A felzárkózás filozófiái

Teljes szövegű keresés

A felzárkózás filozófiái
Amíg a 19. század magyar filozófiai gondolkodásának visszatérő kérdése volt, hogy alkotható-e sajátosan magyar bölcselet, addig a 20. század első évtizedei főként a gondolkodás nemzetközi élmezőnyéhez való felzárkózás lehetőségének keresésével teltek. Gondolkodói irányzatok sokasága hatott itthon is, erre a gazdag sokféleségre pedig a magyar filozófiai élet képviselői tanácstalan, néha szertelen eklekticizmussal, a sokfelől sokmindent elfogadás gyakorlatával válaszoltak.
A századelő a magyar filozófiai élet fejlődése szempontjából fordulópontnak bizonyult. Német- és Franciaországból új irányzatok hatása érkezett, olyanoké, mint a neokantianizmus, a bergsonizmus vagy hamarosan a fenomenológia. Ennél is lényegesebb volt azonban a magyar filozófiai és szellemi élet sajátos meghasonlása; a "régi" generációt felváltó fiatalok egy része a bölcselet nagy hagyományához való felzárkózást tekintette feladatának, míg a másik tábor a polgári radikalizmus, a szociáldemokrácia és hamarosan a marxizmus irányába kezdett el tájékozódni. Nagy leegyszerűsítéssel az első csoport tagjaiból került ki az elkövetkező két évtized hivatalos filozófiai Magyarországa, amely az európai bölcselet klasszikus örökségét és a kortárs európai filozófia vezető eszméit igyekezett befogadni, tolmácsolni, a magyar filozófiai kultúrában meggyökereztetni. Az e körbe tartozó gondolkodók működéséhez szükséges keretek adottak; a Magyar Tudományos Akadémia, az egyetemek, a klasszikus bölcseleti művek tolmácsolására szánt Filozófiai Írók Tára, a Magyar Filozófiai Társaság gyűjti egybe e gondolkodókat. Soraikban ugyanakkor – a filozófiatörténeti tárgyalásmód szokásainak megfelelő irányzatok, iskolák körvonalai nem vagy alig fedezhetők fel. Javarészt megállapítható ugyan, hogy kit milyen klasszikus vagy kortárs szellemi áramlatok inspirálnak, valójában azonban a két háború közötti magyar filozófiai élet jellegzetes vonása egy olyan eklekticizmus, amelynek keretei között egyéni életutak, gondolkodói pályák léteznek csupán és nem valódi szellemi csoportosulások.

... Arisztotelész

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT