Pidzsin és kreol nyelvek
Pidzsin és kreol nyelvek
A harmadik világ számos helyén beszélnek 120 olyan nyelvet, amelyek egymással nem rokonok, de amelyek egy nagyobb tekintélyű nyelv (rendszerint a volt gyarmatosítóké) és a helyi nyelvek „keveredéséből” származnak leegyszerűsített alaktannal, az elszigetelő típushoz közelítő szerkezettel. Mind közvetítő nyelv az illető soknemzetiségű térségben, sőt a lakosság egy részének vagy egészének anyanyelve lett: kreolizálódott. Több ilyen nyelven írásbeliség, szépirodalom alakult ki. Ismertebbek: a Pidgin English (innen a név) a távol-keleti kikötőkben, a tók piszin (Tok Pisin<Pidgin), Pápua Új-Guinea (angol alapú) hivatalos nyelve az angol mellett, a biszlama (angol alapú) hivatalos nyelv az angol és francia mellett a Vanuatu-szigeteken, továbbá a kriol (angolból) Sierra Leonéban, a jamaicai kreol (angolból), a guadeloupi és haiti kreol (a franciából), a papiamento a Holland Antillákon (holland-spanyol alapú), a már említett szango, amely szudáni adamauai nyelvekből alakult ki. A közép- és újkorban a Földközi-tenger vidékén, főleg a kikötőkben az újlatin alapú lingua franca volt közvetítő nyelv. Ebből a névből származik a nyugati nyelveken használt kifejezés minden közvetítő nyelvre, egyébiránt nyelvtudományi műszó is.
Hangsúlyozni kell, hogy – korábbi lebecsülő felfogással ellentétben – e nyelvek teljes értékűek, nem pedig „elkorcsosult” nyelvek. Vannak elméletek, amelyek szerint a világ sok nyelve pidzsinizálódással keletkezett. E tekintetben az angol példájára hivatkoznak, amely igen erős francia hatásra „pidzsinizálódott”, majd „kreolizálódott”.
Ebből az áttekintésből is kitűnik, hogy a nyelvi egység a történelmi együttélés során sajátos népi kultúrát és nemzeti öntudatot hoz létre, amely kevés kivétellel (lásd az írek példáját) a nyelvi öntudatra hat vissza erősítvén azt, ahogyan a „nyelvében él a nemzet” szólásmondás tartja. A nyelv és az embertani jelleg viszont nem azonos, sőt gyakran különböző. Azonos alrasszhoz tartozó népek különböző nyelveken beszélhetnek, és ugyanaz a nyelv különböző embertípushoz tartozók anyanyelve lehet. A fehér embereknek sok száz különböző nyelve van, pl. indoeurópai, finnugor, kaukázusi, baszk, berber. Angol anyanyelvűek az USA európai eredetű lakosságán kívül az indiánok és az afrikai eredetű négerek. A mongol alrasszhoz tartozó népek szintén sokféle egymással nem rokon nyelven beszélnek: kínai, japán, koreai, mongol, vietnami stb. Az ötévenként ülésező nagy társadalomtudományi szervezet, az ICAES (International Congress of Anthropological and Ethnological Sciences) jelszava: One Race – Many Cultures, „Egy faj – sokféle kultúra.”
Burmai nő
