ADY ENDRE (Koczkás Sándor)
ADY ENDRE
(Koczkás Sándor)
(Koczkás Sándor)
A századelő szellemi és irodalmi megújulásának „faltörő kos”-a – miként önmagát A magyar Pimodán című esszéjében nevezi. Gondolkozásban és poézisben legjobb kortársait néhány esztendővel megelőző költő, s ugyanakkor újság- és tárcaíró, illetve esszéista.
Az 1877-ben született Ady Endrének ifjúsága éveiben a pályaválasztás nehéz dilemmáival kellett megküzdenie. Szülei, főként apja szándékainak eleinte igyekezett megfelelni: beiratkozott a debreceni jogakadémiára. De nem sokáig bírta, nem vonzotta a jogászkodás révén elérhető közigazgatási rang (szolgabíróság) apai „álma”. Vonzalma, hivatástudata, költői elképzelései az újságcsinálás műhelyeibe csábítják: 1898 őszétől Debrecenben, Nagyváradon, majd Budapesten több napilap munkatársa volt. Élete jelentős hányadát Érmindszenten, Párizsban és Budapesten töltötte, amelyet csak időnként szakított meg néhány utazás és hosszabb-rövidebb szanatóriumi tartózkodás. Saját lakása – élete utolsó éveit, Boncza Bertával kötött házassága idejét kivéve – sohasem volt. Bérelt szállásokon vagy hotelszobákban élt.
Ady Endre szüleivel és öccsével 1891-ben
Ady Endre Czigány Dezső festményén
Élet és életmű
A hírlapíró, az esszéista és elbeszélő
A költői áttörés: a szimbolista és tudat-líra
A líra-folyam poétája
