Eötvös József
Eötvös József
Az 1848-as forradalmat megelőző, majd követő idők egyik legjelentősebb gondolkodója és politikusa Eötvös József (1813-1871). Bölcseleti fő műve az 50-es évek szülötte, A 19. század uralkodó eszméi, a hazai liberális társadalomfilozófia összefoglalása. Eötvös a francia forradalom egyenlőség-testvériség-szabadság elvének gyakorlati alkalmazását megoldhatatlannak tekinti; az ideáltól való elmaradás oka, hogy az egyenlőség és a szabadság csak egymás feláldozása árán valósulhat meg maradéktalanul. Eötvös döntése a szabadságot részesíti előnyben. Ám a polgárok szabadsága nem veszélyes-e az államra nézve? Polgárosult keresztény értelem kell ahhoz, hogy jó arány jöhessen létre az egyéni szabadság és az állam biztonsága között, ez pedig a liberális állam és társadalom, a polgári rend keretei között képzelhető el. Erős államra van szükség, de nem központosított államra; a központi hatalom és az önkormányzat egyensúlya szavatolhatja, hogy az állam ne kerekedhessék polgárai fölé és ne veszélyeztesse azok szabadságát. Az egyenlőség ebben a modellben formális eszköz csupán: a szabadság egyenlősége, amely azonban nem válhat az egyenlőség szabadságává. A liberális polgári társadalomra és államra leselkedő veszedelmeket is lát Eötvös: a többség kényúri hatalmát, a főváros ország feletti uralmát – olyan veszélyeket, amelyek az erőt állítják az állam alapja, a jog helyébe.
Eötvös József báró, a liberális állambölcselő és kultúrpolitikus idős korában
