Keszey család. (Magyar-óvári †.)

Teljes szövegű keresés

Eredetileg Moson vármegyei család. Keszey János, és neje Szerencsés Zsuzsa, és fiaik Péter és János, mint már előbb kiváltságos rendűek Laxenburgban 1668. máj. 19-én kelt czimeres levélben I. Leopold által ismét a nemesek sorába emeltettek. Czimerük, melyet e levélben nyertek, a következő: a paizs kék udvarában egy fövény-órán daru áll egy lábon, másik lábával kövecset tartva. A paizsfölötti sisak koronájából grif emelkedik ki, első jobb lábával hármas liliomot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *. E czimeres levél Moson vármegye közgyülésén ugyanazon évi sept. 18-án hirdettetett ki.
Hodor Károly által lemásolt eredeti okmányok szerint.
A nemesség-szerző Keszey Jánosnak egyik fia Péter Magyar-Óvárott lakott, ott városi tanácsnok és egyszersmind Moson megyei esküdt volt. Testvére azonban II. János Erdélybe szakadt be; kinek részére azon okból, nehogy ott nemessége idővel kétségbe hozassék, testvére Péter 1694-ben Moson vármegyétől nemesi bizonyitványt eszközölt *.
Mely megyei bizonyitvány az armalis levélből a czimer leirását és rajzot is tartalmazza, azon korból ilyesre nézve ritka például.
Az Erdélybe szakadt Keszey János alkalmazást Apaffy Mihály fejedelem udvarában lelt, és ennek fia II. Mihály mellé oktatóul adatott 1678. táján; és utóbb tanitványának titkára lett, és mint, ezen II. Apaffy Mihálytól 1698. nov. 22-én Bécsben részére adott adománylevél irja, többször még Erdélyből Bécsbe követségbe is járt az udvarhoz. Ez adomány-levél szerint kapott Balásfalván egy nemestelket *, Fejér megyében a tűri határban szőlőket, ugyancsak Balásfalván hat darab szántóföldet, két rétet; mely földek egyike 20, másik 30 köblös, a harmadik 35, a negyedik 15 köblös vala, azonkivül a fejedelmi kert szomszédságában magtárakra alkalmas üres tért; ezenkivül a Küküllő megyei szépmezei birtokrészt, melyet már előbb beiratosan birt, ujolag megerősité részére adományosan; végre Tűrön egy elpusztult telket, mely egykor Tűri Lászlóé vala, szintén ez alkalommal kapott.
Mely valaha Velikei Lászlóé volt, és néhai Vodarics Andrásnak élete fogytáig volt beirva.
Nevezett II. János még 1686-ban a gyula-fejérvári országgyülésen az 5. törv. cz. szerint az erdélyi nemesek sorába beiratott, azaz honfiusitatott; 1687-ben jul. 26-án pedig a radnóti gyülésen a 8. czikk szerint A.-Fejér megyei boros-bocsárdi és tordamegyei disznajói telkei az adó alól mentesitettek. 1699. sept. 15-én I. Leopold királytól Ebersdorfban kelt uj megerősitő és czimerbővitő nemeslevelet nyert, mely az ő és neje Gotzmeister Anna-Maria, és gyermekei János, Mihály, Mária és Zsuzsánna nevére is szólt, és melyben a családnak eredete helyéről a ,Magyar-Óvári' előnév használata is megadatott. E nemeslevél az 1701-ki január 15-én Gyula-Fejérvárott tartott országgyülésen hirdettetett ki. Ezen nemeslevél eléadása szerint az 1690-ki aug. 21-kén történt zernyesti ütközet után, melyben Teleki Mihály elesett, Heizsler Donát császári vezér pedig Tököly Imre kezébe került, a császár hivei által Keszey János inditatott Bécsbe segélyért, mely hűséges szolgálatiért I. Leopold király által aranylánczon függő mellképével jutalmaztatott; és ez aranyláncz, mint a czimerleirás, és az itt látható metszvény mutatja, a czimerébe is beiktattatott.
Ezen ujabb bővitett czimer egy körded paizs, mely először vizirányosan 2 udvarra, és az alsó udvar függőlegesen ismét két udvarra osztatik. A felső udvar kék, az alsó jobboldali fekete, a baloldali vörös; a paizs alján hármas zöld hegy emelkedik, melynek egyik szélén a fekete udvarban grif emelkedik, első jobb lábával hármas kinyílt liliomot tart; a hármas hegy baloldali szélén a vörös udvarban a régi czimer, a fövény-órán álló, és fölemelt egyik lábában kövecset tartó daru látható. A felső kék udvarban a császári kétfejű fekete sas látszik, kiterjesztett szárnyakkal, és fejei fölött korona áll, mellén egy koronás vértben az ausztriai ház czimere; a sas lábaival egy aranylánczot tart, mely kört formálva, az alsó két udvarban álló alakokat is bekeríti, és e lánczról egy koronás kis paizs függ még a felső udvarban, e kis paizs fehér udvarában I. Leopold király kezdő betüje L. látszik. A felső udvarban köriratképen CAESAREUM INCREMENTUM szavak olvashatók. A paizsfölötti sisak koronájából grif emelkedik ki, hármas liliomot tartva, mely fehér liliomok az okmány szavai szerint a fölség iránti őszinte hűségére vonatkoznak. Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-fehér, az oklevél szavai szerint amaz a császári, emez utóbbi szinek pedig a császári család színei lévén. Az egész paizst, mely koczkás talajon áll, telamonok gyanánt két (kifelé fordult fejű) fehér egyszarvú tartja. Az egész czimer szokás szerint négyszegű keretben áll, melynek függönyt képző czifrázatai alatt az uralkodó arczképe, Magyarországnak, úgy Erdélynek (külön a megyék, a székelyek és szászok) czimerei láthatók, mik azonban már a családi czimer lényegéhez nem számitandók.
A család leszármazási rendje, mennyire tudható, ez:
Keszey János (Szerencsés Zsuzsa) 1668; Péter M.-Óváron tanácsnok 1694.; II. János 1668. 1701. Erdélyben fejed. titkár. (Gotzmeister Anna M.); III. János.; Mihály. †; Mária (Mohai); Zsuzsa (1. Fosztó 2. hatházi Balkó Mihály); József † 1753. előtt. (Boér Judit); Bora «»(Simai Sándor); Mária 1753. kiskorú.
Az erdélyi ágazat törzse, mint e táblázat is mutatja – II. János, kinek neje Gotzmeister A.-Mária után birtokaiban 1716-ban gyermekei III. János, József és Zsuzsa osztoztak, a többi akkor már nem élt; igy gyermekeiben fiágon kihalván, leány-ágra ment által, e leányutódok közűl valók jelenleg Imecs Domokos, Dénes és Mária Miksáné, kik e család után Balásfalván, Tűrben, Csífudon, Karácsonfalván (A.-Fejér megyében), Szancsalon, és Szépmezőn (Küküllő megyében) «»birtak.
De a Magyaróváron élt Péternek ágából egy Keszey Péter szintén beszármazott Erdélybe, tán nagybátyja II. János pártolása végett; és ezen Péter, ki 1729-ben született, 1740. táján Doboka vármegyében recze-keresztúri birtokos volt, meghalt 1799. jul. 2-án r.-keresztúri szerzett birtokán magtalanul. Azon évi május 7-én tett végrendeletében hétezer forint értékű vagyont hagyományozott; hatezer forintot tizenkét erdélyi reform. alumnusnak, ezer forintot pedig a magyar- és erdélyországi vérszerinti rokonainak. E végrendeletben „három testvére gyermekeit“ nevezi következőleg:
1. nővére Judit Vaszary Györgyné, kinek gyermekei akkor (1799-ben) Magyarországon Fejér megyében Abán, Veszprém városában, és Sz.-Gálon birtak.
2. nővére Rebeka Szalay Mihályné, kinek gyermekei M.-Óváron laktak.
3. nővére Kata Hollósi Mátyásné, kinek fia Hollósi István Fejér megyében Abán lakott 1799-ben.
Erdélyi atyjafiai gyermekeinek nevezi néhai m.-koppándi Fosztó Gábor, és Balku Mária successorait.
Az erdélyi utódoknál vannak eme közlemény alapjául szolgáló Keszey családféle oklevelek is.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages