Erkölcstan

Teljes szövegű keresés

Erkölcstan (gör. étika, morálfilozofia), a filozofiának az a része, mely az erkölcsiséggel foglalkozik. Minthogy az erkölcsiség az erkölcsi itéleten alapszik, vagyis azon a tényen, hogy a saját magunk vagy mások cselekdeteiről oly itéletet mondunk, mely nem a cselekedet tényállását, hanem értékét illeti; az E. másfajta tudomány, mint azok, melyek a dolgok megismerésével foglalkoznak; mig azokat elméletieknek nevezik, az E. gyakorlati jellegü s némelyek egyenesen gyakorlati filozofiának nevezik. Az E.-t ezért normativ tudománynak is mondhatni; mert a cselekedetek értékét itélvén meg, szüksége van mértékekre, mintákra, normákra, melyek alapján itél; föl kell kutatnia az erkölcsi törvényeket, amelyek megszabják a cselekedet értékét, amelyek megmondják, milyen legyen a cselekedet. Az elméleti filozofia kutatja, ami van; a gyakorlati megszabja, mi legyen; pontosabban: az elméleti tudás a valóság megismerésére irányul, a gyakorlati pedig cselekedeteink értékére s mindarra, ami a cselekedetek értékével összefügg. Az E. ebből kifolyólag két főproblémával foglalkozik; az első vonatkozik azokra a normákra, erkölcsi törvényekre, melyek az erkölcsi itélet alapját teszik; a második arra az erkölcsi ideálra, amely ezeknek a normáknak legjobban megfelel. A két probléma természetesen szoros kapcsolatban van egymással, az erkölcsi normák s az erkölcsi ideál meg fognak egymásnak felelni.
Ami az erkölcsi törvények forrását illeti, két nagy ellentétes irányra akadunk a filozofia történetében. Az egyik az erkölcsi törvény forrását a cselekedetek hatásában keresi. A cselekedet erkölcsi értéke hatásától függ. Hogy mely hatás tesz valamely cselekedetet erkölcsileg értékessé, arra nézve ismét szétágaznak a nézetek. Némelyek abból indulva, hogy mindnyájan közvetetlenül a boldogságot keressük, a boldogságra alapítják az erkölcsiséget (endemonizmus); mások az élvezetet tekintik az erkölcsiség forrásául (hedonizmus); ismét mások a hasznot, ha nem is az egyesét, de a közösségét. Jó az, ami a közösségre nézve jó (utilitarizmus). Mindezeket a nézeteket azzal a kifogással illették, hogy nem felelnek meg az erkölcsi itélet tényleges mivoltának. Igaz ugyan, hogy természettől fogva mindnyájan az élvezet után járunk, a boldogság után törekszünk, a hasznunkat keressük, de mindezt nem tekintjük érdemnek; mindez természetes, de nem értékes. A lelkiismeret, amely nem egyéb mint közvetetlen erkölcsi itéletünk saját magunk vagy mások cselekedeteinek értékéről, nem fogja dicsőnek találni, ha valaki egész életében a legnagyobb hévvel az élvezetet, a boldogságot, a hasznot kergette; esetleg természetesnek, megbocsáthatónak, megengedhetőnek, sőt talán szükségesnek fogja találni, de erkölcsi értéket nem fog efféle cselekedeteknek tulajdonítani. Ezért egy másik iránya a filozofiának az erkölcsi törvény forrását, illetőleg kötelező erejét nem a cselekedet hatásában, hanem abban keresi, hogy mennyiben felel meg egy abszolut erkölcsi törvénynek. Más szavakkal: az erkölcsi törvénynek ne keressük forrását, mert az nem valami másból származik, hanem magában megáll, föltétlenül, mint mivolta az ember gyakorlati eszének, lelkiismeretének. Ily irányu a keresztény E. is, amely isten akaratát tekinti ily föltételnül kötelező törvénynek. Leghatározottabb s legkövetkezetesebb képviselője ennek az iránynak Kant, ki az erkölcsi törvényt kategorikus imperativus (azaz föltétlen parancs) formájában fejezi ki: Kövesd az észt, azaz cselekdjél olykép, hogy akarásod alapelve általános törvény gyanánt szolgálni alkalmas legyen. A kötelesség nem egyéb, mint az erkölcsi törvény iránt való engedelmesség. Az erkölcsi itélet nem a cselekedetet nézi, hanem csak az akaratot; csak az akarat lehet erkölcsileg jó v. rossz. Az erkölcsi itélet nem is a cselekedet hatásán méri erkölcsi értékét, hanem azon, hogy mely érzületből származik, mily mivoltu az akarat, melyből eredt. Az ez értelemben vett erkölcsi akarat szabad, azaz nincsen alávetve a természet kényszerének; a kategorikus imperativ nem képzelhető erkölcsi szabadság nélkül. Csak annak, aki szabadon választhat, aki ha akar, engedelmeskedni is tud neki, szólhat ama föltétlen parancs.
Az erkölcsi ideálra nézve is nagyon eltérők a nézetek. Némelyek egy legfőbb jóban keresik, amelyet azután a különbözőn felfogott erkölcsi törvények értelmében különöbző módon határoznak meg; Aristoteles a boldogságban találja a legfőbb jót, mások a kéjt választják, ismét mások a semmire sem szorulást. Kant szerint csak egy legfőbb jó van: az akarat erkölcsisége. Azért csak az erkölcsi egyéniségnek van föltétlen erkölcsi értéke, méltósága; mindennek a világon van ára, az embernek van semmi által sem pótolható s meg nem fizethető méltósága. Az erények fogalma ezen az alapon alkotandó meg, amaz egyéb megfontolások tekintetbe vételével, melyek az erkölcsiség megvalósításában fontosak. Nagy különbség van az erkölci ideál s a tényleges erkölcsök közt. Amabban nincsen semmi hatalom; csak formáját állapítja meg cselekedeteinknek; emebben a való világra kell tekintettel lennünk, arra, hogy «cselekedeteinknek alapelve általános törvény gyanánt szolgálhasson». E részleges feladat megoldására igen fontos szolgálatot tesz az erkölcsi élet történeti fejlődésének megfigyelése. A történeti életben «az erkölcsök» és «szokások», amin azokat az erkölcsi parancsokat és törvényeket kell érteni, melyeket valamely közösség valamely időben magára nézve kötelezőknek ismert el. Ha ezeket vizsgáljuk, azt találjuk, hogy ezek a törvények és parancsok sok változáson mentek keresztül, hogy bizonyos fejlődést észlelhetünk, amely az «erkölcsöket» mindinkább közelebb hozza az «erkölcshöz», ámbár némelyek szerint erkölcsileg az emberiség nem igen haladt előre. Az E.-ra vonatkozó különböző felfogásokat az egyes filozofiai iskolák és irók cime alatt tárgyaljuk.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages