Életmód
Életmód
Az uráli ősnép anyagi és szellemi kultúráját, társadalmi viszonyait a ránk maradt közös szókincs segítségével tudjuk leginkább megvilágítani. Nyelvének hang-, alak- és mondattanát pedig a történeti összehasonlító módszer alkalmazásával rekonstruálhatjuk bizonyos mértékig.
A közös szókincs tanúsága szerint az uráli ősnép halász, vadász és gyűjtögető életmódot folytatott. Ismerte a nyilat (m. nyíl, f. nuoli, jur. ni
t
nni ‘puska’ (t ‘tűz’), a halat (m. hal, fi. kala, jur. χ
le) hálóval (m. háló, fi. kalin, jur. kuoδes
) fogta vagy a folyóvizet elrekesztő vejszével (lp. oacce, osztj. wač, jur. w? ‘kerítés’).
tnni ‘puska’ (t ‘tűz’), a halat (m. hal, fi. kala, jur. χle) hálóval (m. háló, fi. kalin, jur. kuoδes) fogta vagy a folyóvizet elrekesztő vejszével (lp. oacce, osztj. wač, jur. w? ‘kerítés’).
A vadat űzte (fi. noutaa- ‘űz, követ’, vog. nwl-, jur. nod-). A vadász- vagy halászzsákmányt meg tudta főzni (m . nyj. köved ‘fő’, é. kee-, jur. ku- ‘megérik’). Elsősorban húsáért vadászhatták a nyulat (m. nyúl, lp. njoammel, szelk. noma), a vadrént (lp. boaso, osztj. peχ
c, ? kam. podu ‘kecske’), a madarak közül a nyírfajdot (m. fogoly, mord. E povo, szelk. peke), szőrméjéért a cobolyt vagy a nyusztot (m. nyuszt, é. nugis, ? jur. noχo ‘sarki róka’).
wl-, jur. nod-). A vadász- vagy halászzsákmányt meg tudta főzni (m . nyj. köved ‘fő’, é. kee-, jur. ku- ‘megérik’). Elsősorban húsáért vadászhatták a nyulat (m. nyúl, lp. njoammel, szelk. noma), a vadrént (lp. boaso, osztj. peχc, ? kam. podu ‘kecske’), a madarak közül a nyírfajdot (m. fogoly, mord. E povo, szelk. peke), szőrméjéért a cobolyt vagy a nyusztot (m. nyuszt, é. nugis, ? jur. noχo ‘sarki róka’).
Az eszközöket kőből (bár a kő jelentésű közös szó csak a finnugor korig vezethető vissza) és csontból (fi. luu, vog. luw, jur. l) készítették. Ismerték a legfontosabb szerszámokat, így a kést (fi. kuras, jur. har), a fúrót (m. fúró, fi. pura, jur. pare?) a fejszét (m. fejsze, vog. päst, jur. piči) és a tűt (fi. äimä, cser. ime, jur. nbo).
) készítették. Ismerték a legfontosabb szerszámokat, így a kést (fi. kuras, jur. har), a fúrót (m. fúró, fi. pura, jur. pare?) a fejszét (m. fejsze, vog. päst, jur. piči) és a tűt (fi. äimä, cser. ime, jur. nbo).
A fémnevek közül egyedül a fém vagy rézjelentésű m. vas (fi. vaski ‘réz’, jur. wese ‘vas, pénz’) szó vezethető vissza az uráli alapnyelvig, de annak nincs nyoma, hogy ebben a korban már ismerték volna a fémkohászatot.
A hiedelemvilágra egyedül a felső rész, isten jelentésű vog. num, numi, jur. num? ‘ég, isten’ szó utal.
A rokonsági terminológia apajogú társadalomra enged következtetni, s igen gazdag (m. R. ős ‘apa’, fi. isä, jur. nise; m. vő, fi. vävy, jur. wij; m. meny, fi. miniä, jur. meje; fi. setä ‘nagybácsi’, zürj.což, jur. cd’e stb. A m. nyj. had ‘nemzetség’ (fi. kunta ‘közösség’: kansakunta ‘nép’, vog. k
nt, cnt ‘had, háború’, jen. kode ‘törzs, nemzetség’) a nemzetségi szervezet meglétét bizonyítja.
d’e stb. A m. nyj. had ‘nemzetség’ (fi. kunta ‘közösség’: kansakunta ‘nép’, vog. knt, cnt ‘had, háború’, jen. kode ‘törzs, nemzetség’) a nemzetségi szervezet meglétét bizonyítja.
