Az amerikai indián nyelvek
Az amerikai indián nyelvek
E nyelvek száma 900 körül van. A monogenézis hívei ezeket is egy nagy genetikus egységbe vonják, amelyben 20–40 nagycsaládot állítanak föl, de sem e nyelvek közös származása, sem a nagyobb egységeknek egymással való rokonsága nincs megnyugtató bizonyítékokkal kimutatva. E nyelvek többségéről nincsenek vagy alig vannak használható alapos leírások, főképp a korábban kihalt és a dél-amerikai őserdőben élő népek nyelveiről hiányzanak. Embertanilag a mongolhoz közel álló alrasszt képviselik. A hatalmas földrészen aránytalanul vannak elosztva. Az észak-amerikai indiánok közül alig százötvenezren beszélik nyelveiket, de csak másodikként az angol mellett. Számuk fogy és a legtöbb nyelvet kihalás fenyegeti. Néhány életképesebbnek látszik, sőt saját írása és némi irodalma van. Ilyen a hopi és a navaho Arizonában, a cserokéz Oklahomában, az odzsibva és dakota az USA-ban és Kanadában, a krí Kanadában. A cserokézeknek saját szótagírást alkotott 1820-ban egy Sequoya nevű félvér. Ez az írás ma is használatban van, nyomdatermékek jelennek meg rajta. A krí indiánoknak James Evans tiszteletes 1830-ban dolgozott ki latin alapú ábécét, amelyet más indián népek szintén használnak, csipevja, atapaszka. Megjegyezzük, hogy e nyelveket az európai hódítás előtt sem beszélték többen, mint néhány ezren, némelyiket legfeljebb egy-két tízezren.
Ezzel szemben a közép- és délamerikai indiánok számos nyelve életképes, több millión beszélik őket, bár kevesebben, mint a spanyol hódítás előtt. Az uto-azték nyelvcsalád (a hopi is idetartozik) legjelentősebb nyelve a navatl kétmillión felüli beszélővel, Mexikóban az azték birodalom államnyelve volt. Saját fogalomírásuk feledésbe ment, ma latin betűkkel írnak. Dél-Mexikó (Yucatan-félsziget) és Guatemala területén beszélik a maja nyelvet, nyelvjárásokat. A spanyol hódítás előtt szintén fogalomírásuk volt, amelyet csak részben fejtettek meg. Dél-Amerikában az andoki „nyelvcsalád” a legnépesebb, köztük az ajmara másfélmillió, a kecsua hatmillió beszélővel. Mindkettő írott nyelv. A kecsua (Bolívia, Peru, Ecuador) a hajdani Inka birodalom nyelve volt, Peruban 1975 óta a spanyol mellett a második hivatalos nyelv. Ismertebb még az aravak és a karib nyelvcsalád Dél-Amerika északi részében és az Antillákon, valamint a tupi-guarani nyelvek (Brazília, Paraguay). Az egyik tupi nyelvjárást lingua geral (’általános nyelv’) néven közvetítő nyelvként terjesztették el misszionáriusok az Amazonas térségében, vallásos szövegeket is fordítottak le rá, de századunkban a portugál vette át e funkciót.
Az indián nyelvek ragozók, számos észak-amerikai bekebelező jellegű is.
Krí indián írás
