Borsó
Borsó (Pisum Toum), a vitorlásviráguak családjának egynyári lecsepült v. kapaszkodó, kopasz és hamvas füve, nagypálháju, 1-3-párosan szárnyalt levelekkel melyek többnyire elágazó kacskaringóval végződnek; virágfürtje kevés, de nagyvirágu; termése többmagu hüvely. Legismeretesebb a vetemény kerti B. (P. sativum L.), 30-60 cm.-re felkapaszkodó szárán a 2-3 párjával szárnyalt, kacskaringós levelek vannak, levélkéi kerektojásdadok, épszélüek, virága ketted v. többed magával jelentkezik; pártája fehér, csak az evezője rózsaszinü; magva egyszinü és gömbölyü. Több változéka van: p. a mezei, gyalog, guggoló, bokros B. A vad B-t (P. arvense L.) sokan ősfajnak tekintik. Levélkacsa nem kapaszkodik, levélkéje ritkásan fogasszélü, fürtje többnyire 1-, néha 2-virágu, tarka (vitorlája kékes, evezője piros, csónakja fehér); magva szögletes, göcsörtös és barnával tarkázott szürkészöld. Az édes v. cukor-B. (P. saccharatum hort.) kétágu fürtjének hüvelye a gyér magvak közt bemélyed; magva zöld marad, hüvelye husos és édes. A szögletes, lófogu v. velős B. (P. quadratum Mill.) hüvelyében a magvak összeszorulással eltorzulnak. Az ernyős, fürtös v. török B. (P. umbellatum Mill.) fürtje 4-5 virágu, egyenes, hengeres hüvelyében a sima magvak egymást érik; l. még Csicseri B., Csoda B., Spárga B., Parju B.
A borsó. a) a pálha vagy melléklevél.
A B.-t magjáért és száraz leveléért termelik, a vető B.-t csakis magja végett, mely az embernek táplálékul szolgál. A mezei B. magját, nemkülönben zölden lekaszált szárát s levélzetét állatok takarmányozására használják. A hideg iránt korántsem oly kényes, mint a bab, éghajlat tekintetében nem is válogatós, de a hüvösebb éghajlatot inkább kedveli, mint a meleget. Közép kötött, elég mély és mészdús talajon legjobban diszlik. Legcélszerübb gabonaféle v. kapás után vetni. B.-t 6 évnél rövidebb időközökben nem jó ugyanazon talajon magnak termelni, különben beáll a borsóuntság. A magborsó alá nem célszerü istállótrágyával trágyázni, különben egyre virágzik és magot nem köt. A B. alá a talajt őszszel megszántják, tavaszszal megporhanyítják. Az őszi B. aug.szept.-ben, a tavaszit márciusban vetjük szórva. v. 25-35 cm. sorokba. Vetőmagszügséglet 90-170 liter. Kikelés után megboronáljuk v. megkapáljuk. Éréskor kinyüvik v. sarlóval lekaszálják, petrencébe rakják v. kévébe kötik, kis száradás
után kicsépelik. A szálas takarmánynak termesztettet virágzáskor kaszálják. Kat. holdanként 7 14 hl. szemet és 10-14 q. szalmát terem. Hl: sulya 76-82 kg.
