Hitterjesztés
Hitterjesztés, a katolikus egyháznak alapítójától nyert küldetése, hogy terjessze az evangeliomot minden népnek a világ végezetéig. Organuma a propaganda (Sacra congregatio de propaganda fide). A propaganda alá tartozó főbb területek olyan területek, ahol v. a rendes hierarkiai szervezet, v. a közönséges egyházjog szereplése, vagy mind a kettő hiányzik. A misszióterületek: 1. Európában: Nagy-Britannia, Németalföld, Luxemburg, Dánia, Faröer, Izland és Grönland, Svéd-Norvégország, Németbirodalom, Svájc, Spanyolország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Bulgária, Románia, Montenegro, Görögország, Törökország. 2. Ázsiában: Az egész terület, kivéve: a) portugál gyarmatokat Goa, Damao és Diu K.-India nyugati partjain, Timor-sziget keleti része és Macao (Khina), b) Philippini szigeteket. 3. Afrikában: Az egész terület, kivéve Algeria, Moçambique, Angola területeket és Cap-Verde, S. Thomé, Principe és Réunion szigeteket. 4. Amerikában. I. Észak-Amerikában: a) Brit Észak-Amerika és S. Pierre, Miquelon francia szigetek, b) Egyesült-Államok és Vancouver sziget, c) Mexikóban 7 ferencrendü misszionárius-kollégium. II. Közép-Amerikában: Angol-Honduras. III. D.-Amerikában: a) Gujana, b) Patagonia, c) a ferencrendü misszionárius-kollégiumok Equadorban, Peruban, Boliviában, Chilében, Argentiniában, d) Braziliában a ferencrendü 15 állomás, e) a kapucinusok kollégiuma Braziliában és Chilében. IV. Az Antillák közül: Jamaika, Trinidad, Tabago, Curaçao és a többi kis Antillák a francia szigetek kivételével. 5. Ausztrália és Polinéziában az egész terület. Misszionáriusokat nevelő intézet van 31; 28 latin szertartásu és 3 görög szertartásu. Latin szertartásu van Európában 22, még pedig Rómában 8, Olaszországban 4, Franciaországban 3, Belgiumban 1, Hollandiában 1, Angliában 1, Spanyolországban 2, Prtugáliában 1, Albániában 1, Amerikában 1, Ázsiában 1. Görög szertartásu Rómában három: 1. Görög-ruthén kollégium. Alapította XIII. Gergely 1581-ben görög papnövendékek számára, 1845 óta görög-ruthének is neveltetnek benne. IX. Pius az erdélyi románok számára 4 helyet alapított, most még 2 görög-bolgár szertartásu számára is van hely. 2. Leo-kollégium örmények számára. Alapította XIII. Leo 1883-ban. 3. Leo-kollégium maroniták számára. Alapította XIII. Leo 1891 nov. 30-án. A H.-t gyámolító társulatok: 1. A lyoni Xavér társulat, mely 1822-ben keletkezett. 2. Lipót-társulat Ausztriában. Alapíttatott 1829-ben az észak-amerikai missziók gyámolítására. 3. Jézus szent gyermekségének műve. Alapította Forbin-Janson Károly, nancyi püspök, 1843. 4. Xavér-egyesület Poroszországban. Alakult Hahn Henrik aacheni orvos buzgólkodása folytán 1837-ben, mely hitterjesztést pártoló társulattá 1841-ben lett. Főhelyei: Köln és Aachen. 5. Lajos-misszió-társulat Bajorországban, 1844-ben szerveztetett, mint a lyoni társulat önálló ága. 6. Mária szeplőtelen fogantatásáról nevezett társulat Ausztiában. Dr. Knoblecher középafrikai misszionárius buzgólkodása folytán alakult 1851-ben a középafrikai missziók segélyezésére, most a török birodalomban és a Keleten élő katolikusokat segíti. 7. Nagyváradi misszió-társulat. Alakult 1885-ben. 8. A német katolikusok Afrika-egyesülete. Alakult 1888-ban. A szt. László-társulat hazánkban a keleti magyarokat segíti. V. ö. Heilmann, Missions-Weltkarte der Erde (Lipcse 1893).
A protestantizmus kezdetben saját léte biztosításával lévén elfoglalva, a H. érdekében mit sem tehetett, mindössze is a mellékfelekezetek, mint a herrnhutiak, pietisták, baptisták, metodisták közül vállalkoztak egyes buzgó hirdetői az evangeliomnak, akik csekély anyagi segítséggel aránylag igen szép sikerrel fáradoztak. Majd IV. Frigyes dán király alapított keletindiai birtokai számára Trankebárban (1705) H.-i állomást, melyre a hallei árvaházból kikerült növendékek közül vállalkoztak vezető férfiak, p. Plützschnau, Ziegenbalg és Schwartz Ker. (megh. 1798). Grönlandban Egede János (l. o.) fáradozott az egykor már itt gyökeret vert kereszténység életrekeltésén. A herrnhuti testvérközség 1732. küldötte első hittérítői Szt. Thomasba s ezek a következő években kiterjesztették működésüket Grönlandra, Észak-Amerikára, Nyugat-Indiára, Labradorra és Caplandra, kiváló érdemeket szerezvén magának e téren Zeisberber Dávid, ki 67 évi misszionáriuskodás után 1808 halt meg É.-Amerikában. A református egyház részéről az angol puritánok alapítottak az evangeliom terjesztésére egy társulatot (1647), melynél Eliot János (l. o.) örökítette meg a nevét; majd 1701. Londonban alapíttatott ily célból társulat, 1792. ugyanott egy baptista társulat, 1795. pedig a különböző irányu protestáns felekezetek, s főként independensek által a londoni nagy missziótársulat; ezzel szemben az angol püspöki egyház ugyancsak Londonban az Európán kivüli angol birtokok számára egy más társulatot alapított (1800). Nagy segítségökre van mindezen társulatoknak az 1804. Londonban alapított Brit- és külföldi bibliatársulat, mely a bibliát minden ismeretes nép nyelvére lefordíttatja és nyomatja. Századunkban több uj H.-i társulat keletkezett, de amelyeknek nagyobb része a felekezeti szellem nyomása alatt áll. Anglia tesz legtöbbet a H. mezején, utána következik É.-Amerika és Németország; de sokat tesz aránylag a két skót református egyház (1824 és 1843), melyek a H.-t vallásos kötelességül tekintik; Hollandia 1797. karolta fel ezen ügyet; a svájci reformátusok 1816. alapították a baseli H.-i egyletet, melynek iskolája manapság a leglátogatottabb. Németországon a berlini egyesület 1823-ban, a rajnai misszióegylet, mely Barmenben állított fel missziónáriusokat képző intézetet, 1829., az északnémetországi és a drezdai 1836. alapíttattak. Ez idő szerint mintegy 70 protestáns H.-i társulat van, évi 30 millió márka bevétellel és kiadással; van 1559 állomás, melyeken 2500 térítő működik; az urvacsorával élők száma közel fél millió, az ezen állomásokhoz tartozó keresztények száma fölözi a másfél milliót, az iskolába járóké a 400 ezeret. A térítők közül Anglia 1060-at küldött ki, Németország és Svájc 502-őt, Amerika 460-at, Hollandia 43-at, Franciaország 22-őt, a Skandináv országok 45-öt. V. ö. Wigger, Geschichteder ev. Mission (1845-46); Evangelischer Missionsmagazin (Basel 1816 óta); Warneck, Allgem. Missionszeitschrift (1874); Grundemann, Missionsatlas (1867-72); Christlieb, Der gegenwärtige Stand d. ev. Heidenmission (1880).
