Ma élő szamojéd nyelvek
Ma élő szamojéd nyelvek
Jurák-szamojédok (nenec); Az Északi Dvinától a Jeniszejig terjed a lakóterületük a Jeges-tenger partvidéke mentén, de zömükben az Uráltól keletre élnek. A jurákok az északi szamojédok legjelentősebb népe. Számuk 34 700, s mintegy 27 300-an beszélik anyanyelvüket. Autonóm területük fővárosa Narjan-mar. A jurákok túlnyomó többsége a tundrán él és rénszarvastenyésztő, az erdei jurákoknál jelentős emellett a halászat és a vadászat is.
A nenec név embert jelent. Az obi-ugoroknál jaran, jorn a szóban forgó nép neve, s ebből származik az orosz -ák népnévképzővel ellátott jurák alak.
Jeniszeji szamojédok (enec); A Jeniszej alsó folyása mentén vannak szálláshelyeik. Számuk mindössze 209, és 110-en beszélik a nyelvet. Réntenyésztéssel, halászattal és vadászattal foglalkoznak.
A enec név azonos eredetű a neneccel, és ugyancsak ember jelentésű.
Tavgi-szamojédok (nganasan); A Tajmir-félszigeten laknak, számuk 1278, amelyből 1096-an beszélnek tavgiul. A legutóbbi időkig a vadrénvadászatnak volt náluk a legnagyobb gazdasági jelentősége, de réntenyésztéssel is foglalkoznak.
A nganasan névben a szókezdő ng másodlagos, s a szó azonos eredetű a nenec, enec népnévvel, tehát embert jelent. A tavgi név a jurákoktól származik.
Jurák-szamojéd „istenszobor”
Osztják-szamojédok (szölkup); A déli szamojédok egyetlen megmaradt népe az osztják-szamojéd. Az Ob középső folyása mentén élnek, a keleti osztjákok szomszédságában. Számuk 3600, és 1800-an beszélik nyelvüket. Halászattal és vadászattal foglalkoznak. Anyagi kultúrájuk, népi hagyományaik közelebb állnak a velük szomszédos keleti osztjákokéhoz, mint a többi szamojéd népéhez, ez magyarázza külső elnevezésüket is.
Belső nevük, a sölkup ‘erdei ember’ jelentésű (kup ‘ember’).
Kamasszok; A déli szamojédok csoportjába tartozó népek egész sora törökösödött vagy oroszosodott el a Szaján hegységben. Ezek közé tartozik a kamassz nép is. Utolsó képviselőjük, aki még emlékezett anyanyelvére, 1989-ben halt meg.
Szölkup sámán
