Múlt századi nótaszerzők
Múlt századi nótaszerzők
A magyar nóta atyjaként, időrendben az első nótaszerzőként, Egressy Bénit (1814-1851), a Szózat szerzőjét szokás emlegetni. Mint ismeretes, nem volt képzett zeneszerző. Rövid életpályáját tanítóként kezdte, majd színészként folytatta. A szabadságharcban Klapka seregében szolgált (ott írta a Klapka-indulót, ami később Thaly Kálmán szövegével – Fel, fel, vitézek a csatára – vált közismertté), meg is sebesült. Főhadnagyként szerelt le. Önművelés útján jutott odáig, hogy egyszerű szerzeményeit le tudta jegyezni, sőt harmonizálni is tudott. Foglalkozott cigányzenészek oktatásával is. Ő még vegyesen írt verbunkos jellegű hangszeres darabokat és dalokat. Nótáin, de magának a Szózatnak a ritmusán és dallamfordulatain is érzik a verbunkos zene közvetlen hatása. Egyik-másik dala, mint pl. az Ej, haj, magyar ember; Szomorúfűz hervadt lombja vagy az Ereszkedik le a felhő kezdetű Petőfi-vers szép dallama eredetileg hangszeres darabnak készült. Erkel Hunyadi Lászlójának és Bánk bánjának szövegkönyvét is Egressy írta. Az ő neve mellett három további kiemelkedő nótaszerző nevét szokás a 19. századból emlegetni: Simonffy Kálmán (1832-1889), Szentirmay Elemér (1836-1908), Dankó Pista (1858-1903).
Simonffy polgári foglalkozása szerint ceglédi főjegyző, majd Pest megyei jegyző volt. Az első olyan nótaszerző, kinek dalai a parasztság között is hosszú időre népszerűvé váltak. Például ezek: Szomorúfűz ága; Hej, az én szeretőm, ez a kicsi barna; Jaj de magas ez a vendégfogadó. A gazdálkodó és hivatalnok Szentirmay (családi nevén Németh János) a dalszerzés mellett novellákat, népszínműveket is írt. Csak egy kislány van a világon szövegkezdetű dala azáltal vált világhírűvé, hogy azt a spanyol zeneszerző, Sarasate belekomponálta Cigánydallamok című művébe. Mintegy 400 dala közül néhányat ma is sokan ismernek. Ilyenek: Debrecenbe kéne menni; Szálldogál a fecske; Zsebkendőm négy sarka. Dankó a cigányság legszegényebb rétegéből emelkedett a legnépszerűbb magyar nótaszerzővé. Korán elhunyt, cigányzenekari másodhegedűs édesapja nyomdokán ő is zenésznek készült, de prímásként nem vitte többre az átlagnál. Annál nagyobb hírnevet szerzett nótáival. Több mint 400 dala közül jó néhányat ma is gyakran lehet hallani: Egy cica, két cica; Eltörött a hegedűm; Írom a levelem Balog Máriának; Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány; Most van a nap lemenőbe; Nagy Bercsényi Miklós stb.
Egressy Béni (1814-1851 )
