejáratát két nagy hegy alkotta.
A száműzöttek Észak földjén tartózkodtak. Megkapják az Úr lelkét, és visszatérnek, hogy fölépítsék a Templomot.
A versben eredetileg valószínűleg Zerubbábel neve szerepelt (vö.: 12-13 vers).
A Sarj a Messiás neve (vö.: Jer 23,5).
518. november.
Ez a böjt a templom lerombolása feletti gyászt fejezte ki 587 óta. Az újjáépítés megkérdezése után fölöslegesnek látszik. A felelet a 8,18-19-ben található.
A szeptemberi böjtöt (= hetedik hónap) Gedalja halálának emlékére tartották, vö.: 2Kir 25,25.
Akár böjtölnek, akár ünnepelnek, mindenben csak saját magukat keresik.
8,
A fejezet különálló jövendöléseket tartalmaz a messiási korral kapcsolatban. Legjelentősebb a 20-23. versek egyetemessége.
Nemcsak a száműzöttek, hanem minden idegenben élő zsidó. Hazatérésük a szövetség megújulását jelzi, vö.: Jer 31,31.
A negyedik és tizedik hónap böjtjével Jeruzsálem ostromát gyászolták, vö.: 2Kir 25,1. 4.
A messiási korban Izraelhez fog tartozni a filiszteusok és a föníciaiak földje, valamint Damaszkusz vidéke.
Asdód vegyes lakosságát fattyúnak nevezi.
Arra a pogány szokásra utal, hogy a húst vérrel együtt eszik.
A jebuziták beolvadtak a választott népbe.
Isten háza itt az egész országot jelöli.
A messiáskirály abban az értelemben mondható „igaznak”, amennyiben az ő eljövetele az isteni igazságosság következménye, és Isten védelme alatt áll, vö.: Iz 45, 21-25.
Alázatos lesz, amint népe is alázatos („szegény”), vö.: Szof 3,12. Minden királyi pompát elvet, és a régi fejedelmek módjára szamárháton érkezik (Ter 49,11; Bír 5,10; 10,4; 12,4). Vö.: Jézus bevonulása Jeruzsálembe.
A Földközi-tengertől a Holt-tengerig, az Eufrátesztől a távol Délig.
A sínai szövetségkötésre utal.
Jáván fiai a görögök. Ebben az időben omlott össze a perzsa birodalom Nagy Sándor csapásai alatt.
A terafimot a fogság után jóslásra használták, vö.: Ez 21, 26; Mal 3,5.
A pásztorok az idegen uralkodók.
A választott népből bátor vezetők fognak támadni.
Az idegen vezetők (=pásztorok) elűzését allegorikus képekkel írja le. A nép legfőbb pásztora az Isten, őt helyettesíti a próféta. Izrael azonban nem értette meg Isten szándékait. Ezért az Isten gonosz pásztor kezébe fogja adni a népet (a próféta őt utánozza a 15-17. versekben).
A nép vezetői a nyerészkedő kereskedők.
A három pásztor azokat a főpapokat személyesíti meg, akik ebben az időben méltatlanul viselték rangjukat. Az „egy hónap” a megtérésre szánt időt jelenti.
Az Úr nem fogja tovább védelmezni a népét az idegenek ellen.
A vezetőnek is joga van a béréhez. A prófétának azonban nevetségesen kis összeget adnak (annyit, mit a rabszolgának szokás). Isten méltán úgy érzi, hogy gúnyt űznek belőle. Mt 27, 3-10 ezeket a verseket az Üdvözítőre alkalmazza.
Valószínűleg a szamaritánusok elszakadására utal (328).
Az Úr napjának elbeszélésével kapcsolatban itt is szerepel egy titokzatos alak, „akit átszúrtak”, vagyis aki szenved, tehát kapcsolatba hozható a szenvedő Isten szolgájával (Iz 52,13-53,12). János evangélista ezt a jövendölést Jézusra értelmezi: Jn 19,34-37.
Nátán Dávid fia volt.
A régi próféták testüket sebhelyekkel, bevágásokkal jelölték meg (vö.: 1Kir 18,28 stb.).
Messiási szöveg. Az itt szereplő pásztor a nép vezetője, Isten helyettese. Az ő szenvedése fogja megelőzni a szabadulás idejét.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages