A mai török nyelvek ágai
A mai török nyelvek ágai
Oguz nyelvek: oszmán-török, azerbajdzsáni vagy azeri (Iránban is több millió), türkmén és 2-300 000 ortodox vallású gagauz (Moldova, Ukrajna, Románia és Bulgária).
Turki nyelvek: üzbég (Üzbegisztánban és a szomszéd országokban), ujgur (Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán stb.).
Kipcsak nyelvek: tatár (a Tatárföldön kívül sokfelé Szibériában), a krími tatár (Szibériából és máshonnan visszatelepülve), baskír, kazak, kirgiz, nogaj (szétszórtan a Kaukázustól északra), balkár, karakalpak, karacsáj főként a megfelelő autonóm köztársaságban, illetve autonóm területen, karaim (zsidó vallásúak nyelve) néhány ezer beszélővel Litvániában, Lengyelországban és Szentpétervár környékén.
Szibériai nyelvek: hakasz, csulimi tatár, ún. altaji, tofa vagy karagasz, tuvai stb.
Jakut ág: a jakut mint az ág egyetlen tagja az illető autonóm köztársaságban.
Csuvas ág: a megfelelő autonóm köztársaságban.
A mai nyelveken kívül a 7. századtól kezdve számos ma már nem élő török nyelveket beszéltek, amelyek nyelvtörténeti szempontból két csoportra oszlottak: a köztörök és a csuvasos nyelvekre. Az utóbbiak közül ma már csak a csuvas él, de ilyen volt a kazár. A többféle bolgár nyelv maradványa a mai szláv nép és nyelv neve. Az avarok nyelve valószínűleg szintén török volt. A Duna-tájon létesített hajdani birodalmukat Nagy Károly rombolta szét a 9. század elején. A magyarsággal a kazárokon kívül a kunok és a besenyők érintkeztek.
Az ázsiai törökök kezdetben az arámira visszamenő írással írtak, vagy véstek sziklába rövid szövegeket. A mi hajdani rovásírásunk végső fokon abból ered. Az iszlám terjedésével a törökök kevés kivétellel áttértek, és az arab írást is átvették, az iszlám liturgia útján pedig számtalan arab-perzsa kölcsönszó került nyelvükbe. Törökországban a húszas években Kemál Atatürk kezdeményezésére áttértek a latin betűkre, egyben intenzív nyelvújítás során sok perzsa-arab szót iktattak ki. A Szovjetunióban az októberi forradalom után először latin írásmódot alkottak a török népeknek is, majd a harmincas évek végén cirill betűkkel váltották föl egyben eloroszosítva a műveltségi szókincset. A szovjet rendszer összeomlása után a török (és más) népek valószínűleg latin vagy arab betűket fognak használni. Azerbajdzsánban a latin ábécés reform már megkezdődött.
A török népek embertani alkata nem egységes, a távolkeletiek mongolosak, a többiek, főképp az oszmán-törökök európai jellegűek.
