Kenessey család.
A Dunántúli kerület egyik ismertebb nevű régi nemes családa, kiterjedve vagy birtokolva Fejér, Győr, Somogy, Sopron, Veszprém stb. megyékben.
A család czimere a paizs kék udvarában hármas zöld halmon hátulsó lábain álló, kettős farkú oroszlán, mely első jobb lábával kivont kardot, a másikkal egy turbános levágott vérző törökfejet tart. A paizsfölötti sisak koronájából ugyanazon alak nől ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
A család történetét, és leszármazását illetőleg nem nyerhetvén adatokat, csak a következő kevés adatokra kell támaszkodnunk; és igy azt sem állithatjuk, valjon az „Kenesius filius Urbani de Sukorod“, ki «»1270-ben élt *, – nem a család egyik törzs-őse volt-e?
Fejér Cod. Dipl. tom. VII. vol. II. 212.
Olvassuk továbbá, hogy
Kenessey Istvánnak nejétől Gőgös Annától fia István 1725-ben lép egyességre rokonával Sáary Istvánnal *; és az 1715. 1722. és 1729-ki országgyülésen Veszprém vármegyének országgyülési követe *, az 1715-ki országgyülésen a vallási ügyekben választmányi tag volt *.
Mss. Musaei fol. lat. nro 213.
Lehoczky Stemmat. I. 217.
1715-ki 30. art.
Az utóbbi időkben ismertebbek a családból Kenessey Antal Veszprém megyei szilas-balhási birtokos, 1837-ben Veszprém megyei alszolgabiró, 1843-ban fő-adószedő, jelenleg a veszprémi cs. kir. urbéri törvényszék elnöke.
Kenessey János 1843-ban Fejér vármegyében alszolgabiró.
Kenessey Kálmán kápolnás-nyéki birtokos, a gazdászati irodalom terén vivott ki magának szép nevet.
Trencsin vármegyében eléfordul a XVII. században Kenessy, Kenyessy, sőt Kenyezsey, és Kenyeczey néven is egy nemes család az 1646. 1660. 1666-ki nemesi lajstromában, névszerint Zolnán K. István, 1690-ben pedig Beczkón találhatni e családot *. Voltak-e összeköttetésben ezek a Kenessey családdal? nem tudjuk.
Szontagh Dán. közlése szerint.
