A GYERMEKNYELV (Gósy Mária)
A GYERMEKNYELV
(Gósy Mária)
(Gósy Mária)
A kisgyermek az anyanyelv elsajátításának folyamán tanulja meg a nyelv és a beszéd használatát. Ezt a kialakulóban, fejlődőben lévő nyelvet nevezzük gyermeknyelvnek.
Az anyanyelv tanulásának vannak általános sajátosságai (a beszédtanulás kezdetének ideje, az első szavak felépítése) és vannak olyanok, amelyek csak egyes nyelvekre jellemzőek (az adott nyelv hangrendszerének, nyelvtani formáinak elsajátítása és használata). A gyermek beszédtanulásának „csodája” mindenekelőtt a szülők, a család számára jelent rendkívüli élményt, mivel a nyelv, a beszéd révén a gyermek értelmi, érzelmi fejlődése is követhetővé válik.
A tudományos érdeklődés több, mint 100 éve fordult a gyermeknyelv felé (elsősorban a pszichológia és a nyelvlélektan), és megkezdődött az anyanyelv-elsajátítás folyamatának tudományos igényű megfigyelése és leírása. A 20. század közepének amerikai nyelvészeti és pszichológiai irányzatai a gyermeknyelvet, a felnőtt nyelv jobb megértése szempontjából is fontos területnek tekintik; így az ezen irányzatok hatására kifejlődő új tudományág, a pszicholingvisztika egyik témaköre lett a gyermeknyelv.
Hany Istók felbukkanása a habokból. A kép Jókai Mór, Névtelen vár című regényének első, füzetes kiadásából; 1877
A magyar gyermeknyelv tanulmányozásának kezdetei is a múlt századra nyúlnak vissza (Ponori Thewrewk Emil, Donner Lajos). Nyelvészek és pszichológusok egyaránt foglalkoztak (Balassa József, Kenyeres Elemér, Vértes O. András) és foglalkoznak napjainkban is e témával. A huszadik század második felétől egyre több tanulmány és monográfia lát napvilágot a gyermeknyelv egyes szakaszairól, egy vagy több gyermek beszédfejlődéséről, illetőleg egy-egy nyelvi jelenség alakulásáról.
Visszatérő kérdése a gyermeknyelv-kutatásnak, hogy vajon milyen életkorig beszélhetünk gyermeknyelvről. Bár a szakemberek véleménye megoszlik, abban valamennyien egyetértenek, hogy az írott nyelv tanulásával a gyermeknyelv egy jelentős korszaka lezárul, ez tehát a 6-7 éves kor. A 7-14 éves gyermekek nyelvtudása és nyelvhasználata fokozatosan és egyre jobban megközelíti a felnőttét, ebben a tudatosságnak (anyanyelv-tanítás) is fontos szerepe van már. A 14-18 évesek nyelve ugyan még több tekintetben különbözik a felnőttekétől, de ebben az életkorban már nem beszélünk gyermeknyelvről.
Benedek Elek egyik mesekönyvének illusztrációja (Mühlbeck Károly rajza)
Az anyanyelv-elsajátítás kezdetei
A mondatszókat követő beszédszakasz
Többtagú mondatalkotás
Az anyanyelv alapfokú kialakulása
Az óvodáskorúak nyelve
