A sémi-hámi nyelvcsalád
A sémi-hámi nyelvcsalád
E nyelvek újabb szakirodalmi neve: afroázsiai. Az idetartozó nyelvek száma százon felül, beszélőiké kétszázmillió körül van, ebből maga az arab száznegyvenmillió anyanyelvi személyt tesz ki, ehhez még tíz-húszmillió jön hozzá, akik második nyelvként tudják. A nyelvcsalád az alábbi ágakat öleli fel: sémi, líbiai-berber, kusita, omói, és korábban idesorolták az óegyiptomit önálló ágként; azonkívül néhány évtizede a csádi nyelveket szintén ebbe a nyelvcsaládba vonják; a csádi nyelveket Afrika északi középső térségében, a Csád-tótól délre és keletre beszéli harmincötmillió ember, e nyelvek száma 125.
E nyelvek közül gyakorlati és kulturális tekintetben a legfontosabb a sémi ágba tartozó arab, kulturális és vallástörténeti szempontból pedig a héber. Északnyugat-Afrikában a csádi hausza a térség egyik elterjedt közvetítő nyelve, tíz-tizenkét millió ember anyanyelve, és legalább húszmillió beszéli második nyelvként.
Hausza asszonyok Nigerből
A nyelvcsalád egysége vitatható, de a sémi és a hámi (kusita, omói és líbiai-berber) nyelvek valószínűleg közös származásúak, míg a többiek rokonítása még nem állta ki a bizonyosság próbáját.
Előkelő berber asszony
A sémi nyelvek közé tartoznak a keleti holt nyelvek, az akkád két változata, az asszír és a babiloni, az ugariti (a mai Szíria területén), mind sumer eredetű ékírással. A nyugati csoportba sorolnak ugyancsak több ókori nyelvet, mint a föníciait (és karthágói változatát, a punt), amelynek írásából származik a görög és abból a latin írás. Az arámi a Kr. e. első évezred közepétől a görög térhódításáig minden sémi és egyéb nyelv fölé kerekedett, az ókori perzsa birodalom közigazgatási nyelve volt, holott népe önálló államot nem alkotott. A zsidók is átváltottak az arámira a Kr. e. 4. századtól kezdve, és Jézus Krisztusnak szintén az arámi egyik változata volt az anyanyelve. A héber mint a zsidó vallás és a szent iratok nyelve (a későbbiek arámival ötvözve) passzív formában tovább élt, míg a 20. század végén modernizálva újjáélesztették: így lett Izrael államnyelve. Maga a héber írás szintén arámi eredetű.
Tuareg férfi
Az arab mint az iszlám szent nyelve igen nagy területen használatos klasszikus formájában. A beszélt nyelv azonban – főként a hangrendszert és a szókincset tekintve – igen különbözik tőle, sok változata van, amelyek egymás közt alig érthetőek. Arab nyelvjárásból fejlődött ki a máltai, a szigetország nemzeti nyelve a hivatalos angol mellett. Az egyiptomi nyelvjárásnak van a legnagyobb tekintélye az arabok előtt.
Hieroglif írás
A déli sémi nyelvek közt megemlítjük az ún. délarab nyelveket, pl. a nem írott szokotrit Szokotra szigetén. Dél-arab eredetűek Etiópia sémi nyelvei, a kihalt geez, amely az etióp katolikus egyház liturgikus nyelve, és az amhara, a soknemzetiségű állam hivatalos nyelve. Írásuk végső fokon föníciai eredetű szótagjelölő.
Nofertiti (Nofreteté) szobra
A líbiai-berber nyelveket vagy inkább nyelvjárásokat Észak-Afrika országaiban félig nomád iszlám hitű népek beszélik, tizenkét-tizenhárommillióan. Elődeik, az ókori numidok saját írást fejlesztettek ki, amelyet tifinaq néven a tuaregek (tamasek, tamazigt névváltozattal) használnak olykor. A kabilok Dél-Marokkóban arab betűkkel írnak, különben latin betűkre tértek át, s némi szépirodalom, színjátszás is kialakult köztük, ezzel is küzdve a fenyegető elarabosodás ellen. A Kanári-szigetek népe a 16. század végéig még líbiai-berber nyelven beszélt: neve guans volt.
Kopt nő
A kusita nyelveket harmincöt-negyvenmillió iszlám hitű beszéli középső Kelet-Afrikában. Legfontosabb köztük a szomáli, Szomália államnyelve, valamint az oromo (régi nevén: galla) Etiópiában. Mindkettőnek latin betűs írása van.
Ugyancsak Etiópiában az Omo-folyó környékén beszél mintegy kéttucat írástalan nyelvet egy-másfélmillió ember. Korábban a kusita nyelvek közé számították az omói nyelveket, de újabban külön ágnak veszik.
Az óegyiptomi az emberiség egyik legrégibb kultúrájának közvetítője a Kr. előtti III. évezredtől. Eredetileg képszerű írással (hieroglifákkal) írtak, amely a Kr. e. 6. századtól kezdve egyszerűsödött: ez volt a demotikus (népi) írás. A görög és a római uralom, valamint a kereszténység felvétele után ez az írás feledésbe merült, majd J. F. Champollion fejtette meg 1822-ben. Maga az egyiptomi nyelv még soká fennmaradt, egyre inkább visszaszorítva az arabtól, csak a kereszténnyé lett koptok folytatták a 19. század közepéig, azóta csak a liturgiában él. A koptok módosított görög írást használnak.
Embertanilag a csádi népek a fekete bőrű afrikai (néger) alrassz egyik válfajához tartoznak, a kusiták és az omóiak az etióp alrasszhoz állanak közelebb (sötétebb bőrükkel különböznek az európaiaktól), a berberek viszont alig, a sémi népek pedig európai jellegűek.
A sémi-hámi nyelvek hajlítók és megkülönböztetik a nyelvtani nemet (hím- és nőnemet).
Sumer
Ez a nyelv (korábban sumér, szumér) az óegyiptomi mellett az emberiség legrégibb irodalmi nyelve. A Kr. e. 4. évezred végétől a Mezopotámiában élő sumerek ékírásos feljegyzéseket, szépirodalmi és a kornak megfelelő tudományos műveket hagytak hátra az utókornak. Az ország meghódítása után az akkádok átvették a sumerektől az írást megfelelő módosításokkal, és a nyelvet is használták mint a művelődés eszközét, tehát mint mi európaiak a latint. Az ékírás elterjedt más ókori népek között is. A sumer elszigetelt ragozó típusú nyelv. Rokonították számos ókori és más nyelvvel – beleértve a magyarral és a finnugor nyelvekkel –, de minden kísérlet sikertelen maradt.
Ez a nyelv (korábban sumér, szumér) az óegyiptomi mellett az emberiség legrégibb irodalmi nyelve. A Kr. e. 4. évezred végétől a Mezopotámiában élő sumerek ékírásos feljegyzéseket, szépirodalmi és a kornak megfelelő tudományos műveket hagytak hátra az utókornak. Az ország meghódítása után az akkádok átvették a sumerektől az írást megfelelő módosításokkal, és a nyelvet is használták mint a művelődés eszközét, tehát mint mi európaiak a latint. Az ékírás elterjedt más ókori népek között is. A sumer elszigetelt ragozó típusú nyelv. Rokonították számos ókori és más nyelvvel – beleértve a magyarral és a finnugor nyelvekkel –, de minden kísérlet sikertelen maradt.
Etruszk házaspár szobra
