Guillotine
Guillotine (ejtsd: gijotin), a Guillotin József Ignác orvos által a kivégzések eszközlésére javasolt és a nemzetgyülés által elfogadott kivégző gép, mely Franciaországban és más országokban, igy Szászországban és a porosz Rajnai-tartományban jelenleg is használatban van. A G. szerkezete egyszerü. Két, felül vizszintesen fekvő fák által összekötött oszlopból áll, melyeknek rovátkáiban egy élesre fent kés (v. bárd) felhuzható és lebocsátható. Az elitéltet egy deszkára fektetik és erősen megkötik, fejét pedig egy kis bevágásba szorítják, ugy hogy a leeső kés nyakát egyszerre és biztosan kettévágja. Hasonló kivégző gépet egyébiránt már a régi persák és más népek is ismertek. A középkorban Olaszországban említenek ily gépet (mannaia), melylyel rendesen csak nemes embereket végeztek ki; a XIII. sz.-ban Csehország, a XIV. sz.-ban Németország több helyén alkalmaztak ilyen gépet (Dolabra, Diele, Hobel) A XVII. sz.-ban Angliában és Skóciában kezdik használni a the gibbet, avagy: the maidnek elnevezett nyaktilót. Magában Franciaországban is ismerték; Richelieu Montmorency herceget p. 81632) nyaktilóval fejeztette le Toulouseban. E szerint G. József Ignác orvos (szül. Saintesben 1738., megh. 1814. márc. 16.) nem tekinthető a nyaktiló feltalálójának; ő mindössze a nemzetgyülésben (1791 okt. 10.) egy oly gép alkalmazását hozta indítványba, melylyel a kivégzéseket gyorsan, biztosan és kinzás elkerülésével lehessen végrehajtani. A gyülés ezt az indítványt, mely az akkoriban uralkodó egyenlőségi szellemnek is megfelelt, 179 dec. 21. elfogadta, de akkor sem határozta még el a G. alkalmazását. Ez csak 1792 közepén történt, az uj büntetőtörvény megvitatása alkalmából, amidőn a gyülés többsége Lepelletier képviselő indítványára a lefejezés behozatalát határozta el. A nemsokára egybehivott törvényhozó testület Louis Antal metzi orvost (1723-92) bizta meg a megfelelő gép kiválogatásával, ki az Angliában használt G.-re hivta fel a gyülés figyelmét, mely azután Schmitt párisi mekanikusnál hasonló gépet rendelt. Ezt a nyaktilót azután 1792. tavaszán a Greve-téren felállították és egy Pelletier nevü gyilkos kivégzésekor (ápril 25.) első izben alkalmazták. Eleintén Louis orvosról Louisette-nek hivták (másként Petite-Louisonnak), nemsokára azonban a monarkisták gúnydalaikban G.-nak kedzték elnevezni az uj gépet, mely azután G. orvos nevéhez füződött és ezt halhatatlanná tette. Maga G. egyébiránt csak Robespierre bukása következtében menekülhetett meg a rajta már kimondott halálos itélet végrehajtása alól. V. ö. Kornnak érdekes dolgozatát, J.J.G. (berlini disszertáció 1891); Sédillot, Réflexions historiques sur le supplice de la G. (Páris 1795); Chereau, G. et la G. (u.o. 1871); Lenotre G., La G. (u.o. 1893).
