Csillagászati műszerek

Teljes szövegű keresés

Csillagászati műszerek. (L. a képmellékleteket.) Minden olyan műszer, mely csillagászati megfigyelésekre és mérésekre alkalmas, csillagászati műszer. A C.-nél kivétel nélkül megkivántatik, hogy teljesen szilárdul legyenek felállítva, nehogy a padló, vagy az épület rezgését s helyzetének változását megérezzék. A C.-et a mondott okokból többnyire az épülettől független tégla- vagy kőoszlopokra szokták felállítani, melyek a padlózatoktól egészen izolálva vannak. A C. között először is említendő a távcső, mint a legfontosabb eszköz, mely látási képességünket erősíti. A távcső lehet vagy refraktor, melynek gyüjtő lencséje a szinek megsemmisítése okáért kettős lencséből, t. i. könnyebb, csekély törési képességü crown, üvegből, s nehezebb, nagyobb törési képességü flint vagyis ólom-üvegből van összetéve; vagy pedig ezen kettős üveglencse pótolható egy parabolikus vájt tükörrel is; az ilyen tükörrel felszerelt távcsövet reflektornak nevezik. A távoleső tárgyról jövő fénysugarakat mindkettő egy ugynevezett gyujtó pontban összegyüjti, s ezen «gyuképet» azután egy szemlencsével észleljük. Mentül nagyobb az objektiv lencsének v. tükörnek a «gyutávja» és mentül kisebb a szemlencse «gyutávja», annál erősebb lesz a távcső nagyítása, v. máskép mondva: ha a szemlencse gyutávjával elosztjuk az objektiv vagy tükör gyutávját, akkor megkapjuk a távcső nagyítását. Másrészt pedig a távcső fényteljessége az objektivek illetve a tükrök négyzetének arányában növekszik; igy p. ha egy távcső objektivjének átmérője 10 cm., a másiké 20 cm., akkor utóbbinak fényteljessége nem még egyszer akkora, hanem éppen négyszer akkora lesz mint az előbbié.
A távcsövek azonban, ha valami különös szerkezettel nincsenek ellátva, melyek segítségével méréseket lehetne eszközölni, nem tekinthetők teljes mértékben csillagászati eszközöknek; csillagászati mérő eszközökké a távcsöveket csakis felállításuknak módja és a mérésre berendezett szemlencséjük alakítja át; ily felszereléseknek nevezzük a: passage és délkörös csöveket, az azimutálisokat, mint az altazimut, univerzál műszer és teodolítokat, továbbá az általánosabb vizsgálatokra berendezett equatoreálisokat, melyeket tulajdonképen refraktoroknak szoknak nevezni, bár tükörteleszkóp is lehet éppugy equatoreális mint egy lencsékkel felszerelt távcső.
Passagecső.
A passagecsőnél a távcső csak egy tengely körül forog, mely a kelet-nyugati vonalban van felállítva s miután a távcső ezen tengelyre merőlegesen fekszik, az a délkör síkjában mozog, miért is a passagecső a csillagdákon olyan helyiségben van felállítva, ahol a tető is csak észak-dél irányban nyitható ki.

1. ábra. T. Cooke & Son-féle passage-cső (Átmeneti cső).
Az 1. ábra mutat egy ilyen modern passagecsövet egyenes távcsővel, Cooketól Yorkban (Angolország). Egy szilárd köralaku vas öntvény 3 csavaron nyugszik a kőoszlopon, melyek segítségével a műszer talapzata vizirányosan állítható. Ezen köralaku talapzatra egy második hasonló van 6 csavarral felerősítve, de oly módon, hogy az előbbin kissé fordítható. A forgathatóságnak célja az, hogy a tengelyt pontosan be lehessen a kelet-nyugat vonalba állítani. Ezen második korongból egy óriási villa emelkedik ki, melynek felső végein a csapágyak vannak felerősítve, s ezekben forog a tengely. A tengelyre éppen a csapágyak helyén egy libella, vagy mint mondani szokás «vizmérték» van alkalmazva, amelynek segítségével a tengely tökéletesen vizirányos helyzetbe hozható. Cookenál a tengelyen, mint az ábra mutatja, állandóan két lengő libella van felerősítve, mely feleslegessé teszi a tengelylibellát. A távcső felső végén van az objektiv lencse, az alsón az okulár v. szemlencse, mely ábránkon igen finom, kettős mikrométerrel van ellátva. A távcső alsó végén még egy kör is látható, melynek oldalán finom osztás van, s arra szolgál, hogy vele a csillagokat felkeressük. A tengely át van furva, s annak végén az állványon egy kis lámpa van elhelyezve, mely a tengelyen keresztül reá világít a szemlencsére. A mikrométer t. i. igen finom pókháló fonalakból kifeszített hálózatból áll, s ha a lámpa ezen hálózatot nem világítná meg, akkor a sötétben láthatatlan lenne. A passagecső célja első sorban az időmeghatározás, vagyis a csillagászati óra hibájának kiderítése. A passagecsővel határozzák meg a földrajzi hosszkülönbségeket is. Másrészt, ha a passagecsövet oly módon állítjuk fel, hogy tengelye az észak-dél vonalban, tehát a meridiánban álljon s ennélfogva a távcső az első merőlegesben, vagyis a kelet-nyugat vonalban mozog, akkor földrajzi szélességek meghatározására is alkalmas, sőt vele földrajzi szélességek meghatározása akkor is lehetséges, ha távcsöve a délvonalban mozog, de akkor igen finom szemlencse-mikrométerrel és egy rendkivül érzékeny távcső-libellával kell ellátva lennie, mint az az ábránk mutatja. Ezen esetben a Horrebow-Talcott módszer lesz a megfigyelésnél alkalmazva, t. i. két olyan csillag távolsága a zenittől lesz különböző tengelyfekvéssel mérve, mely egyszerre a távcső mezejében látható.
A meridiáncső v. délkörcső.
Ez már sokkal komplikáltabb műszer, bár lényegében az előbbivel sok tekintetben azonos, t. i. szintén csak egy tengelye van, de az mindig a kelet-nyugat vonalban fekszik, a távcsöve pedig mindig a délvonalban mozog. A délkörcsőnek legfőbb jellege az, hogy a tengelyen egy, esetleg két igen finom osztásu kör van elhelyezve, melynek osztása s annak alsóbb részei mikorméter-mikroszkópokkal lesznek megfigyelve illetve leolvasva.

2. ábra. Meridiánkör.
A 2. ábra mutat egy igen szilárdul épített angol délkörcsövet. Miután az ilyennek méretei már sokkal nagyobbak egy passagecsőnél, nem lehet többé egy egyes vasoszlopra állítani, hanem, mint az ábra mutatja, két erős kőpillérre teszik az öntött vasfelépítményt s ezekre erősítik a csapágyakat. A mikrométer-mikroszkópok a jobboldali pilléren levő felépítményre vannak erősítve, számszerint 2, 4, sőt néha 5 (mint az ábrán látható). Az ötödik azonban rendesen csak a körosztás hibájának meghatározására szolgál. A balról látható kör két leolvasó távcsővel van ellátva, melyek csakis a csillag feltalálására szolgáló beállítást eszközlik, de ha a távcső tengelyét átfektetjük, akkor a finom leolvasás a most baloldalon látható körön történik. Repsold Hamburgban mindkét oldalon egészen szimmetrikusan építi a délkörcsöveit, ugy hogy ott 8 mikrométer mikroszkóp egyszerre olvasható le. A délkörcsőnél a szemlencse szintén a legfinomabb mikrométerrel van ellátva, mint azt az ábra is mutatja, melyet szintugy, mint a passagecsőnél a tengelyen keresztül egy lámpa világít meg. A modern délkörcsövek különben ugy vannak szerkesztve, hogy a mondott lámpa nemcsak a tengelyen át a mikrométer szálait, hanem a kör mindazon részét is megvilágítja, hol a mikroszkópokkal a leolvasás történik, ugy a mikroszkópok dobosztásait is. Egy ily délkörcsőnek a köre rendesen 1/12 fokra van direkt beosztva, tehát 4320 vonás van rajtuk, a mikroszkópokkal pedig egyes másodpercek olvashatók le s 0''.1-ek becsülhetők, s igy a kör kerületének 1/1296000 része egyenesen leolvasható és mert a mikroszkópdobok osztásai elegendő nagyok arra, hogy azok tizedrésze becsültessék, igy a kör osztásának 1/1296000 még pontosan felbecsülhető.

3. ábra. A strassburgi csillagvizsgáló intézet meridiánköre.
Repsold testvérek szerkezete, objektiv Merztől.-objektivnyilás 16.2 cm., gyujtótávolság 1.9 méter.
A 3. ábra a straszburgi csillagda délkörcsövét ábrázolja, mely Repsold testvéreknek egyik remekműve, s a modern délkörcsövek mintaképe. Az előbbeni leirás folytán ennél minden megérthető, ha különösen az ábra mellé igtatott kis magyarázatnak egy kis figyelmet szentelünk. Ezen műszer ára 24000 márka volt.
Teodolit, v. mint gyakran nevezni szokták, univerzális műszer
Teodolit, v. mint gyakran nevezni szokták, univerzális műszer, mivel valóban igen sokféle munkára lehet használni, ugymint időmeghatározása, azimut-mérésekre, sarkmagasság meghatározásra, első és bármely vertikálisban különböző megfigyelésekre. Teodolitnak a kisebb műszereket szokták nevezni, mig a nagyobbakat univerzális műszernek, vagy altazimutnak hivják.

4. ábra. Egyenes csövű theodolit. Cooke & Sous-tól.
A 4-ik ábra mutat egy ilyen középnagyságu teodolítot, Cooketol Yorkban, mely éppugy csillagászati, mint geodéziai megfigyelésekre alkalmas. A műszer jobb oldalán egy lámpás látható, mely a tengelyen keresztül bevilágít a távcsőbe s annak gyupontjában lévő szálkereszteket esteli megfigyelésnél láthatóvá teszi.

5. ábra. Konkoly Miklós utazási theodolitja egyenes excentrikus távcsővel.
Az 5-ik ábra sokkal tökéletesebb univerzálist tüntet fel, mely az ó-gyallai csillagda tulajdona. Ezen a megvilágító lámpás felül, E-nél van alkalmazva, mely a műszer minden részét megvilágítja. A teodolítnak két tengelye van; egy horizontális D, mely a C villában forog, mint a passagecső, egyik végén az F távcső, a másikon a K ' kör van felerősítve. Az E lámpásból f, p' , g' csövön kijövő fény megvilágítja a K' kör u. n. noniusait és egy prizma segítségével bevetíti a fényt a tengelyen keresztül a távcsőbe, hol a W kockában levő tükör azt a távcső alsó végén látható f, o szemlencse-darabban elhelyezett szálkereszthez vetíti. Idáig, mint látható, a műszer nem egyéb egy passagecsőnél. Azonban a C villa nincs mint amannál egy kőoszlopra szilárdul felerősítve, hanem B tengely körül forog a K azimutális körrel együtt, mely finom osztással van ellátva s a távcső helyzetét annálfogva a horizontális koordinátában is meg lehet határozni. Ezen kör noniusát szintén az E lámpa világítja meg esteli megfigyeléseknél a p, g és g'' csöveken keresztül. N a tengelyen levő libella, V pedig a vertikális kör libellája. A nagyobb eféle műszerek már ugy vannak szerkesztve, hogy a tengelyükre a kollimáció hiba meghatározhatása végett éppugy mint a passagecsövekéit egy kis, e célra szerkesztett gépezettel át lehet fordítani.

6. ábra. A strassburgi csillagvizsgáló intézet altazimutja.
Objektiv Merztől Münchenben, a mechanikai rész Repsold testvérektől Hamburgban. Objektivnyilás 13.3 cm gyujtótávolság 1.5 méter.
Altazimut.
Ha egy teodolít aránytalan nagy méretekben van előállítva, akkor azt altazimutnak nevezik, mert magasságokat és azimutokat mérnek vele. A modern csillagászatban ismert legtökéletesebb altazimut a greenwichi és a straszburgi. A «csillagászati műszerek» képünk 6. ábrája a straszburgi csillagda Repsold által készített A.-ját mutatja be. Az ábrában látható kerek a oszlopon nagy, 84 cm. átmérőjü öntött vas b henger emelkedik, mely 3 erős lábcsavarral vasgyűrün nyugszik; a henger felső c fele egy közepén áthaladó vertikális, az ábrában nem látható tengely körül forgatható és két ágyban nyugvó 9 cm. vastag d acéltengelyt és az annak végén erre merőlegesen erősített 13,3 cm. nyilásu és 150 cm. gyujtótávolságu e távcsövet hordozza. A távcső ezen két egymásra merőleges forgatása folytán az ég bármely pontjára kényelmesen beállítható; ha e beállítás szabad kézzel megközelítve megtörtént, a távcső a henger felső, ez ismét a henger alsó részével rögzíthető, mire a végleges finom beállítás a távcsó fonalhálójának közepére finom csavarokra működő kulcsok segítségével eszközölhető; a magasság irányában ható szorító és finom mozgási kulcs az ábrában f és g alatt szemlélhető. A távcső és horizontális tengely nem teljesen tökéletes merőlegességéből keletkező hibák kiküszöbölésére a műszer átfektethető, amennyiben az alsó hengeren látható k forgattyu segélyével a horizontális tengely távcsövestül együtt ágyából kiemelhető és fél átforgás után ismét lefektethető. A tengely vizszintes voltát egy ráállított i libella méri, melynek esetleges hibái ismét a k forgattyuval eszközölt átfektetés által ártalmatlanokká válnak. A libella légbuborékja a forgattyu felett látható kis l távcsővel észlelendő, mely a libella fölé ferdén alkalmazott m tükörre mutat. A távcső függélyes forgását a vizszintes tengelylyel állandóan összekötött n magassági kör, a vizszintes forgást az áttört felső hengeren látható o azimutális körnek pp mikroszkópjai mérik. Az ábrában látható mikroszkópok, melyek általában a felső hengerhez erősítvék, a műszernek nem jelenlegi, hanem átfektetés utáni helyzetében szolgálnak. A magassági kör nadirpontja (az a leolvasás, midőn a távcső az észlelő lábpontja felé van irányítva) az oszlop körül forgatható vasgyűrüre helyzett higanyhorizonton határozható meg, mig az azimutális kör számára kiindulási irány gyanánt két, a kertben a távcsőtől jó szemme álló mira (meridián jel) szolgál, melyek egyike a műszer első, másika a második fekvésében jut alkalmazásra. A fonalkereszt, libella és az összes mikroszkópok megvilágításáról gondoskodik a müsz. felett látható elzárt nagy lámpás, mely a jobb- és a baloldali r rés kinyítása után a kerti mirákat is bevilágítja. Kisebb műszerek, vmint a hordozható A.-k általában, gyakran tört távcsővel vannak ellátva, amennyiben a távcső különbeni alsó fele a horizontális tengely egy részét képezi. A törési helyen ez esetben teljesen reflektáló prizmát alkalmazunk, mely az objektivből jövő sugarakat az okulárba veti. Ezen berendezés mellett a megfigyelő mindig horizontálisan néz a műszerbe, mi különösen kényelmes, ha nagy magasságban levő csillagokat akarunk megfigyelni. Az objektivet tartó cső folytatását tört távcső esetén a műszer kiegyensulyozására ellensúlyokkal szokás ellátni, a leolvasó illetve beállító kört pedig az okulár közelében szokás elhelyezni.
Equatoreális.
Equatoreális, a csillagászatban ugyszólván a legfontosabb megfigyelő műszer, melylyel az ég minden tájára a legnagyobb könnyüséggel oda lehet jutni, legyen a távcső mérete bár mekkora is; azonfelül, miután az egész szerkezet az egyenlítői rendszerben van felállítva, ha a távcsövet egyszer egy csillagra beállítjuk, akkor azt csak az egyik tengely körül kell forgatnunk, hogy a csillag benne maradjon a távcső mezejében. Nagyobb és tökéletesebb műszerek azonfelül egy hajtógéppel, mit rosszul óragépnek szoktak nevezni, vannak ellátva, mely ezen forgást eszközli, ugy hogy ha a csillagot egyszer feltaláltuk, akkor a hajtógép, ha tökéletesen van szerkesztve és finoman készítve, óraszámra benne tartja a csillagot a látmezőben.

7. ábra. Az ó-gyallai csillagvizsgáló 254 mm-es refraktora. Repsold féle felállítás.
A 7. ábra mutatja az ó-gyallai csillagda 254 mm. objektivnyilásu refraktorát keleti oldaláról nézve. Egy másfél tonna sulyu háromlábu talapzaton nyugszik az U szekrény, melyben a hajtógép van elhelyezve, ezen pedig egy szilárd öntöttvas cső, melyben az A B tengely forog. Ez képezi az equatoreális jellegét, mert mint látni való, sem vízszintesen, sem merőlegesen, hanem rézsut áll, még pedig hajlási szöge mindig megfelel a megfigyelő helyiség sarkmagasságának. Ebből az következik, hogy az erre merőlegesen fekvő CD vagyis deklináció tengely mindig az egyenlítő síkjában fog mozogni, ha a felállítás még egy követelménynek megfelel, t. i. hogy A B egyuttal a délvonalba van beleállítva. A tengelyek természetesen itt éppugy mint a teodolítoknál körökkel vannak ellátva, így p. az A B tengely M N körét órakörnek hivják, mert az 24 órára, s minden óra 60 percre van osztva, ami megfelel az égboltozat egyenlítőjén számlálható 24 órának (1 óra = 15 fok, 25 óra = 360 fok), mig a C D tengely M' N' köre 0-90 fok és 0-90 fokra van osztva, vagyis ha a távcső az egyenlítőre van állítva, a kör indexe nullát, ha a pólusra van állítva, akkor 90 fokot mutat, s így minden csillagot, melynek helyzete ismeretes, a két kör segítségével fel lehet keresni. A nagyobb távcsövek mellé még rendesen egy, esetleg két kisebb távcsövet szokás mellékelni, melyeknek optikai tengelye párhuzamos a nagy távcsővel. Ezeknek gyenge nagyításuk van, de látmezejük s rövidségüknél fogva rendkivül fényteljesek. Ezen ugynevezett keresők egyike, mely ugyan 100 mm. nyilással bir, S-nél látható, a másik az ábrán nincs feltüntetve. - A refraktorok azonkivül mindenféle mellékeszközökkel fel vannak szerelve, amint használati céljuk megkivánja. Mellékelt ábrán 2 lámpa látható, mely kisebb-nagyobb mértékben ugyanazt a szolgálatot végezi; az egyik L-nél a keresőre, a másik L'-nél a D tengely végére van felakasztva. 1889. ugyan mindkét lámpa villamos izzó lámpákkal lett pótolva s a piszkos olaj teljesen mellőzve.

8. ábra. A strassburgi csillagvizsgáló intézet nagy refraktora.
Az objektiv Merztől Münchenben, a mechanikai rész Repsold testvérektől Hamburgban. Objektivnyilás 48.7 cm gyujtótávolság 7 méter.
A 8. ábra pedig a straszburgi csillagda nagy refraktorát ábrázolja, mely sokáig mint a legnagyobb távcső szerepelt Európában; ha azonban ma már nagyobbak vannak is nálánál, optikailag mégis mindig a legtökéletesebbek egyike, mert az objektivjével Merz Münchenben valóban remekelt, nemkülönben Repsold testvérek annak gépezetével. - Ma Európában már több ilyen Repsold-tipusu refraktor található, ugymint Pulkovában 2, Potsdamban, Lipcsében 2 Straszburgban, Göttingában, Ó-Gyallán, Milanóban stb. Mig a 8. ábra a legtökéletesebb szerkezetü német tipus-felállítást tünteti fel, addig a 9. ábra a legtökéletesebb szerkezetü uj angol tipusu equatoreálist ábrázolja, minőt Cooke és fiai Yorkban csak pár évvel ezelőtt készítettek Rothschild Albert báró bécsi magáncsillagdája számára. Nem érdektelen az összehasonlítás, amennyiben a két műszer nagysága és ereje igen közel hasonló egymáshoz, de az angol mindent kétszer szilárdabban készít mint valóban kellene, miért is a műszer kissé nehézkes, de rendkivül szilárd. Cooke, mint látható, nem teszi be az óragépet az u. n. equatoreál-fejbe mint a 6. ábrán látható, hanem a műszer északi oldalára, az oszlopon kivül, aminek sok jó és rossz oldala van. Jó az, hogy ha a gépezetet tisztogatni kell, könnyü hozzáférni, de másrészt hátrányos ezen szerkezet, mert a por jobban belepi, mintha az equatoreális fejben van üveg alatt, továbbá a suly, mely az angol műszereknél, mint látható, kivül lóg, gyakran a megfigyelőnek utjában van, különösen kisebb műszereknél, eltekintve attól, hogy ha leszakad, kellemetlen következményei is lehetnek. Különösen érdekes a modern távcsövek okulárvége is. Ezen komplikált szerkezet első pillanatban ijesztően hat a laikusra, mig a szakember igen hamar megbarátkozik vele azon kényelemért, melyet a megfigyelőnek nyujt, mert minden mozgás, melyet az egész távcső tengelyén véghez akarunk vinni, 4 kulcs segítségével a szemlencsétől eszközölhető. - Mellékletünk ugy ábrázolja a távcső okulárvégét, amint az áll, midőn a zenitbe van állítva. A főcső jobboldalán látható ismét a kereső, mellette a megvilágító lámpa, mely az okulárban levő szálkeresztet, a köröket és az okulárnál levő nagy pozitiv kör osztását világítja meg; emellett egy kulcs, mely az objektivhez nyulik fel s az irisz diafragmát szabályozza; ennek segélyével az objektiv nyilását tetszés szerint lehet szükíteni, sőt egészen elcsukni; balról látható az egyik hosszu mikroszkóp, melynek segítségével a deklináció-kör osztása olvasható le, mögötte látható a poláris tengely megszorító- és a finommozgás kulcsainak nyele. Balra ezektől a szorítócsavar és a finommozgás kulcsai, melyek a deklináció-tengelyre hatnak. - Mint látni való, az ilyen szerkezetü távcsőnél a beállítás után a megfigyelő beleül a 9. ábrán látható megfigyelő létrába s onnan a megfigyelés tartama alatt el se mozdul, mert műszerét onnan igazgatja.

9. ábra. Nagy refraktor Cooke & Sous-féle felállításba.
Héliométer.
Héliométer, a délkörön kivül felállított és az equatoreálisok között a legfinomabb mérőeszköz, melylyel a csillagász rendelkezik. Itt a mérések már nem szálkeresztekkel történnek, hanem az objektiv lencsével magával, mely átmérőjében ketté van vágva. Régente Dollondnak nem kis gondot adott, de még a nagy Fraunhofernek sem egy 60-80 centiméter átmérőjü lencsét ketté vágni, mig ma a legbiztosabban szétvágnak optikusaink egy 16-20 centiméteres objektiv lencsét. - Az elnevezés «héliométer» tulajdonkép a naptól származik, mire ezeket eleinte használták, mig ma a legdelikátabb kettőscsillag-méréseket eszközlik velük. A távcső objektivje ketté van vágva, s mindegyik fele külön be van foglalva egy, e célra gyalult szánba, s így a két féllencse a legnagyobb pontossággal egymástól párhuzamosan eltolható. Ha a két féllencse egy helyes korongot képez, ugy ha a csövet egy csillagra állítjuk, akkor az csak olyan képet mutat, mint egy közönséges távcső, vagyis ha egy kettős csillagot szemlélünk vele, azt csakis kettősnek látjuk. Ha azonban a két féllencsét kimozdítjuk normális helyükből, akkor azonnal négy csillagot fogunk a távcső látmezejében észrevenni, vagyis másképen mondva mindegyik féllencse mint egy egész szerepel, s külön képet ad a végtelen távolban látható pontokról. A mérés most következőképen történik, t. i. először is meg lesz mérve az első csillag távola a másiktól, amennyiben azokat egymással födésre hozzuk, azután a második az elsőtől, most az objektiv metszési síkja 180° -al átfordíttatik, s a mérések ujból ismételtetnek. Mig a régi heliométereknél az okulár és objektiv külön volt forgatható, addig a Repsold uj héliométerjénél egy szilárd bölcsőben az egész távcső forgatható.

10. ábra. A new-haven-i (Északamerikai) csillagvizsgáló intézet heliométere. Repsold testvérektől Hamburgban.
A mozgások éppugy mint a modern equatoreáloknál itt is négy kulcscsal a távcső szemlencse-végétől eszközöltetnek, nemkülönben a távcsőnek saját tengelye körüli forgatása és a g ernyő forgatása is. A körök mind mikroszkópokkal lesznek szintén a távcső okulár végétől leolvasva, sőt még a C.-nél levő pozitiv kör osztása is, nemkülönben a távcső objektiv foglalatainak eltolása és a távcső hőmérsékletét mutató érc hőmérő állása is. Az e f lámpások a körök osztásainak megvilágítására szolgálnak, bár az ábránkon feltüntetett műszernél ujabb lipcsei héliométeren Repsold már e sorok irójának tanácsát követte s az egész héliométeren minden megvilágítandó körosztást stb. 4 darab 10 voltos, s 2 gyertyaerejü kis izzó lámpással eszközölte, ami a műszert sokkal kényelmesebbé tette.

11. ábra. Horne & Thorntwaite-féle (u. n. german equatorial) tükörttávcső felállítása.
Reflektor.
Mielőtt az equatoreálisokat elhagynók, még meg kell emlékezni a reflektorokról, melyek a legujabb időben a csillagászati fotografálásnál rendkivüli szolgálatot tettek a tudománynak. A 11. ábra mutatja a herényi reflektort Browningtól Londonban, melynek tükre 101/4 angol hüvelyk átmérővel bir. A műszer felállítása a legtökéletesebb, aminőt ezen nagyságu reflektoroknál ismerünk, ami ugyan a tulajdonosának , Gotthardnak az érdeme, mert a műszert ma Browning, aki készítette, alig ismerné meg. A nagy, majd 13 centiméteres kereső az ábrán nem látható, úgy sok más fontos rész sem, de röviden erről a hatalmas műszerről is csak azt lehet mondani, amit az előbbeniekről, hogy minden tengely mozgása a látcső okulár végétől történik. Ezen műszernél azonban az okulár a cső felső végén van, mert az Newton-féle szerkezetü. A parabolikus tükör a cső alsó végén van elhelyezve s a sugarakat felfelé reflektálja, hol is az okulár eleibe, mely a cső oldalán van elhelyezve, egy diagonális tükör van a sugár kúpba állítva, mely a sugarakat a távcső optikai tengelyéből a távcsőből kivetíti az okulárba. - Miután az okulár a cső felső végén van elhelyezve, a végre, hogy ne kelljen magas létrákról dolgozni, a gépezet minden része igen alacsonyan van elhelyezve, ugyhogy a műszer forgó pontja a padlótól alig fekszik egy méter magasságban, ami is a megfigyelést rendkivül kényelmessé teszi. Az óragép szintén az alaplemezen nyugszik a műszer északi oldalán, majdnem a padlóval szinben. Üstököskereső. Lényegében nem egyéb egy gyenge nagyításu s nagy látmezővel biró igen fényteljes távcsőnél. Az üstököskeresők felállítási módja rendkivül különböző, lehet az azimutális v. equatoreális, az egyedül a megfigyelő tetszésétől függ. Ó-Gyallán van egy üstököskereső, mely a karszék karjára van felszerelve s a szék egy kerék segítségével körül forgatható s a megfigyelő egyidejüleg maga-magát is körülforgatja s igy neki csak a fejével kell az okulár után mozogni, mert a távcsövet egy másik kerékkel a vertikálisban lehet mozgatni.
Sextans.
Utazás alkalmával igen szükséges s hasznavehető eszköz a sextans, mely tulajdonképen csak egy hatodrész körrel bir, s a megfigyeléseknél szabadkézben tartatik. - A sextanssal leginkább idő- és sarkmagassági meghatározásokat eszközölnek; a tengerészeknek nélkülözhetlen műszere. Az időmeghatározások magasságmegfigyelésekből vezettetnek le, nemkülönben a sarkmagassági megfigyelések is. A tengeren a sextanssal annyiból könnyebb dolgozni, mert ott a természetes látóhatár megvan, s nem kell más a megfigyeléshez, mint hogy az illető égitestet, amelyet megfigyelünk, lehozzuk a horizontra, s ha annak látszólagos átmérője van mint a Napnak, akkor azt vagy megfelezzük a látóhatárvonal által, vagy pedig azzal a Nap alsó és felső felét hozzuk érintkezésbe s a nyert eredményt megfelezzük. Szárazföldön azonban ilyen horizont nem létezik, s így mesterséges horizontot kell készíteni, vagy egy lapos csészébe higanyt öntve, vagy korommal befestett vastag olajat egy lapos tálba, vagy pedig egy valóságosan sik felületü fekete üveg lapot állítunk fel libella segítségével vizszintesen. A megfigyelésnél az egyik képet, a visszavetítettet, a mesterséges horizontban fogjuk látni a sik alatt annyi fokkal mélyebben, mint amennyivel az égi testet magát a sik felett látjuk. Ebből kitünik, hogy ha a két képet egymással fedésre hozzuk, akkor a körosztáson az égi test kettős magasságát olvassuk le, s annak fele a láthatár feletti valóságos magassága az égi testnek.
Prizmakör.
Ez a műszer a sextansnak tökéletesített faja, mely abban különbözik az előbbitől, hogy egész körrel van ellátva s két noniuson lehet leolvasni a mért szögeket, aminek az a nagy előnye van, hogy a kör forgótengelyének excentricitása a kettős nonius leolvasása folytán, melyek 180 fokkal állanak egymással szemben, kiesik a számításból. - A megfigyelési mód ezen műszerrel, melyet legelőször Pistor és Martius készített Berlinben, minden tekintetben ugyanoly módon történik, mint a sextanssal. Az elősorolt eszközökön kivül még rendkivül sok csillagászati műszert lehetne megemlíteni, de aki azok iránt bővebben érdeklődik, lapozza végig Konkoly Anleitung zur Anstellung astronomischer Beobachtungen u. s. w. (Braunschweig J., Vieweg & Sohn) c. művét.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages