Hagyományos kisegyházaink
Hagyományos kisegyházaink
A világ és hazánk legrégebbi szabadegyházi közössége, a baptista egyház a reformáció anabaptista ágának örököse. A Magyarországon évszázados múltra visszatekintő egyház ma a legnagyobb a "kicsik" között: hívei száma 25-30 ezer közöttre tehető. Hitük alapja a Biblia; vallják a hit általi megigazulást, a Szentháromságot és azt, hogy az ember az Isten által felkínált kegyelemben elfogadja, vagy a Sátán hatására elveti az üdvösséget. Bemerítéses felnőttkeresztséget gyakorolnak, hisznek a lélek örök létében és a feltámadásban, istentiszteleteiken úrvacsorát osztanak.
Az adventisták hitének központi motívuma a Jézus közeli eljövetelében való reménykedés. A vasárnap helyett a szombatot tartják meg ünnepként. Zömében vegetáriánusok, de sertéshúst semmiképpen sem fogyasztanak, kávét, alkoholt nem isznak és nem dohányoznak. Úrvacsorát ők is osztanak, sajátos tanításként vallják viszont Krisztus két feltámadása között annak ezeréves mennyei uralmát. Magyarországi közösségeik száma ma mintegy 10 ezer fő.
Az anglikán egyházból a 18. században kivált metodisták a múlt század végén jelentek meg hazánkban. Nevüket a vallásgyakorlatukat átható szigorú rend után kapták; hitfelfogásuk egyébként a lutheri és a kálvini elvek sajátos ötvözése. Más kisegyházaktól eltérően gyakorolják a gyermekkeresztséget is. Határozott törekvésük, hogy a keresztény mivolt ne csupán a gyülekezeti életet, hanem a hívek mindennapjait is áthassa. Hazai létszámuk mintegy 2 ezer fő. Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség a keresztény egyházak karizmatikus vonulatához tartozik. A bemerítkezéses Szentlélek-keresztség jóvoltából hitük szerint az ember újjászületik, és rendkívüli képességek, karizmák birtokosává válik, olyanokévá, mint a nyelveken szólás, a nyelveken értés vagy a gyógyítás. Vallásosságuk nem nélkülözi az eksztatikus elemeket sem. Itt is van úrvacsoraosztás; hisznek Jézus közeli eljövetelében, a halál és a feltámadás közötti időt pedig a lélek "alvása" idejének tekintik. Tiltják a más hiten lévőkkel való házasságot, az újszülötteket pedig bemutatják a közösségben. Egyházuk az utóbbi évtizedekben világszerte, így hazánkban is igen dinamikusan fejlődött; itthon híveik száma ma már meghaladja a 10 ezer főt.
Evangéliumi gyökerekből táplálkozó, a hazai kisegyházi tradícióban született közösség a Szabadkeresztény Gyülekezet, a Keresztény Testvérgyülekezet, Isten Egyháza, az Élő Isten Gyülekezet, az Őskeresztény Apostoli Egyház és néhány más, részben karizmatikus, bibliás csoport. Taglétszámuk változó: néhány száz és egy-két ezer hívet mondhatnak egyenként a magukénak.
A Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet egyike a legrégebbi magyarországi kisegyházaknak. Hitelveikben a tízparancsolat és a hegyi beszéd alapján állnak; elutasítják a válást és a fegyveres katonai szolgálatot. Erősen puritán életmódjukat ma 3-4 ezer fő követi, elsősorban Mohács környékén. Zárt közösségeikbe kívülállókat csak igen ritkán fogadnak be.
A 20. század eleje óta működik hazánkban Jehova Tanúi Gyülekezete. A Szentháromság és Jézus istenségének tagadói, közeli világvége-várók. Tiltják az esküt és a katonai szolgálatot; ez utóbbi miatt hazánkban sokáig államellenesnek minősítették és illegalitásra kényszerítették őket. Vallási életük alapvető eleme a misszionálás, tagjaik száma ma meghaladja a 10 ezret.
Az évtizedes hazai múltra visszatekintő Hit gyülekezete evangéliumi alapon álló, karizmatikus közösség. Jellemző vonásuk az amerikaias típusú térítő-misszionáló tevékenység, a modern zene felkarolása és – a kisegyházak körében ritkaságnak számító – heves katolikusellenesség. Erősen politizáló töltetű hitértelmezésűk a bibliás fundamentalizmus és az angolszász ihletésű liberalizmus sajátos keveréke, kiegészülve a zsidóság és az Ószövetség iránti erős szimpátiával. Tagjai között sok a fiatal, az értelmiségi, a hitetlenségből és a katolikus egyházból betérő hívő. Dinamikus fejlődésük eredményeként létszámuk ma már 10 ezer körül van.
A keleti eredetű vallási mozgalmak sorában az utóbbi időben a Krisna-hit fejlődött a legdinamikusabban a maga misztikus vallásosságával és puritán életszabályaival, a Buddhista misszió tevékenysége pedig már több évtizedes múltra tekinthet vissza. A vallási tabló azonban a felsoroltnál is sokszínűbb: a teozófusok, a rózsakeresztesek csakúgy megtalálhatók rajta, mint Kelet meditációs és Nyugat bibliás iskolái.
Bemerítéses keresztség magyarországi szabadegyházi közösségben
H. P.
