Mednyánszky család. (Mednyei és medgyesi nemes és báró.)
Mednyánszky család. (Mednyei és medgyesi nemes és báró.)
Egyike legrégiebb nemesi és bárói ágon virágzó családainknak. Törzsének nyomai az Árpád korszakban mosódnak el. Trencsín vármegyében már 1312-ben okleveles emlékét leljük azon Mednei, eredetileg Meznei Jánosnak, kit a család első tudható törzseűl ismerünk. Ennek fia Jakab 1344-ben I. Lajos király alatt él, és a nápolyi hadjáratban vett részt, érdemeiért 1356-ban adománynyal jutalmaztatva. E Jakabtól kezdve a család leszármazását a következő táblázat deríti föl.*
A család levéltárából vett táblázat szerint. L. e családról Adámi Ms. Musaei. Schönfeld Adele Schem. II. 136. – Hormayr Teschenbuch 1841. évfoly. a 394–404. – Uj m. Muzeum 1853. foly. 202. lap.
I. tábla.
Jakab de Medne v. Mezne 1344.; János.; Miklós.; András.; Tamás.; János.; Simon.; Antal.; György.; István. 1412.; Tamás. †; Bernát. 1412.; Miklós.; Benedek. †; Mátyás.; Folyt. III. táblán. György.; Márton.; Pál Mednére uj kir. adományt.; János 1600 (Nemák Bora.); János.; György.; János.; György.; Folyt. II. táblán. János.; Miklós.; János. †1548.; János.; Miklós.; Mátyás.; Imre.; István.; András.; Pál. †; Mária (Niczky Tamás.); Ferencz.; György.; Kata (Bozenek.); András.; Ferencz Sissón (Balogh N.); Zsuzsi (Krstenay János.);Mária (1. Subany 2. Tomasko.); János Grassalkovich hzg directora. (Hazucha N.); N.; N.; Tivadar (Hamar N.); Ede (Rojko Mária.); János (Sándor Esztera.); Berta. (Sándor Lajosné Slavniczán.).
II. tábla.
György, ki az I. táblán.; András.; István.; János.; György.; György (Jeszenszky Polexina.); János.; Imre.; Pál 1718. Marsóvszky Mária); György (Győry Éva.); Imre.; György.; László Trencsín várm. esküdt (Dióssy N.); István (Ladislaidesz Mária.); Imre pap.; Józs. pap.; Kriska (Ladislaidesz Ágoston.); Julia (Balogh Sándor.); Borbála (Ordódy István.); Francziska (Lukácsy István.); Julia (Tersztyánszky Lázár.); Magdolna (Petrikovics.); Anna (Súgó János.); Bora (Melcsiczky Sándor.); Ignácz Radosóczon pap.; Antal Trencsín v. szolgabíró (Marsovszky Zsuzsi.); Zsófia (Majerszky Pál.); Károly (Piacsek Mária.); István 1847. Trencsín v. fősz.-bíró (Zamaróczy Anna.); Lajos Budán (Nozdroviczky l.); Alajos cs. kir. törvszéki ülnök (Guzmér Albertina.); Vincze kapitány.; Julia (Mitticzky Flóris.); Kriska (Prónay János.) Flóra hajadon.; Mária (Bedjács Lajos.); Mária.; Nepomucena.; Márton áldozár.; Miklós áldozár.; Kálmán.; Lajos.; Mária.; Philomena.; Malvina.; Jozefa.; Mária (Szilvay Károly.); Sándor szolgabíró 1848. (Kozubszky Emilia.); N. N.;
Mátyás, ki az I. táblán; Miklós.; Márton.; Mátyás.; János 1561. palotai kapitány czímerbővítést nyert.; János.; Miklós Trencsín várm. főjegyzője 1601. (Petron Kata.); Miklós.; András.; János (Lászlóffy Judit.); János 1634. trencséni követ (Posgay Judit.); Pál 1678. itélőmester, báró 1688. (Ordódy Kata.); György.; János 1664. (segóczi Huszár Zsuzsi.); Pál báró 1702. kanczelláriai titkár.; Ferencz püspök † 1736.; József 1730 kamarai tanácsos (Dupin N.); Antal végrend. 1788. (Pujadics Éva.); János.; Ferencz.; János cs. k. v. b. titk. tan. † 1833.; Gáspár (Dubniczky Anna.); János.; György.; Mihály.; Judit (Farkas Sándor.); Bora (1. Bezzegh Gábor. 2. Kraudy János.); Mária (Labsánszky János.); István (Meszlényi Rozália.); Imre. ; Miklós.; András.; Julianna (Lipthay.); Sándor.; Antal szül. 1712. † 1796. báró 1750. cs. k. kam. (Révay Rozália.); Zsófia szül. 1752. † 1803. (b. Buccow György.); ikrek László szül. 1752. † 1792. cs. kir. kam. (gr. Esterházy Jozefin.); Alajos szül. 1784. † 1844. nyitrai főisp. (1. gr. Bolza Antonia. 2. gr. Majláth Ágnes.); József szül. 1787. (Richert Eleonora.); László szül. 1819. kivég. 1849. (gr. Majláth Mária.); Árpád szül. 1848.; Edvárd szül. 1823. (Szirmay Horváth N.); Sándor-Caesar szül. 1824. † 1849.; Károly szül. 1806.; Jozéfa szül. 1800.; István szül. és mh. 1809.; Hedvig szül. 1821. (b. Lederer Móricz.); Gejza szül. 1823. cs. kir. udv. tanácsos.; Dienes szül. 1830. (Ghyczy N.).
Zsigmond király korában élt Istvánnak fia Zsigmond, ki a csatában lábát vesztvén, 1426-ban a királytól a személyes felkeléstől felmentő levelet nyert.
A Beczkót birt hatalmas Stybor vajda családjának magvaszakadtával leányágon az erdélyi Bánffyak lőnek örökösei és ezek társaságában költözött a Mednyánszkyak egyik őse Erdélybe, hol Medgyest nyervén kir. adományban, a medgyesi Mednyánszky ház új ágának lőn alapítója, mi által az eredetileg egy család a máig virágzó, két külömböző mednei és medgyesi Mednyánszki ágra szakadt. De I. Ferdinánd és János király korában ismét Magyarhonban leljük őket a már is velük rokonult Bánffyakkal, mint a Stybor-Bánffy nemzetség leányági egyik örökösét.
Mednyánszky János I. Ferdinánd korában Palota várkapitánya lévén, a törökök ellen hős- és hű szolgálataiért régi nemességében megerősítését, és ősi nemesi czímere bővítését nyerte 1561. jan. 20-án, mely oklevél szerint a nemesség még sógoraikra is kiterjesztetett. Ugyan ez időtájban a másik ágon Pál, Mednyére kapott új királyi adományt.
Jánosnak testvérétől Mátyástól való fia Miklós, Trencsín vármegye jegyzője 1593. aug. 26-án királyi adományt nyert a kihalt Szentpétery család jószágaira, és 1600-ban megerősítést kapott.* Ennek Petrón Katalintól született két fia János és Jónás által két ágra szakadt ezen vonal is. (III. tábla).
Geneal. Taschenbuch d. freyherrl. H. 1853. 291.
Jánosnak nejétől thardi Lászlóffy Judittól született fia Pál 1678-ban itélőmester, utóbb m. kir. udvari kanczelláriai tanácsos I. Leopold király által 1688. dec. 20-án magyarországi báróságra emeltetett;* azonban e bárói ág nevezett Pálnak unokájában Jánosban, ki egykor m. kir. helyt. tanácsos, cs. kamarás, és valóságos b. titk. tanácsos volt, Budán 1833. febr. 9-én kihalt.
Geneal. Taschenbuch d. freyherrl. H. 1853. 291.
Ez ágon a báróságot nyert Pálnak fiai közűl Ferencz-László 1707-ben esztergami nagyprépost levei (v. cattariói) püspök, földvári apát, meghalt 1733-ban, testvére József 1730-ban kamarai tanácsos volt, a harmadik testvér 1702-ben kanczelláriai titkár volt.
A másik ág kezdődött Jónással, ki 1634-ben Trencsín vármegyének jegyzője volt, és élt még 1678-ban is.* Ennek Posgay Judittól egyik fia István regóczi Huszár Zsuzsitól nemzé többi közt Gáspárt, kinek nejétől nemes kocsóczi Dubniczky Annától ismét egyik fia István meszlényi Meszlényi Rozáliától nemzé Antalt, ki 1712-ben május 12-én született, és a ki 1750-en ez ágnak is báróságot nyert. Meghalt 1796. mart. 18-án. Ennek báró Révay Rozáliától két iker gyermeke maradt:
Prai Mss. IV. p. 322.
a) Zsófia szül. 1752-ben april. 16-án; mhalt 1803. jun. 20-án. Neje volt báró Buccow Györgynek.
b) László szül. 1752. april. 16-án cs. kir. kamarás. Meghalt 1792. april. 10-én.* Hitves társától gróf Esterházy Jozefinától ismét két fia maradt: Alajos és József.
Tán ennek testvére volt báró Mednyánszky Milton is, kiről gr. Dessewffy József emlékezik. Hagyományai II. köt. 32. lapján.
Alajos cs. kir. tanácsos és kamarás, és val. belső titk. tanácsos, kir. kincstárnok és a m. kir. kamara elnöke, a tanulmányi bizottság, és középponti könyvvizsgáló választmány elnöke, Nyitra vármegyének főispáni helyettese, a m. akademia igazgató és tiszt. s több külföldi tud. társul. tagja szül. Priekopán Turócz vármegyében 1784. aprilis 20-án; iskolai bevégzése után 1804-ben a kanczelláriánál kezde hivataloskodni, és már 1805-ben tiszt. fogalmazóvá, 1806-ban római császári kamarássá, majd e császári czím változtával új királyi okírattal cs. kir. kamarássá neveztetett. Utóbb a rendes hívatalos pályáról lelépvén, és a politicai téren működvén, csak 1830-ban lépett ismét a m. kir. helytartóságnál tanácsosi hívatalba, és innen – mint följebb czímei mutatják mindég magasabbra. Hívatalos körén kivűl mint történet búvár, és habár többnyire német nyelven, – egy jeles történelmi értekezéseknek szerzője, s gyüjtemények kiadója maradandó emléket hagyott magaután tudományosságunk történetében. Meghalt utazásközben Galgóczon 1844. junius 17-n.* Első nejétől gróf Bolza Antoniától, kit 1805-ben vett nőűl, és ki 1810-ben halt meg, született két gyermeke meghalván, másodszor 1820-ban házasodott, nőűl vévén gróf Majláth Ágnest, (gr. M. József államminister leányát), kitől lett fiai közűl csak Gejza (szül. 1823. dec. 19.) cs. kir. kam. Csejthe és Beczko vár ura, a kassai helytartóság volt udv. tanácsosa és a pozsonyi urbéri törvényszék volt elnöke, és
L. életrajzát Ipolyi Arnoldtól Új M. Muzeum. 1853. 199–232.
Dénes (szül. 1830. nov. 19.) cs. kir. kamarás, élnek.
Alajosnak testvére József szül. 1790. aug. 15. Apponyban,* előbb huszár kapitány, utóbb cs. kir. kamarás. 1818-ban kelt egybe Richert Eleonorával, kitől három fia született. Ezek közűl László (szül. 1819. jun. 28.) a forradalombor a császáriaknak Leopoldvára feladása elleni hazafiúi erélyes tiltakozása miatt 1849. jun 4-én kivégeztetett. Nejétől gr. Majláth Máriától egy fia Árpád maradt.
Az 1859. Gothai Almanach szerint 1789. jun. 21. született.
Egyik testvére Sándor-Caesár (szül. 1824. jul. 9.) szintén 1849-ben halt meg. Él a harmadik testvér Eduard báró (szül, 1823. febr. 20.) ki a Szirmay Horváth házból nősűlt.
A nemesi ágazatból – mint a táblázaton megjelölve van – többen viseltek megyei (főleg szolgabírói) hívatalt, a legutóbbi időkig. Többen a papi pályán állottak, és állanak ma is.
A család ősi czímere a paizs kék udvarában egy királyi korona, átütve három nyillal, melyeknek hegyik fölfelé állanak. A paizs fölötti sisak koronájából fehér egyszarvú emelkedik ki.
1561-ben a család czímere – mint följebb említők – megbővítetett, ekkor jutott már a paizsba is a két egyszarvú.
A bárói czímer – melyet a metvény is abrázolt – függőlege-legesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali udvar kék, a bal vörös; a paizs zöld alyjáról két szemközt álló fehér egyszarvú ágaskodik, közöttök (az ősi czímer) a királyi korona, és azon átszúrt három ezüst nyil látszik. A paizst bárói korona födi, és azon ismét koronás sisak van, melyből fehér egyszarvú emelkedik ki, két kiterjesztett sas-szárny között, melyek közűl a jobb oldali vízirányosan félig kék, félig arany, a másik félig vörös, félig fehér. Foszladék jobbrúl ezüst-vörös, balról arany-kék.
