Sámuel I. könyve (1Sám)

Teljes szövegű keresés

Sámuel I. könyve (1Sám)
Ramatajim ugyanaz mint Rama.
Seregek Ura, eredetileg nem a hadseregeket értették rajta, hanem a csillagokat, az égi hatalmakat és a kozmikus erőket. Isten mindennek az alkotója és ura. Mivel később a szövetség ládáját magukkal vitték a harcokba is, a Seregek Ura az lett, aki együtt harcol népével. A zsoltáros és a nagy próféták is - Ezekiel kivételével - használják ezt a címet.
Siló - ma Seilum -, a bírák korában itt őrizték a szövetség ládáját. Már nem sátorban, hanem kőépületben, 19,32.
Ha meddő asszonynak később gyermeke született, az Isten különös kegyének számított, mint ahogy Izsák, Sámson és Keresztelő János esete mutatja. A hosszú haj annak a jele volt, hogy a gyermeket Istennek ajánlották: a nazirok csoportja. A könyv Sámuelről nem mondja kifejezetten, hogy nazir volt.
Népies szómagyarázat, valójában Sem-el=Isten neve.
Keleten sokáig szoptatták a gyermeket, 2Mak 7,27, Hanna a 3-4 éves gyermeket már ott hagyhatta Silóban.
A Hanna név kegyelmet jelent. Hanna hálaéneke a Magnificat előképe, de Mária éneke személyesebb. Itt csak általánosságban mondja, hogy Isten felkarolja népét.
Szószerint: fölemeli „szarvát”. A szarv az erőnek, hatalomnak a kifejezője.
A törvény meghatározta, hogy mi jár az áldozatot bemutató papoknak, Éli fiai ezen tették túl magukat.
Az efod a papok kötényszerű ruhája volt, fajtáiról: Kiv 28,6 jegyzet.
Elővételezése a 3,11-14-ben tett jövendölésnek. A nyomatékozás valószínűleg onnan ered, hogy a könyv megírásakor különös tekintettel voltak a papság életének tisztaságára, s attól várták a vallási élet reformját.
Sámuel prófétai mghívása: nem látomással vagy álomlátásban történt, mint pl. a későbbi nagy prófétáké. Sámuel csak hallja az Urat, de nem lát semmit.
Isten ládája, vagy más néven a szövetség ládája, Isten jelenlétének a jelképe. Mózesnek megígérte, hogy onnan szól Izrael fiaihoz, Kiv 25,22.
Szó szerint: nem hagyta, hogy szava a földre hulljon.
4,1-7,17-ig a szövetség ládájának története. Ebben Sámuel nem szerepel. A történet szinte humoros ízzel mondja el a pogányok megszégyenítését.
A láda köszöntése nemcsak csatakiáltás, hanem liturgikus felkiáltás is, Szám 10,5.
A számokat betűkkel írták, ezeket pedig a másoláskor különböző módon kombinálták, ezért az ilyen nagyszámú adatok nem megbízhatók.
A főpapot itt a szöveg egy vonalba állítja a bírákkal. A negyven év valószínűleg kerek szám.
Ikabod, népies értelmezés, ej-kabod=hol a dicsőség, vagyis hol van Jahve dicsősége, amely betölti a választott népet?
Isten hatalmának érzékeltetése a bálványok felett, lásd még 2Sám 6,7.
A küszöb átugrása keleten elterjedt szokás volt. A néphit szerint ott laktak a szellemek.
Talán pestis okozta kelevényről van szó, a pestist pedig patkányok terjesztették. De mindkettőt Istentől küldött csapásnak tekintik, ezért az engesztelés.
Ha a tehenek a borjak nélkül elindulnak, az már maga csodajel.
Minden természetes kő lehetett oltár.
Kirjat-Jearim Júda és Benjamin határán feküdt, tehát semleges területen.
Micpa Jeruzsálemtől északra bizonyára régebben is mutattak itt be áldozatot és szent helynek számított. A 7. fejezetben egyébként folytatódik Sámuel története.
A királyság bevezetése fordulópontot jelentett Izrael vallási és politikai életében. A történetből kiérezhető a királypárti és a királyellenes hagyomány feldolgozása. A fordulatot megkönnyíti az, hogy a királyt az Úr prófétája keni fel és a sorshúzásban maga Isten jelöli ki. Így Jahve uralma biztosítva van. Saul csak annyiban különbözik a bíráktól, hogy már nem alkalmilag szól bele a nép életébe, hanem állandó jelleggel. A királyság igazi megalapítója Dávid lesz. Utódai nem közelítik meg egyéniségét és erejét, azért ő marad a példakép. Ő lesz a Messiásnak a Szabadítónak is az előképe.
A király jogainak felsorolása már a későbbi időket, valószínűleg Salamon uralkodását tükrözi. Már megtapasztalták, hogy milyen a király.
Saul neve: akit (Istentől) kértek. Saul megjelenésével Sámuel bírói szerepe háttérbe szorul, ettől kezdve csak mint próféta intézkedik és közvetíti Isten akaratát.
A prófétának illett ajándékot vinni, Szám 22,7; 1Kir 14,3.
Látóember: a próféta megjelölése. Ritkán fordul elő, ezért a magyarázó szöveg a 9. versben, amely a 11. vers után olvasható.
Magaslati hely. A kánaániak magaslati szentélyeinek megfelelően megvoltak a Jahve-kultusz helyei is, sokáig megengedett dolog volt, de a MTörv 12,2 már az egyetlen szentély elvét hirdeti.
A fölkenést próféta vagy pap végezte. A király Isten fölkentje lett, tekintélye vallási jelleget öltött.
A filiszteusok helytartója... úgy is fordítható, hogy őrszeme vagy emlékoszlopa. Az itt említett prófétacsoportok emlékeztettek a táncoló dervisekre. A régi keleten el voltak terjedve, és a Jahve-kultusz sokáig megtűrte ezt a szomszédos népektől átvett vallási jelenséget. Enyhébb formában még Elizeus idejében is megvan. Zene és tánc kíséretében extázisba ringatták magukat s viselkedésük átragadt másokra is (19,20-24).
Gilgal Jerikó mellett volt (Józs 4,19).
Ki az apja? - Csodálkoznak azon, hogy Saul mint jómódú ember is odavetődik a vándorló prófétacsoport közé.
Izrael és Júda megkülönböztetése, továbbá a magas szám későbbi szövegátírás jele.
Szójáték: a héber szó: kivonulunk, jelentheti azt, hogy támadunk, vagy megadjuk magunkat.
A győzelem után általánosan elismerik Sault királynak, bár fölkenése már előbb megtörtént Micpában (10,24).
Búzaaratás a száraz nyári időszakra esik Palesztinában
A királyellenes hagyomány ébrentartja a tudatot, hogy a királyság bevezetése bűn volt Jahve ellen. Sámuel azzal enyhíti a feszültséget, hogy a királyt és a népet inti a Jahvéhoz való hűségre. A próféták különben is könyörögnek az egész népért.
A héber szövegben az áll, hogy Saul egyéves volt a görög fordításból hiányzik a vers.
Jonatán Saul legidősebb fia.
Saul tragédiája: Isten kiválasztja, de hűtlensége miatt később elveti. A kinyilatkoztatás sok példával illusztrálja, hogy a kegyelmi meghívás ingyenes: Ézsau és Jákob, Dávid, a próféták, az apostolok, Pál apostol stb. Isten szabadon osztogatja ajándékait, de az embernek utólag igazolnia kell hűségét.
Itt még nem egészen világos, hogy miben áll Saul vétke. A megállapodás szerint hét napig várt Sámuelre. Abban nem láttak törvényellenes dolgot, hogy a király maga mutatja be az áldozatot, pl. 14,32-35. A 15. fejezet már világosabban beszél.
A három csapatnak tehát az egész országot ki kellett volna fosztania.
A jel keresése és várása szokásban volt. Vagy Isten maga adta, Kiv 3,12, vagy az Isten embere, 1Sám 2,34; 10,7, vagy maga a kérő jelöli meg, Ter 24,12; Bír 6,19; 2Kir 20,8.
A vers vége szövegromlás miatt homályos, illetve bizonytalan.
Isten megkérdezése az efoddal, illetve a vele kapcsolatos sorsvetéssel történt. A későbbi szentíró azonban bizonyára a Bír 8,27-re gondol, ahol az efod már profán kultusztárgy is lett, azért a ládát említi.
„Húzd vissza a kezed!” A pap sorsot akar vetni, de Saul meggondolja magát, s Isten megkérdezése nélkül indul harcba.
A böjt a győzelemért való könyörgés.
A kő természetes oltár, 6,14; Bír 6,20.
Isten elé lépni... az efodon keresztül megkérdezni.
Az efodban vagy a rajta levő melltáskában két sorsvetésre alkalmas pálca vagy kocka volt - urim és tummim. - Isten akaratát tehát mint igent vagy nemet, sorsvetésből tudták meg. Az ilyen kérdezés a pap feladata volt(Szám 27,11; MTörv 33,8). Dávid kora után már nem találunk rá utalást.
Isjo - ugyanaz, mint Isbaal. Isjo=Jahve (férfia). A Baal=úr később kizárólagosan a kánaáni istenség neve lett, azért a későbbi átírásokban Isbosetet találunk.
A király és a próféta vitájában a politikai és vallási élet ütközése mutatkozik meg.
Saul eleget akar tenni a nép kapzsiságának, de Jahvénak is juttat a zsákmányból, amennyiben a silányabb dolgokat, mint áldozatot megsemmisíti. Nem dönt határozottan az Istennek járó áldozat mellett. A zsákmány teljes felajánlása, illetve megsemmisítése mögött az a meggyőződés állt, hogy a győzelmet Isten adja, azért minden zsákmány az övé.
Sámuel nem magát az áldozatot kifogásolja, hanem a belső engedelmesség hiányát. Saul csak a külsőségre ügyelt.
A párbeszéd négyszemközt zajlott le. Sámuel kifelé még védi Saul tekintélyét, azért vele együtt megy a szentélybe.
Dávid fölkenése külön kis történet, később szinte nem is veszik figyelembe. Juda törzse Hebronban újra fölkeni, 2Sám 2,4, Isbaal halála után pedig Izrael vénei, 2Sám 5,1. A 17,28 úgy hat, mintha testvére, Eliab sem tudna fölkenéséről.
Isten lelke itt a hivatás betöltésére adott segítséget jelenti. Dávid nevének jelentése: parancsnok, vezér.
Két forrás összekapcsolása Dávid és Saul találkozásáról. Az egyik szerint mint énekes kerül Saul udvarába és a király fegyverhordozója lesz, s utána tünteti ki magát. A másik szerint Dávid ismeretlen pásztor, meglátogatja testvéreit a táborban, és akkor küzd meg Goljáttal, Saul ezután fogadja szolgálatába.
Isten lelke elhagyta Sault... vagyis nem kapja meg a küldetéshez szükséges segítséget. Ezért mondja a szöveg, hogy „rossz lélek” szállta meg, amely mégis „Istentől jött”. Az ószövetségi felfogás végső fokon mindent Istenre vonatkoztat, mint abszolút úrra: tőle jön a megkeményítés, a széthúzás szelleme, a csapás, stb. Vagyis nem különböztetik meg világosan a rossz megengedését és Istennek mint végső oknak a pozitív beavatkozását. A zenét és éneket különben a vallásban használták a „jó szellem” lehívására.
A Gólját feletti győzelmet a 2Sám 21,19 Dávid egyik vitézének tulajdonítja. Lehet, hogy az itteni elbeszélésbe a két különböző hagyományt foglalta egybe.
A vers itt betoldás, Jeruzsálemet csak később foglalták el, lásd: 2Sám 5,6-9.
Jonatán és Dávid barátsága kölcsönös vonzalom és megbecsülés eredménye, ezért marad meg az apa durva viselkedése ellenére.
A foglaló a menyasszonyért az apának fizetett összeg. A harc áldozatait olykor egy-egy levágott testrész alapján számolták össze, illetőleg igazolták. Dávid azt is igazolja, hogy áldozatai valóban körülmetéletlenek, tehát filiszteusok voltak.
Saul tiltotta Jonatánt Dávidtól, azért volt szükség titkolózásra.
A baj napja... nem tudjuk, milyen tettre gondol.
A Lev 15,16 szerint az önkéntelen magömlés is tisztátalanná tett estig.
Nob Jeruzsálemtől keletre, a hegyoldalon feküdt, s még a kánaániak kezén volt. Ha Benjaminból Júdába akartak menni, meg kellett kerülni. Achimelek Éli főpap leszármazottja. A 4. fejezetben elbeszélt vereség és Éli halála után a papság Silóból Nobba menekült.
A kitett kenyereket, ha levették az oltárról, a papok ették meg, Lev 24,5-9, de ebben a korban, úgy látszik, enyhébben magyarázták az előírást, csak rituális tisztaságot követeltek. Az értelem valószínűleg ez: Bár profán vállalkozáson vagyok, de embereim úgy viselkednek, mint hadjárat alkalmával, vagyis a vallási előírásnak megfelelően tartózkodnak az asszonyoktól, MTörv 23,10.
Bizonyára nem a főpap efodjáról van szó, hanem valamilyen Istenre emlékeztető jelről, mint Gedeon efodja, Bír 8,27.
A történet Dávid ravaszságát és ügyességét akarja jellemezni.
A Júda pusztájában levő barlangok mindig az üldözöttek és a rablócsapatok tanyái voltak.
Ebjatár marad a főpap Dávid egész uralkodása alatt, Salamon fosztja meg tisztségétől, 1Kir 2,26.
Dávid megmentette Keila lakóit, de utána az ő költségükre élt ott embereivel együtt, azért fordultak ellene.
Szif pusztája... Hebrontól délre.
Engedi... kecskegida forrás, közel a Holt-tenger partjához.
A karámok kövekből rakott kőkerítések voltak, éjjel ide hajtották a nyájakat. A „lábát betakarni”: képes beszéd: szükségét végezni.
Dávid lelkiismeret-furdalást érez, mivel a ruha levágása a személy meggyalázása volt.
Későbbi betoldás lehet. Jelentése: a gonosztevő ellen eljárni szerencsét hoz.
A birkanyírás ünnepnek számított, a gazdának illett bőkezűnek mutatkoznia. Dávid ezt az alkalmat használja fel, hogy megsarcolja „védencét”. Ugyanis távol tartotta tőle a kóbor tolvajokat.
Nabalhoz hasonlítani... sorsában osztozni, amit az asszony előre lát.
Lelkét kössék bele az élet tarsolyába... az Úr részesítse különös védelmében, mint a gondosan őrzött tárgyat.
Rokon elbeszélés a 24. fejezettel. Talán egy esemény két eltérő hagyománya. Dávid nagylelkűsége és a fölkent király iránti tisztelete nyilvánul meg benne.
Izrael földje Jahve örökrésze. Más területen igazában nem is lehet őt tisztelni. Ezért pl. Námán egy kevés földet visz magával Izraelből Damaszkuszba, 2Kir 5,17. Dávid úgy érzi, hogy idegen földön távol él Jahvétől.
A filiszteusok földjén Dávid biztonságban volt Saultól, mégis kínos helyzetbe kerül, hiszen a filiszteusok régi ellenségek voltak. Csak ügyessége és a kedvező fordulat oldja meg helyzetét, 29. fejezet.
Ciklag: Beersebától északkeletre. Achis felfogadja Dávidot, hogy védelmezze területét a pusztai rablók ellen.
Negeb Júda területének déli pusztája. Azzal, hogy Dávid az ottani rablókat elűzte, megnyerte Júda embereit.
Kétértelmű kijelentés: lehet hőstett és lehet ravaszság.
A halottidézés szokásban volt, 2Kir 21,6; Iz 8,19, annak ellenére, hogy a törvény tiltotta, Lev 19,31; 20,6; MTörv 18,11. A szerző tilosnak tartja a halottidézést, de úgy látszik, osztja a népies hitet. Az egyházatyák úgy magyarázták a jelenetet, hogy vagy démoni hatás volt, vagy az asszony csalása, vagy isteni beavatkozás, hogy Saulnak ilyen módon nyilvánítsa ki a büntetést. A 19. versben a „velem leszel” értelme: meghalsz és a Seolba jutsz, ahol együtt vannak a jók és a rosszak.
A keretiek... a filiszteusokkal rokon törzs. Később Dávid testőrségének egy része belőlük került ki ( 2Sám 8,18; 15,18).
Dávid ezzel viszonozza a városok vendégszeretetét és igyekszik magához láncolni az embereket. Az említett telepek Hebrontól délre vannak.
A hétnapos gyász régi hagyomány, Ter 50,10; Jud 16,24; Sir 22,12.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages