RIMAY JÁNOS ÉS A MANIERIZMUS (Ács Pál)
RIMAY JÁNOS ÉS A MANIERIZMUS
(Ács Pál)
(Ács Pál)
A 16-17. század fordulójának legjelentősebb magyar költőegyénisége Rimay János (1569? 1573? – 1631). Balassi Bálint tanítványa, de nem szolgai követője volt. Egyéni hangú költeményei ma is eleven erővel hatnak. Balassi verseivel egybefoglalt Istenes énekeit évszázadokon át olvasták, egyes sorai Kölcsey Himnuszában is visszhangzanak. Irodalomszervező, irodalomteremtő aktivitása pedig szinte Kazinczyéhoz mérhető.
Nógrád megyei köznemesi családból származott, anyja, Madách Krisztina révén mégis e vidék egyik előkelő famíliájával, a sztregovai Madáchokkal rokon. Rimay perben állt a Madách családdal, de írásainak leghűbb olvasója, szellemi hagyatékának gondozója és a versszerzésben követője is anyai rokonságából került ki: unokatestvére, Madách Gáspár. (Ennek a Madách családnak kései leszármazottja Madách Imre.)
Iskoláztatásáról, neveltetéséről szinte semmit sem tudunk. Annyi bizonyosnak látszik, hogy apja, Rimay Gergely korai halála s anyja második házassága (Soós Péterrel) után Rimay még gyermekként a leghatalmasabb kelet-magyarországi protestáns főúr, Ecsedi Báthory István országbíró szolgálatába állt. (Báthory író is volt, Meditációi hatottak Rimayra.) Közben patrónusa támogatásával az ország távoli vidékeire is eljutott, többek közt Csáktornyára, a Zrínyiekhez, onnan pedig alighanem Velencébe is.
Bocskai István fejedelem személyi titkáraként a nagypolitika közvetlen közelébe kerül, Illésházy István szekretáriusaként eljut a zsitvatoroki békét megerősítő törökországi követségbe. Hivatásos diplomata lesz. Bethlen Gábor idején a Thurzók „főszolgájaként” újra Konstantinápolyba indul a fejedelem követeként. Az országgyűléseken és a megyegyűléseken aktív szerepet játszik. Élete végén Rákóczi Györgynek ajánlja fel szolgálatait.
A Balassi-epicédium első lapja
Német manierista embléma az élet mulandóságáról
