Keresztény bölcselet

Teljes szövegű keresés

Keresztény bölcselet
Az 1890-es évek óta eltelt időszak filozófiai gondolkodásának fontos, bár az utóbbi évtizedekben kevéssé becsült vonulatát a keresztény hit által inspirált filozófiák jelentik. A neotomizmus a maga idejében világszínvonalú képviselőket – Horváth, Schütz – mondhatott magáénak; a perszonalizmus, a protestáns modernség, a legújabb antropológiai bölcselet pedig ugyancsak talált magyar követőket. Filozófiatörténetünk fontos állomásai ezek a keresztény indítású elméletek.

A modern katolikus gondolkodás forrása és példaképe: Aquinói Szent Tamás. (III. Ince pápa – két oldalán a skolasztika két legnagyobb gondolkodójával, Szent Tamással és Szent Bonaventurával, Raffaello: Az athéni disputa című freskójáról, Róma)

Pázmány Péternek, a hazai katolikus bölcselet klasszikusának szobra Budapesten
A katolikus egyház számára – különösen a középkortól – hitelvi okokból nélkülözhetetlen volt a filozófia művelése, diszciplínáinak a magasabb szintű egyházi képzés keretében való oktatása. A barokk korban ez a kívánalom különös nyomatékkal érvényesült a papnevelő intézményekben Európa-szerte, így hazánkban is. Pázmány európai látókörű bölcseleti működése azonban évszázadokig nem lelt méltó folytatókra; a 19. század végéig az ekkor már avult barokk skolasztika életidegen, a modern filozófiai fejlődéssel lépést tartani nem tudó szelleme élt az egyházban.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT