Gyöngyösi mint udvari költő

Teljes szövegű keresés

Gyöngyösi mint udvari költő
A feladatot magas színvonalon oldotta meg Gyöngyösi István (1629–1704), aki a 17. századi familiáris udvari költő tipikus pályáját futotta be. Ungvárott született református középnemesi család sarjaként, Comenius sárospataki diákjából lett füleki seregbíró, majd 1663-tól Wesselényi Ferenc nádor belső komornyikja, titkára. Ura halála, s a róla elnevezett összeesküvés kirobbanása után maga is börtönbe került. Még szolgálta özvegy úrnőjét, Széchy Máriát kis ideig, ám katolizálása után megvált a családtól, s ügyvédként, illetve Gömör vármegye többször is megválasztott alispánjaként vette ki részét a megye adminisztrációjából. Még II. Rákóczi Ferenc utasításait is igyekezett végrehajtatni, s 1704 júliusában Rozsnyón érte a halál.
A régi magyar költészetnek a 19. századig talán a legjobban ismert, legtöbbet kiadott és olvasott, nagyhatású szerzője volt. Azon kevesek közé tartozott, akik – saját koruk eseményeit megénekelve – már életükben népszerűvé váltak; annak ellenére, hogy számos munkája kéziratban maradt, vagy cenzurális okok miatt csak késve láthatott nyomdafestéket, s egy részük el is veszett az idők folyamán.
Költői termékenységre, bő alkotói vénára valló életművének – a korai Ovidius-fordítások után – történeti tárgyú darabokkal alapozta meg hírnevét. Bizonyára nem véletlen, hogy mindhárom terjedelmes epikus alkotása a kortársi magyar történelem egy-egy jelentős alakjáról – egy nádor és két fejedelem: Wesselényi Ferenc, Kemény János, Thököly Imre –, a velük kapcsolatos eseményről szól (Márssal társalkodó Murányi Venus, 1664, Porábul megéledett Phoenix, avagy... Kemény János... emlékezete, 1665–1670, megj. 1693.; Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága, 1683.). Amint az sem véletlen, hogy mindhárom ének középpontjában a hősök házassága áll. Szerzőjük „megélhetését, társadalmi státusát is jórészt annak köszönhette – írta róla Pirnát Antal –, hogy kitűnően értett ahhoz, miként kell a megfelelő mitológiai apparátus alkalmazásával szerelmi házassággá stilizálni főnemesi kortársainak érdekházasságát...”.
E hosszabb lélegzetű elbeszélő költeményeiben, melyekben a krónikás ének, az eposz, tehát Tinódi és Zrínyi hagyományait folytatja és a humanista epithalamium (házasság alkalmából szerzett vers) műfaji kellékeit elegyíti, egyaránt jól tükröződnek mind politikai, mind művészeti elképzelései. Hűen követi patrónusa Habsburg-párti politikájának német ellenessé válását, ám ugyanakkor, burkoltabban hangot ad középnemesi rendi törekvéseinek is. Az eposzi kellékeket, mitológiai alakokat valósághű históriai elbeszélésbe ágyazza, de nem Tinódi Sebestyén módjára, „csupán csak a dolog valóságát” fejezi ki a „versek együgyűségével” (egyszerűségével), hanem „az írásmű ékességére és kedvesebb voltára” is figyelmezve, a poézist követi: ,,... szaporítottam azt holmi régi fabulás dolgoknak, hasonlatosságoknak és másféle leleményes toldalékoknak közbenvetésével”.
Politikai vonatkozású művet már csak egyet szerzett, a politikai programját is megfogalmazó, Esterházy Pált dicsérő allegorikus költeményt (Kesergő Nympha, 1681, megj. 1655-ben Palinodia címmel). Ebben a két oldalról sanyargatott Magyarország síró női alakja az Esterházy család címerállatához, a kardos griffhez fordul oltalomért, s el is nyeri azt.
Már Arany János is szóvá tette híres Gyöngyösi-tanulmányában, hogy mennyire mentes költészete a felekezeti elfogultságoktól, milyen ritkán fordul elő nála a vallásos tematika. Beszédes kivétel Rózsakoszorú c. költői bravúrja, egy német jezsuita himnuszgyűjtemény átdolgozása (1690), melyben Jézus és Mária életének eseményeit jeleníti meg misztikus-elmélkedő modorban, a barokk elragadtatott áhítat szellemiségének jegyében. S míg itt szinte élvezettel számolja elő azt a pazar mitológiai témagazdagságot, amelytől a szent téma miatt búcsút vett, a Csalárd Cupidóban (1695) a szerelem veszedelmes csapdái elősorolásának örvén – a „tiszta élet Geniusát” óva – tobzódik a nyers erotikus részletekben. Ekkori pártfogója, a költő Koháry István nem is segítette hozzá a mű megjelentetéséhez, s majd csak a szerző halála utáni évtizedek olvasói élvezhették, toldozgatták-bővítgették sajátos szerzeményét.
Négy évvel halála előtt a hetvenedik életévét is elhagyó agg, beteges költő legterjedelmesebb alkotása végére tett pontot. Az Új életre hozatott Chariclia (1704) a 17. század elejéről származó, Czobor Mihálynak tulajdonított széphistóriát, a Charicleát dolgozza át. Czobor német közvetítéssel talált rá Héliodorosz szerelmi elbeszélésére, az Etiópiai történetre (Aithiopika), ám fordítása töredékként maradt az utókorra a költő Zrínyi Miklós könyvtárában. Gyöngyösi mind az eredeti görög mű, mind a német feldolgozás ismerete nélkül, saját fantáziája leleményével egészítette kerekké a történetet.
Bár alapvetően nagy terjedelmű, epikus alkotások kerültek ki tolla alól, valójában a lírai betétek, leírások avatott művészének bizonyult Gyöngyösi István. A szerkesztés és a jellemábrázolás nem tartozott művészi erényei közé – annál sikerültebbek voltak viszont pontos, aprólékos megfigyelésein alapuló természeti képei, találó hasonlatai. Rímelése, ritmikája és nyelvi erejének szintetizáló képessége méltán vívta ki a kései költőtárs, Arany János elismerését: „Mindezekben hatalmas újító – de a réginek, a megszokottnak alapján.”
Gyöngyösi István
Márssal társalkodó Murányi Venus
harmadik rész
 
Az váró sziveknek nincsen nyugodalma,
Az kit elboríthat szerelem hatalma,
Fárad s elméjének van sok aggodalma,
Reméllett dolgának míg nem lesz jutalma.
 
Elválása után az két árva főnek,
Egyre, másikra is nehéz gondok jőnek,
Nyughatatlanságot kik szivekben lőnek,
Míg módját ejthetik az rendelt üdőnek.
 
Ha ők nem nyugodnak, kelj fel Músám te is,
Az második után, menj harmad részre is.
Murányban Wesselény miképpen ment be is,
Beszéld el s dolgának mint szakadt vége is.
 
Két hasonló dolog: szerelem s vitézség,
Kiket egyaránt ér mind jó, s mint veszteség,
Vénus és Márs között van régi szövetség,
Az miként tanított errül az régiség.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages