Lengyel család. (Lengyel-Tóthi nemes és báró †).

Teljes szövegű keresés

Lengyel család. (Lengyel-Tóthi nemes és báró †).
Egy családfa* szerint a család törzseül Emeökei Dezső állitatik, kitől a XIV. század végeig az érdeklett családfán következőleg tünik elő a származtatás:
Szontagh Dán. közl.
«» Emeökei Dezső.; Mihály.; Miklós 1200–1213. a medgyesi erdélyi vajda.; Móricz de Tóthi 1249. főpohárn. 1269. orsz. biró.; István 1256.; Simon 1340. banas de Moroczhida.; Miklós.; János mester de Szigliget.
Ha e családfa hiteles, ekkor még – mint látjuk – a család Lengyel nevezete nem volt használatban, és a család tagjai – mint általában szokásban volt – egyenként s izenként is külön külön birtokaikról irák neveiket. E táblázatról látjuk azt is, hogy a család ős fészke a Somogy megyében fekvő L. Tóthi helység is már a XIII. században IV. Béla király korában a család birtoka volt. Ehez járult a XIV. században Szigliget várostól; melyet már János a móróczhidai bán birtokolt. E János után hézag áll be a család nemzékrendén; és csak 1444-ben tünik föl ismét egyik tagja János, kit már Leszencze-Tomaj Zala megyei helység birtokában lelünk, s ki már tomaji Lengyelnek irá magát. Neje Kata (Lászlónak leánya) volt; és ettől származott szigligeti és tóthi Lengyel László, ki 1488-ban élt, és 1505-ben a rákosi országgyülésre Somogy vármegyének egyik követe* 1507-ben pedig a kir. tábla-birája volt.* Tőle a család származása a mult század végeig következőleg folyt:
Jászay Pál. A m. nemz. napjai a mohácsi vész után 157.
Budai Fer. Hist. lexic. II. 575.
«» László 1505. Somogyi követ.; I. János 1527. kir. asztaln.; Zsófia (thuri Száuthoy János.); Gáspár; András.; Orsolya (osztopáni Zöld Péter.); Julianna (Véssey László.; I. Boldizsár 1543. (Faitz Kata).; Borrbála (ráthóti Gyulaffy István.); Magdolna (Batthyány Mihály.); Farkas.; János.; János kapitány (Juravicz Zsuzsa.); István 1577. (Harthalmy Zsófia.); Bertalan.; Brigitta.; László.; Zsófia.; Anna 1613. (Kozma János.); István 1630.; János; János 1630. (Ghyczy Zsuzsa.); Miklós 1613. (Gróff Mária.); Fruzsina (Sárkány Mihály); II. Boldizsár 1646.; László; Kata 1613. (Nádasdy Tamás).; István 1651. (Körtvélyessy Magdolna.; János 1661.; Éva. 1. Horváth Sperger Mihály. 2. Törkéncsy Pál.); Gáspár 1662.; Imre 1662.; Zsigmond 1662. (Kisfaludy Kata.); Kata 1662.; János †1678.; Miklós 1722. (Mártonfalvay Magdolna.); Gáspár.; Lajos (Nádasdy Teréz.); Krisztina (Nedeczky Károly); Magdolna (Fáy László.); Julianna (Vrantsits István.); Bora 1741. (Nagy Mihály Baranyai Imre.); Imre.; A. Maria (Ujfalussy István.); Krisztina (Balassa Zsigmond.); Kata (1. Pongrácz István. 2. Balassa Sándor.); Erzse (1. Illésházy István. 2. Balassa Gábor.); Zsófia (Dessewffy Ferencz.); Judit (Ordódy László.).
E családfa élén álló Lászlónak gyermekei közül I. János 1527-ben jelen volt I. Ferdinand koronázásán és ekkor lett kir. asztalnok. 1531-ben – ugy látszik – János király felé hajlott, mert ez évben Perény Imrével s másokkal részt vett a Babocsán tartott tanácskozásban.
Szigliget, és Fonód várát elfoglalván a családtól Magyar Bálint e végett a Lengyel Család az országgyüléshez folyamodott, és az ország 1563-ban az 55-ik törv. czikkben kötelezé Magyar Bálintot, hogy a nevezett várakat a családnak visszaadja.
I. Boldizsárnak fia István ki nővérével 1517-ben a győri káptalan előtt lépett egyességre, Hathalmy Györgynek némai Kolosi Erzsébettől született leányát Hathalmy Zsófiát vette feleségül; és ezzel hozományul nyert birtokot Komárom vármegyében is Kolos-Némán és Ácson, mely két birtokban, nevezetesen egész K. Némát és Ács egy részét 1662-ben osztották meg unokái u. m. Lengyel Zsigmond , Gáspár, Imre, Katalin és Éva Törkéncsy Pálné, a kir. itélő mester Rabbi István előtt.*
Fényes Komárom várm. 105. 142.
II. Boldizsárnak Balassa Ferencz ellen volt pénzkövetelési pere, melyet 1647-ben a 147. törv. czikkben az országgyülés semmisitett meg.
Az 1613. 1618. és 1622-iki országgyülésen a Lengyel család saját várához Szigligetihez maga tartozott ingyen munkával járulni, valamint 1630-ban Szalavárhoz is.
Lengyel Éva előbb Törkéncsy Pálné, utóbb nemzetes Sperger Horváth Mihályné 1664. táján az Adorján családot Vas megyei Töröstyénfalva máskép Gyakfalvai zálog birtok iránt kifizetett 400 m. ft összegről megnyugtatja.*
Ráth Károly által közlött okl.
A család – mely Sopron és Zala vármegyeinek jelenleg is nemessége sorában emlitetik – ugy látszik Zsigmondnak Miklós fiától hozá le mostanig származását. Nevezett Miklósnak egyik fia Gáspár 1723-ban Nagyszombatban tanult.
Egyik ága a családnak, mely az ujabb időben halt ki, 1779-ben báróságot nyert.* Utolsó leány ivadéka báró Lengyel Julianna báró Pászthory Menyhért ezredes neje volt, kivel egy részben a tóthi báró Lengyel család birtokainak a báró Paszthory család lőn örököse.
Lehoczky Stemmatogr. I. 169.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages