Mitológia, mágia, samanizmus

Teljes szövegű keresés

Mitológia, mágia, samanizmus
A pogány magyarság vallási világára vonatkozó honfoglalás kori külső írott források és a későbbi magyar krónikairodalom néhány jellegzetesnek tűnő vallási elem és szokás megemlítésére szorítkoznak; ezeket a híradásokat kiegészítik a régészeti vizsgálatok. Ilyen elem a magyarok lóáldozatának említése, a fehér ló feláldozásának tűzáldozattal való összekapcsolása. Megerősíteni látszik ezt a honfoglalók körében természetesnek tekinthető lovas temetkezés ténye, amely ugyancsak arra utal, hogy őseink vallásgyakorlatában kiemelkedő szerep jutott a lóáldozatnak. A vallási szokásvilág elemeire utal az is, hogy a temetőket kivétel nélkül a szálláshely melletti víz túlsó oldalán találjuk. Magukat a temetőket és a bennük elföldelt halottakat mindig gondosan betájolva, kelet felé fektették sírjaikba, a halottak mellé pedig odahelyezték használati tárgyaikat, fegyvereiket és ékszereiket is.
Krónikáink beszámolóiból kiolvasható totemisztikus jellegű mítoszok alapján bizonyosnak tekinthetjük őseink körében a totemizmus meglétét. Erre utal a turulmadárhoz – hatalmas sasszerű lényhez – kapcsolódó elbeszélés, amely szerint Árpád fejedelem ősanyját egy ilyen madár ejtette teherbe. Hasonlóképpen totemisztikus eredetű az a mítosztöredék, amely Arany Jánost is megihlette: a hun és a magyar nép ősei feleségszerző útjukon csodaszarvas nyomában haladnak, és ez az égből aláereszkedő csodalény vezeti őket új, termékeny vidékek felé.
Mindezek mellett is az ősi magyar vallás alapvetően samanisztikus vonásai látszanak a legmeghatározóbbaknak; a magyarságról szóló beszámolók is kiemelésre érdemesnek tartják hogy "sámánjaik vannak", s az uráli rokon népek modern néprajzi-vallástörténeti tanulmányozása is azt támasztja alá, hogy a sámán – magyar nevén: táltos – alakja és működése őseink vallási élete szempontjából meghatározó fontosságú. A táltos emberfeletti erővel és tudománnyal rendelkező személy, akinek feladata a közösség kapcsolatának biztosítása a szellemvilággal, az éggel és az alvilággal. Rendkívüliségét, feladatára való különleges alkalmasságát már az is bizonyítja, hogy a jelölt hivatása, alkalmassága felsőbbrendű akarat megnyilatkozása: már születése kijelöli majdani helyét a közösségben. Így a táltosjelölt már kisgyermekként rendkívüli, elkülönül, illetve különbözik a többiektől, patológiás tüneteket mutat. Később már látomásai vannak: természetfeletti lényekkel találkozik vagy azok egyenesen "elragadják". Sok esetben még ennél is többről van szó: a leendő táltos születésétől fogva testiekben is különbözik társaitól. Ilyen biztosan felismerhető jel, ha a normálistól eltérő fogazattal jön a világra, farokcsonkja vagy hat-hét ujja van. A mai Szibéria sámánöltözékeiben is megtaláljuk ennek bizonyítékát: ennek egyik legjellegzetesebb darabja, szinte a sámán jelképe a hat-hét ujjú "sámánkesztyű" . A táltos (sámán) tudományához jutása is többféle lehet. Ilyen az, amikor huzamos álom segíti varázserejéhez, máskor az őt elragadó szellemektől tanulja el majdani mesterségét. Néha a táltos kiválasztásának különleges módja testének szétdarabolása, ez azt a célt szolgálja hogy bizonyossá váljon, van-e testében feles számú csont – azaz a megkívánt testi rendellenesség. Az övéi körébe visszatérő táltosjelölt azután már bőségesen bizonyságát adja rendkívüli képességeinek: vihart tud támasztani, felhőket oszlat, rejtett kincset lát meg a földben. Fontos képessége az alakváltoztatás: bikává tud átalakulni, netán repülni és beszélni is képes paripává, amint népmeséinkben oly gyakori. A táltos felavatása – amely a modern idők valóságában sajátos imitációja az előbb említett képességeknek és vizsgálatoknak – szorosan összefügg a világfa képzetével. A táltos fő képessége ugyanis nem más, mint képesség a világfa megmászására: ez a biztosítéka az ég és a föld, az ember és a szellemlények közötti kapcsolatnak. Éppen ezért fontos eszköze a táltos felszerelésének a létra; ez teszi lehetővé számára a magasba való feljutást. A készlet további darabja a dob: közismert a zene révületkeltő hatása, márpedig ez a szellemekkel való érintkezésben nélkülözhetetlen. Kiegészíti még a kellékeket a sisak vagy az esetek többségében szarvakkal ékesített fejdísz. A szellemek megszólításának eszköze tehát a révület; további mód még a szellemmel való viaskodás és az ének. A táltos ősi alakja a középkori magyar hagyományban is tovább élt: neve itt garabonciás volt. A látóemberek napjainkban előbukkanó alakja is a táltos ősi figuráját idézi.

Festett mitológiai táblaképek Szibériából – az uráli népek hitvilágának közös motívumaival

Szkíta aranyszarvas. A sztyeppei népek mitológiájának közös motívuma a magyar hagyományból is ismerős Csodaszarvas
H. P.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages