A katolikus egyház újjászerveződése
A katolikus egyház újjászerveződése
A barokk művészet magyarországi meghonosításában a Jézustársaság (a jezsuita szerzet) járt az élen, mivel – a korábbi sikertelen kísérletek után – a 17. század elejére mind a királyi országrészben, mind Erdélyben meg tudott telepedni. A Pozsony melletti Sellyén, valamint Kolozsvárott jezsuita rendházakat és kollégiumokat alapítottak, s noha ezek nem bizonyultak hosszú életűeknek, mégis több diákot sikerült a rend számára kinevelniük. Az 1615-ben Nagyszombatban létesített kollégium viszont már megszakítás nélkül működött a későbbiekben, s a katolikus művelődés első számú fellegvára lett. Rövidesen Győrött, Sopronban, Trencsénben és más városokban is jezsuita tanintézetek jöttek létre, s bennük jól képzett, többnyire Rómában tanult páterek oktattak. A rendi előírásoknak megfelelően az egyes kollégiumok gazdag könyvtár összeállítására is törekedtek, különösen a pozsonyi és a nagyszombati könyvtárjegyzék mutatja, hogy az európai katolikus tudományosság legújabb alkotásait is beszerezték a rendi könyvtárosok.
A rendházak, iskolák és könyvtárak mellett természetesen sorra épültek a jezsuiták templomai is. A mintát a római Il Gesú szolgáltatta, ennek újszerű építészeti megoldásait követték Európa-szerte. A magyar királyság egyik legtekintélyesebb főura, Esterházy Miklós nádor költségén épült fel 1629–1637 között az első magyarországi barokk épület, a nagyszombati jezsuita templom. Római és bécsi mintára készült, olasz építészek, a Spazzo testvérek tervei szerint. A belső dekoráció szintén olasz és osztrák mesterek munkája, ők már valamennyien a kor divatos barokk stílusa jegyében alkottak. Hamarosan elkészült a győri Szent Ignác, majd a soproni Szent György templom is, hasonló stílusban. Ezekkel indult útjára Magyarországon a barokk művészet, amely két évszázadra rányomta bélyegét a hazai kultúra arculatára.
A jezsuiták mellett más szerzetesrendek és világi papok ugyancsak felhasználták a barokk művészet kínálta lehetőségeket rekatolizációs tevékenységükhöz. A század közepétől a ferencesek templomai, népszerű prédikációi, imakönyvei és ájtatossági munkái révén a barokk a falusi-mezővárosi környezetben is tért hódított, sőt később még a protestáns prédikátorok némelyike is hatása alá került. De részt vettek a rekatolizáció és a barokk ízlés terjesztésében a királyi hivatalok is, főként a Bécsben vagy Prágában székelő kancellária. Ferencffy Lőrinc királyi titkár például nyomdát szervezett Bécsben 1628-ban, hogy a katolikus könyvkiadást fellendítse. A 16. században létrehozott nagyszombati, majd az 1608-tól működő pozsonyi tipográfia össztermelése még mindig kevesebb volt, mint a protestáns könyvsajtóké, s csak a külföldön nyomtatott könyvek tudták némileg ellensúlyozni az e téren mutatkozó protestáns fölényt.
A magyarországi katolikus megújulás vezéregyéniségének, Pázmány Péternek a környezetében magyar jezsuiták és világi papok egyre növekvő létszámú csoportja kezdte meg írói tevékenységét a katolicizmus újraerősítése érdekében. Literátori munkásságuk szorosabb kapcsolatban állt a gyakorlattal, mint azon országok katolikus irodalma, amelyekben nem volt számottevő a protestantizmus térhódítása. A három részre szakadt ország területén sok felekezet élt együtt, a többség protestáns volt, a Rómához hű íróknak ezek ellenében kellett hatniuk, a hívek visszahódítása létkérdésnek számított.
Noha az itáliai egyházi irodalom sok tekintetben példaképül szolgált a magyar klérus írói számára, az onnan érkező hatásokat hazai környezethez kellett alakítaniuk, másként aligha számíthattak sikerre. Az egyik fő célnak a katolikus dogmarendszer védelme és népszerűsítése számított, a másik a kegyesség elmélyítése és az erkölcsi tanítás volt. Ennek megfelelően elsősorban a próza fejlődött, azon belül is vitairatok és prédikációk jelentek meg a legnagyobb számban. Rajtuk kívül olyan ájtatossági munkákat is kiadtak, amelyek egyik hagyományos műfajba sem sorolhatók be egyértelműen. A művészet (ars) a lelki haszon (utilitas), a kegyesség (pietas) és a dogma szolgálatában állt, így volt ez az európai egyházi irodalomban mindenütt, s ez a tendencia határozta meg a magyar barokk irodalom kezdeti szakaszát is.
