A Tokaji-hegység (Gyarmati Pál)
A Tokaji-hegység
(Gyarmati Pál)
(Gyarmati Pál)
Az Északi-középhegység legkeletibb, legfiatalabb vulkáni tagja az észak-déli csapású Tokaji-hegység, amelyet nyugaton a Hernád, keleten a Bodrog határol. A 15 millió éve kezdődött és 9 millió éve befejeződött változatos tűzhányó-tevékenység megannyi kőzet- és formatípust hozott létre – a heves, robbanásos, riolitos kitörések piroklasztit-takaróitól a szelídebb, dácitos-andezites lávadómokon át az olivinbazalt-lávaömlésig.
Az 1945 után széles körben helytelenül meggyökeresedett „Zempléni-hegység” elnevezéssel szemben a Tokaji-hegység név – amelyet a földtani szakirodalom a trianoni döntés óta használ – világosan mutatja, hogy déli részéről van szó a különben egységes, északi részével együtt Eperjes-Tokaji-hegység névre hallgató vonulatnak. (Szlovákiához tartozó részét Szalánci-hegységnek – ma Slánské vrchy – hívják.) A Zempléni-hegység név annál helytelenebb, mivel a határ túloldalának a Tokaji-hegységtől északkeletre eső, alacsony rögökből álló része, a Zempléni-szigethegység vagy Zempléni-dombvidék (Zemplínské vrchy), mint korábban olvashattuk, földtani felépítését tekintve teljesen eltér a vulkáni eredetű Eperjes-Tokaji hegységtől. (Maga Zemplén, a névadó község egyébként ennek délkeleti oldalán fekszik.) Mi több, a Magyarországon maradt Tokaji-hegységnek csak keleti fele tartozik a történelmi Zemplén vármegyéhez, nyugati része a volt Abaúj megye része. Azt már csak a teljesség kedvéért említjük, hogy egyes botanikusok a hegységet „Sátoros-hegység”-nek nevezik az Abaújszántónál és Sátoraljaújhelynél fekvő tájképformáló Sátor-hegyekről.
A Sátor-hegyek. A Nagybányi-hegyen a középkorban aranybányászat folyt
A Tokaji-hegység jellegzetes, sorba vagy csoportokba rendeződött kúp alakú („sátoros”) hegyei a laikusnak már önmagukban azt sugalmazzák, hogy vulkáni működés eredményeképpen jöttek létre. Valóban, 15 millió évvel ezelőttől egészen 9 millió évig hosszantartó vulkáni tevékenység színtere volt ez a terület. Ám a külső erők hatására az eredeti formakincs ma már nagy mértékben lepusztult, átalakult, így a mai kúpok legalábbis nagy részének alakja csak másodlagos, „átöröklött” felszínforma.
A Tokaji-hegység megismerése
A hegység aljzata és építőkövei
A vulkánosság kezdeti szakasza: a bádeni korszak
Szarmata riolitos és intermedier vulkánosság
A vulkánosság befejező szakasza
A hegység természetföldrajzi képe
