Excentrikus
Excentrikus (lat.), elnevezése azon köröknek, gömböknek vagy általában középponttal biró idomoknak, melyek nem birnak közös középponttal. Mint ilyen ellentétese a koncentrikus, azon körök stb. számára, melyek középpontjai összeesnek. E.-szögek, ellentétben a középponti szöggel azok, melyeket két, egymást valamely kör középpontján kivül metsző hur alkot egymással. Aszerint, amint a metszés a körön belül vagy kivül történik, az E.-szögnek mértéke a szög szárai között fekvő két köriv fél összege vagy fél különbsége által adott. Az asztronomia történetében az E.-kör a Hipparchos-féle világnézet szerint a Napnak a Föld körül való évi utja; ha ugyanis a Nap oly körben mozog, melynek középpontján kivül áll a Föld, akkor első közelítésben e mozgásból némileg magyarázható a Nap átmérőjének változása és az évszakok egyenlőtlen hosszusága, mit a régi csillagászok a bolygó mozgás első egyenlőtlenségének szoktak volt nevezni. - E. anomalia, a bolygómozgás elméletében azon szög, melyet a bolygópálya ellipszisének középpontjától az állandó sebességgel körben mozgó közepes bolygó helyéhez huzott egyenes a perihélium irányával képez. Ez könnyen megállapítható bármely idő számára és segédeszközül szolgál a bolygó tényleges helyének pontos és könnyü meghatározására. Ezzel kapcsolatban a bolygó E. helye a pályaellipszis átmérője fölött leirt kör azon pontja, melyben az ellipszis középpontjából nézve a bolygó időzni látszik. E. lövedékek, a sima csövü tarackokból (haubitzok) lőtt oly gránátok, melyeknél a belső ür középpontja nem esik össze a külső felület középpontjával, vagy amelyeknél a lövedék tengelye nem esik össze a belső ür tengelyével. E. átvitt értelemben egyszersmind oly gondolatok és cselekedetek jellemzésére szolgál, melyek mintegy szilárd középpont hiján a különcködésbe csapnak át, és E. az olyan ember is, ki ily gondolatok és cselekedetek felé kiválóan hajlik.
