Királyok I. könyve (1Kir)

Teljes szövegű keresés

Királyok I. könyve (1Kir)
Dávid 30 éves korában került trónra, 40 évig uralkodott, s így 70 év körül lehetett. Élete kemény élet volt, ezért öregségében állandóan fázott. Szolgái, tisztviselői vagy orvosai Sunemban találtak rá arra a leányra, akit alkalmasnak ítéltek a király gondozására. Ez az Abiság tulajdonképpen a király egyik felesége lett, de a király nem élt vele házas életet. Sunem Isszachár törzsi területén feküdt Tábor hegyétől DNy-ra mintegy 11 km-re.
Saul és Dávid királlyá való kenése Isten kijelölése alapján történt. Az utódlás kérdését ezután valószínűleg az idősebb joga döntötte el. Adonija Dávid negyedik fia; az elsőszülött Amnon gyilkosság áldozata lett; a másodszülött, Kileáb gyermekkorában halhatott meg, mert utódai nem szerepelnek a Szentírásban; a harmadszülött Absalom elveszett az apja elleni lázadásban, így Adonija az idősebb jogán akarta a trónt elfoglalni. Mellette állnak Joáb, aki Dávid nővérének a fia. A király előtt kegyvesztett lett Absalom halála és Ábner, valamint Amaza hadvezérek meggyilkolása miatt. Ebjatár főpapot szintén mellőzte Dávid, amikor a szövetség ládáját Jeruzsálembe szállították, s Cádok pap került előtérbe. Cádok (= igaz) Eleazárnak, Áron első utódjának a leszármazottja, Benaja (= építkezett az Úr, vagy utódokat adott az Úr), a testőrség parancsnoka, majd később Salamon alatt hadseregparancsnok (vö.: 2Sám 23, 20-23; 21,23). Simi (= Jahve meghallgatott) Salamon barátja, talán azonos Ela fiával, akit Salamon Benjamin területére kormányzónak nevezett ki (1Kir 4, 18). Dávid vitézei: vö.: 2Sám 23, 8-39. Kígyók köve - a Rogel-forrástól K-re van ez a szikla.
„Hogyan mentheted meg életedet...” - azért mondja ezt Nátán próféta Batsebának, mert Keleten az új királyok megöletnek mindenkit, aki veszélyessé válik trónjukra (vö.: Bír 9,5).
Úgy látszik, hogy valamilyen ősrégi kánaáni hagyomány szerint a király fölkenésének víz mellett kellett végbemennie (vö.: Zsolt 110,7). - A Gichon Jeruzsálemtől K-re forrásozott, a városfalak tövében. A Rogel-forrás tőle pár száz m-re volt csupán. - A kereták és peleták zsoldos csapat voltak, a király testőrségét képezték. Az előbbiek Kréta szigetéről, az utóbbiak a filiszteusok közül valók voltak.
Az oltár szarvának a megragadása Isten oltalma alá való elhelyezkedést jelentette.
Joáb bűnei Dávid hadi dicsőségét elhomályosítják, mert úgy tűnik fel, mintha ő lett volna annak szerzője. Ha az ártatlanul kiontott vért nem bosszulták meg, keleti felfogás szerint az a királyra és házára nehezedik, s csak akkor szűnik meg, ha az igazi bűnös megbűnhődik (vö.: 2Sám 3, 27; 20, 10). - Barzillájra (= Zillaj fia vagy vas) vonatkozólag vö.: 2Sám 17, 27-29; 19, 31-39). - Simi nem azonos az előbb említettel Saul rokona volt, aki megátkozta az Absalom elől menekülő Dávidot. Az átok - keleti felfogás szerint - hatékony még az utódokon is. Ezért kellett véresen visszafordítani az átkot annak kimondójára (vö.: 2Sám 16, 5-14; 19, 16-23). - Dávid uralkodása: vö.: 1Krón 29, 26-30.
A meghalt király feleségét magának kérni egyet jelentett azzal, hogy a kérő a trónra igényt támaszt (vö.: 2Sám 3, 7; 16, 22).
Anatot papi város Jeruzsálemtől 5 km-re, É-i irányban, Benjamin területén. Ebjatárt azért nem öleti meg Salamon, mert a szövetség ládájával való érintkezés: mintegy szentté tette és hűséges volt atyjához (vö.: 1Sám 2, 30-36). - Joáb megölése az oltárnál magyarázható a Kiv 21, 14 alapján. Joáb eljárásával Salamonra akarta hárítani a gyűlöletet.
Salamon Simit Jeruzsálembe száműzi, s esküvel erősítteti meg vele, hogy nem hagyja el a várost. Ennek elhagyása adja meg az okot kivégzésére. Salamon uralkodását Kr. e. 970-931-re tehetjük.
A fáraó valószínűleg II. Pszuszennesz (Kr. e. 984-950), a 21. dinasztia utolsó királya. - Dávid városa a jebuzitáktól elfoglalt régi Jeruzsálem, mely a keleti hegy lejtőjén épült.
Gibeon Jeruzsálemtől ÉNy-i irányban feküdt, 10 km-re, 900 m magas hegyen. A próféták kora előtt az álom volt az összekötő kapocs Isten és az emberek közt (vö.: Ter 20, 3; 28, 11-22; 31, 11.24; Szám 12, 6).
A paráznaság tilos dolog volt Izraelben (MTörv 23,17), de gyakorlatilag megvolt.
Száraz felsorolásban következnek Salamon legfőbb tisztségviselői, akik a királyi kancelláriát alkotják. - Cádok és Ebjatár későbbi lapszéli jegyzetből kerültek be a szövegbe (vö.: 4, 2 és 2, 26- 27). - A király barátja magasrangú tisztviselő, aki a király bizalmát bírja.
Salamon tartományokra osztotta fel Izraelt. A felosztásban kettősség látszik: a 8-14 a kánaáni és amorita városokat hozza, míga 15-19 az izraelita törzseket. A tizenkét kormányzó mindegyik más és más hónapban teljesítette beadási kötelezettségét az udvarral szemben. Öt kormányzó neve hiányzik, valószínűleg az eredeti okmányokból is hiányoztak e nevek. A területek leírása nem pontos. - Az ország kifejezés Júdeát, a király törzsi területét jelenti.
Ez a rész a Vulgátában az előző fejezethez tartozik, s 4,21-32 alatt olvasható.
Hirám Tírusz és Szidon királya volt. Neve a Bibliában három alakban is előfordul. Uralkodása idejét Kr. e. 981-947 közé helyezik. - A héber szöveg 20 kor olajról szól, jóllehet a 2Krón 2,10 20000 kor olajról szól.
A templom építéséről nem lehet pontos leírást adni, mert a szakkifejezéseket nem ismerjük mind, s ráadásul a szöveg több helyen hiányos. A templom téglalap alakú épület volt, s három helyiségre oszlott: előcsarnok, szentély és szentek szentje. A templom épületét U alakban háromemeletes melléképület vette körül. A három emelet fölfelé szélesedett, s nem a templom falához volt erősítve a kiugró rész, hanem gerendákkal támasztották alá. A templom a szent sátort utánozta (vö.: Kiv 26 és 36 fejezet, Ez 40-42 fejezet).
A szentek szentjében egyedül a szövetség ládáját őrizték. Kocka alakú volt, minden irányban 10 m volt a mértéke. A cédrusfa oltár nem itt volt, hanem ajtaja előtt állott a szentélyben.
A kerubok belső szárnya alá helyezték a szövetség ládáját, s innét a bibliai kifejezés, hogy az Úr a kerubok közül szól (Kiv 25, 10-22.).
Minden egyes kapuszárny két egyforma lapból állott, s egymásra lehetett őket hajtani. A belső udvar nagysága nincs megadva. Itt volt az égőáldozatok oltára. A háromsoros kőfal és a rajta levő fal felsőrész szokásos volt Keleten.
Ziv április-májusnak felel meg, míg Bul október-novembernek.
Salamon palotája a templomtól D-re, az Ofel-hegy lejtőjén épült. A libanoni erdei palota nevet a libanoni cédrusokból készült oszlopaitól kapta. Az épületek leírása sok esetben bizonytalan értelmű.
A bronzművek készítője, Hirám nem azonos a tíruszi királlyal.
A bronzoszlopok a templom bejáratánál voltak felállítva.
Boász: benne (az Úrban) erő van. Értelme talán ez: Szilárdítsa meg ezt a templomot az, akiben erő van, tehát az Úr. Kr. e. 586-ban a két oszlopot a templom más bronztárgyaival együtt darabokra törve Babiloniába vitték (2Kir 25, 13).
A nagy medence a templom udvarában állt, a liturgikus tisztuláshoz szükséges vizet tartalmazta (vö.: Szám 19. fejezet).
A tíz üst kerekeken járó állványból és üstből állott. Leírásuk homályos, csupán a Ciprusz szigetén talált két ilyen hordozható bronz üstláb segíti a fantáziát a rekonstruálásban. Megiddóból is előkerült azóta egy Kr. e. 11-10. sz.-ból származó üstláb.
A felsorolt edényeket az istentisztelethez használták. Hús főzésére (1Sám 2, 13-14), parázs vagy hamu vitelére (Kiv 27, 3) vagy áldozati állat vérének felfogására szolgáltak (Lev 1, 5.11). - A kincstárba kerültek a Hamat királyától és másoktól zsákmányolt kincsek (2Sám 8, 9-11).
A szövetség ládája Dávid óta Jeruzsálemben a Dávid által készíttetett sátorban volt elhelyezve (2Sám 6,12-19). A szövetség ládájában ekkor már csak a két kőtábla volt (Kiv 16,3; 25,10-22; Szám 17,1-11; 2Krón 5,7-10).
A felhő Isten jelenlétének a jele (2Krón 5, 14; Kiv 40, 32- 36; Mk 9, 7; 13, 26; 14, 62 és párh; ApCsel 1, 9).
A király a templom udvarán álló égőáldozatok oltára előtt állt, és úgy beszélt a néphez.
Salamon imájában hét kérést terjeszt az Isten elé: 1. Isten álljon az igazság mellé, ha ünnepélyes esküt tesz valaki a templomban; 2. a fogságból szabaduljanak ki, akik megvallják az Úr nevét; 3. adjon az Isten esőt; 4. a különféle csapásokat hárítsa el a templomban végzett ima; 5. az idegent is hallgassa meg, ha a templomban imádkozik; ez az isteneszme egyetemességére utal; 6. a háborúban, ha Isten szándéka szerint viselik, győzzön Izrael; 7. a fogságba jutott népnek adjon Isten szabadulást.
Az áldozatok nagy száma az ünnepre összegyűlt nép nagy számából érthető, akik így az Isten és a király vendégei voltak: - Hét napig tartott a templomszentelés ünnepe, s a héber szöveg szerint újabb hét napig tartott a sátoros ünnep, bár ez utóbbit egyesek lapszéli jegyzetnek tartják.
Vö.: 2Krón 7, 11-22. - Gibeoni álom: 1Kir 3, 5-15.
Kabul jelentése: majdnem semmi.
Vö.: 2Krón 8, 1-6. Milló (= töltés) a templom és a palota körül végzett földmunkák neve. Salamon a harci szekerek és lovak számára helyőrségeket épített, melyek védőleg vették körül az izraelita területeket.
Ecjon-Geber az Akabai öböl É-i csücskében van. Ofir (a görög a-pür = tűz nélkül kapott színarany) fekvése bizonytalan. Talán Arábia Ny-i partvidéke és a szemben fekvő Szomáli területén keresendő. 420 talentum 17,273 kg-nak felel meg.
Sába királysága Dél-Arábiában van; a királynő valószínűleg egy északi sabeus gyarmat vezetője lehetett. Tárgyalásai a kereskedelmi karavánokra vonatkozhattak, melyeket Salamon erősen megadóztatott. Az ajándékok tulajdonképpen a vásárlások királyi szinten való elintézésére vonatkoznak. - Az almuggim vagy a jóillatú szantálfát, vagy az ébenfát jelenti.
Egytalentumban (41,126 g), 60 mina (685,44 g) és egy minában 50 sékel (11,424 g) volt.
A harci szekerek és lovak szállítása úgy is érthető, hogy Egyiptomból Salamonnak, a hetitáknak és az arámoknak harci szekereket szállítottak, míg Egyiptomban lovakat Kilikiából.
Az izraelitáknak tilos volt a házasságkötés bizonyos népekkel (vö.: Kiv 34, 16; MTörv 7, 1-3). Ugyancsak tilos volt a királyoknak sok feleséget tartani, bár a többnejűség megengedett volt (MTörv 17, 17). Salamon idegen feleségei kereskedelmi politikájának következményei ezekkel való házasságával erősítette meg a kereskedelmi szerződéseket. Ez viszont azzal a veszéllyel járt, hogy megfertőzi az igazi istenhitet. - Asztarte a termékenység istennője Milkom (= király) az ammoniták főistene Kemos a moábiták istene, talán a görögök Aresének felel meg.
Dávid hadjárata Edomban: 2Sám, 8, 13-14. - Coba Damaszkusz és az Eufrátesz közt volt (2Sám 8, 3-8) - Sisák (Sesonk) az első név szerint említett egyiptomi király a Szentírásban (Kr. e. 945- 925), a 22. dinasztia alapítója.
Salamon történetének könyve elveszett, amely azonban a szentíró számára mégis hozzáférhető volt.
Rechabeám (Kr. e. 931-913) hűségén csak a két déli törzs maradt meg, az északiak ellenben elszakadtak tőle, s I. Jerobeámot (Kr. e. 931-910) választották meg királynak. - A skorpió ólomgömbökkel ellátott korbács.
Az aranyborjúk az Úr szimbólumai akartak lenni. Jerobeám eljárása bűnös, mert az izraelita számára tilos volt az Isten ábrázolása (Kiv 20,4). - A 27. vers megokolja Jerobeám és az utána következő királyok politikáját. Az utolsó vers bevezetés a következő fejezet eseményeihez.
Isten prófétája külön figyelmezteti Jerobeámot vallásilag bűnös magatartására, de ő nem hallgat a figyelmeztetésre, politikai okokból.
A próféta bűnhődik, mert Isten szigorú parancsát nem tartotta meg. Az ószövetségi felfogás szerint nem számít, hogy önkéntvagy félrevezetve nem engedelmeskedett Isten parancsának. Sőt, a bűnhődés a prófétai küldetés igazolására szolgált. - Telerakták a markát, azaz kezébe helyezték az áldozati állatok húsát; s ezzel pappá avatták (Kiv 29, 22-25).
Achija próféta szerepére vö.: 1 Kir 11,29-39. - A folyón túlra: az Eufráteszen túlra; utalás a későbbi asszír fogságra. - Szent fákat Asztarte jelképei a magaslati helyeken, rúd, pózna formájuk volt. - Tirca: Jerobeám székhelye, Szichem közelében feküdt.
Rechabeám (vö.: 2Krón 11, 1-12,16). Sisák palesztinai hadjárata kb. Kr. e. 928-927-ben lehetett, emlékét őrzi a karnaki templom domborműve.
Abijam (Kr. e. 913-911). Vö.: 2Krón 13, 1-14, 1. A 6. vers 14,30-ból került ide dublettként.
Aza (Kr. e. 911-870; Vö.: 2Krón 14, 1-16, 14.) kezdi meg azt a politikát - idegen hatalmakkal szövetkezik -, amelyet Isten - prófétái által - helytelenít (vö.: Iz 7, 4-9; 8, 6-8).
Nadab (Kr. e. 910-909). Bása (Kr. e. 909-886). A 32. vers a 16. verset ismétli meg.
Bása keleti szokás szerint az előző dinasztia minden férfi tagját kivégzi, hogy uralma biztos legyen.
Ela (Kr. e. 886-885) italos király volt, míg serege harcolt a filiszteusokkal, ő részegeskedett.
Zimri Kr. e. 885 - egy hétig volt király, mert a hadsereg Omrit, a fővezért kiáltotta ki királynak.
Omri (Kr. e. 885-874) és Tibni együtt uralkodása mintegy négy évig tartott. Omri jelentős király volt. Új fővárost épít, meghódítja Moábot, és az asszírok Izraelt még halála után is „Omri földjének” nevezik.
Acháb (Kr. e. 874-853) Izrael leghírhedtebb királya, a bálványimádás kiterjesztése miatt. Nagy szerepet játszott mellette felesége, Izebel. Alatta építik fel Jerikót Józsue átkának megfelelően (Józs 6, 26).
A szent szerző itt fűzi be Illés történetét, amely aztán Elizeus történetében folytatódik, s tart egészen 2Kir 13, 21-ig. Tisbe valószínűleg a Jordánon túl feküdt. Illés nevének jelentése kifejezi prófétai működésének programját: az Úr az Isten. - A hollók alatt a fekete bőrű arabokat értették.
Carefta a Földközi-tenger partján feküdt. Kívül esett Acháb hatalmán, Illés biztonságban élhetett itt.
Ehhez hasonló csoda a sunemi asszony fiának (2Kir 4, 34) és Troászban Eutichésznek életre keltése (ApCsel 20.10). Illés háromszor, Elizeus kétszer, Pál csak egyszer borul rá a holttestre. A csodatevő ezzel a tettel a figyelmet hívja fel, hogy csupán eszköz az Isten kezében, aki valójában a csodát végrehajtja.
Az Úr prófétái rendes körülmények közt lelkesítő dalokkal, tánccal hirdették Isten dicsőségét (vö.: 1Sám 10, 5-6.10-3).
Meddig akartok még kétfelé sántikálni? Baal tiszteletében szerepelt olyan tánc, melyet behajlított térddel végeztek, s ez sántikálásként hatott a nézőkre. - Az esti ételáldozat bemutatásának ideje a két este közt volt, tehát du. 3-6 közt (Kiv 29, 39; Szám 28, 4). - A csodából Baal papjai megtudták, hogy semmi keresnivalójuk nincs Izraelben, s a nép bizonyságot szerzett, hogy az Úr az egyedüli Isten. A Baal-próféták kivégzése megfelelt a korabeli szokásoknak, hisz ez a sors várt volna az Úr prófétáira is (vö. 18,4.13).
Jisreel a hasonnevű síkság K-i peremén volt, mintegy 20 km-re Kármeltől. Királyi palota volt itt.
A szélvész, földrengés, villámlás előre jelzik az Úr jövetelét. Így van ez, amikor Isten Mózessel, illetve Izrael fiaival beszél (Kiv 19, 18). A szellő jelképezi Isten szellemiségét s azt a bensőséget, mellyel embereivel tárgyal, de nem jelenti eljárásnak csendes, szelíd voltát, mert tud keményen büntetni is.
A köntös jelképezi birtokosának személyiségét és jogait, melyeket átad utódjának. Az ökrök leölése kifejezi a szakítást az eddigi élettel.
Benhadad ezen a néven a második (Kr. e. 880-840).
A harminckét király II. Benhadad kis hűbéresei.
Afek a Genezáreti-tótól K-re fekszik. A király hűbéreseit szolgáinak nevezi, míg az egyenlő hatalmú királyok egymást testvéreknek nevezték. Benhadad elismeri legyőzését, de Acháb azzal, hogy testvérének nevezi, szövetséget ajánl fel a legyőzött királynak.
Szemkötéssel akarja valószínűvé tenni, hogy részt vett a harcban.
Izebel valamilyen, a népre nehezedő csapást tesz meg ürügyül, hogy Nabotot eltegye láb alól. Ilyenkor volt szokás kitudakolni, hogy ki az oka a csapásnak, ki vétkezett, hogy az Isten büntetése sújtsa a népet. Szokás volt ilyenkor böjtöt is előírni.
A bánat csökkenti a büntetést. A büntetés beteljesedéséről szól a 2Kir 9, 26.30-36.
Izrael és Júda királyi családja rokonságba került, mert Jehosafát fiát, Jorámot eljegyezte Atáliával, Acháb leányával (2Kir 8,18).
Az itt szereplő próféták nem voltak kifejezetten az Úr prófétái, hanem a király kedvében jártak el. - Michajehu nem azonos a kispróféták közt szereplő Mikeással, az egy évszázaddal később élt. - Cidkija jelképes cselekedete (vö.: 1Kir 11, 30-39; Jer 18, 1-17 stb.). Acháb győzelmét jósolta. A szarv az erő jele.
Michajehu előbb gúnyból ismétli a hamis próféták jövendölését, csak utána mondja el az Úr szavát. - Egy lélek: a prófétai szellem megszemélyesítése s nem angyal.
Vö.: 2Krón 18, 1-34. Kiáltozott: vagy az Úrhoz imádkozott, vagy csatakiáltásként mondta az Úr nevét. Elefántcsont palota: Szamariában az ásatások során számos elefántcsont maradvány került elő, melyek a bútorok díszítésére szolgáltak.
Jehosafát (Kr. e. 870-848) ideje alatt Edom hozzá tartozott és helytartója is volt ott.
Achaszja (Kr. e. 853-852) Izrael királya volt.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages