Magyarország ókori és kora középkori térképeken

Teljes szövegű keresés

Magyarország ókori és kora középkori térképeken
Az ókori térképészet szórványos emlékei között kitüntetett helyet foglal el az egyetlen ránk maradt úttérkép, egy rajzolt útikalauz. A Tabula Peutingeriana egy 4. századi munka középkori másolata. A csaknem hét méter hosszú és harmincegynéhány centiméter széles pergamentekercs a Római Birodalom úthálózatát mutatja be igen különös grafikus formában, hiszen a térviszonyokat csak az útvonalak mentén igyekszik szemléltetni. A Kárpát-medence területe a Duna és a Száva mentén elnyúló keskeny sáv, amely a Dunántúl és Erdély főbb útjainak és néhány településének ad helyet.
A középkor térképei általában szimbolikus ábrázolások voltak; nagy többségük diagramszerűen mutatta be a Föld kerekségét (orbis terrarum). A Kárpát-medencét elfoglaló magyarokat a honfoglalás utáni évszázadban keletkezett ún. Angolszász-térkép (Anglo-Saxon map) mint a hunok leszármazottait jelöli (hunorum gens). Az 1235 körül készült nagyméretű oltárképen, a németországi őrzési helyéről elnevezett Ebstorfi térképen azonban már azt olvashatjuk, hogy most Magyarország a hunok egykori földje (Pannonia inferior quae nunc Ungaria).
A Földközi-tenger medencéjében a 13. századtól a mágnestű segítségével történő nyílttengeri hajózás térképei, a portolánok tűnnek fel. Ezeken a pergamenre rajzolt és nemegyszer díszes ábrázolásokon igen jellemző az irányvonalak és szélrózsák alkalmazása. Tengeri térképek lévén a szárazföldet nemigen ábrázolták, ezért kivételesnek mondhatók Angelino Dulcert 1330 körül készített portolánjai, amelyek elsősorban a vízrajzot emelik ki, de jónéhány magyar települést is feltüntetnek, csakúgy mint a mallorcai Abraham Cresques híres Katalán atlasza. Ezek a térképek már a középkori állapotoknak megfelelő, kortárs ismereteket tükrözik a Kárpát-medencében európai hatalommá vált Magyar Királyságról.

Római szalagtérkép Pannóniát ábrázoló részlete
Egy Velence melletti kolostorban dolgozó szerzetes, Fra Mauro 1457–59-ben készült világtérképe korának legjobb munkája. A csaknem két méteres keréktérkép egyszersmind már az átmenetet is jelzi az ókori szerzőkre támaszkodó – és az információkat szemlélődve gyűjtögető – térképészettől a reneszánsz kor hagyományokkal szakító, tevékeny, méréseket is végző kartográfiája felé.
A reneszánsz térképészetére igen nagy hatással volt az ókori Ptolemaiosz földrajzi könyve, amelyet a 14. század első évtizedeiben fordítottak latinra, majd kéziratos formában másoltak és terjesztettek Európa-szerte. Nyilvánvaló volt azonban, hogy az ókori földrajzi ismeretek már nem feleltek meg a kor igényeinek, ezért a térképeket átszerkesztették, majd újabb lapokat (tabula nova) csatoltak hozzájuk.

Pannónia térképe az első nyomtatott Ptolemaiosz Kozmográfiából (Bologna, 1477)
Nicolaus Cusanus (1401–1464) bíboros Közép-Európa térképe a 15. század első felében még a klasszikus alapokon készült, de azokat újabb ismeretekkel kiegészítve némileg szakítani is igyekezett a hagyományokkal. Cusanus térképén a „kupacos” hegyábrázolással övezett Kárpát-medencét a korabeli véleménynek megfelelően átlósan, nagy kanyarokkal szeli át a Duna.
Már a modern, európai térképészet kezdeteiről vallanak azok a koordinátajegyzékek, amelyek a 15. század elején végzett csillagászati helymeghatározások eredményei. A Bécs melletti Klosterneuburg kolostorában összeállított pontjegyzékben több magyar város, például Buda, Pozsony, Nagyvárad, Pécs, Kassa, Brassó adatai is megtalálhatóak.

Angelino Dulcert portolánjának (1339) magyarországi részlete
Mátyás király reneszánsz udvarában számos olyan híres tudós megfordult, akiknek munkája kapcsolatba hozható térképek készítésével. A legnevesebb csillagászok a német Johannes Regiomontanus és tanítványa Georg Peuerbach, valamint a lengyel Ilkusz Márton (Marcin Bylica) voltak. A királyi udvarban dolgozott az olasz Francesco Rosselli (1447–1513?) is, aki Budáról hazatérve Firenzében térképészként működött. Rosselli együttműködött a kozmográfus Henricus Martellus Germanussal, akinek kéziratos Közép-Európáját 1491 körül nyomtatásban is megjelentette.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem