Ritkaságaink megóvása, természetvédelem
Ritkaságaink megóvása, természetvédelem
Magyarországon 1982-ben született meg az első törvényerejű természetvédelmi rendelet. Ez a hazánkban őshonos fajok közül 340 növényfaj védelmét írja elő. Jelenleg 415 a védett fajok száma, amelyen belül 31 fajt fokozottan védettnek nyilvánítottak. Eddigi ismereteink szerint a száras növények mintegy 1,5%-a, azaz 35 faj már végleg kipusztult a hazai flórából. Ezek közül egy fűfaj, a magyar mézpázsit (Puccinellia pannonica) csak Magyarországon élt, így a hazai flórából való eltűnésével a világflórából is kihaltnak tekinthető.
A dolomitlakó (vagy pilisi) len az egész világon csak Magyarországon él. A világflóra féltett kincse
Növények nélkül létünk elképzelhetetlen. Termelik az éltető oxigént, táplálnak embert, állatot, és üde zöldjükkel, tarka színpompájukkal, változatosságukkal gyönyörködtetnek és megnyugtatnak mindnyájunkat. Minden egyes fa, minden szál fű és minden virág érték, egy-egy építőkő a természet nagy egészében. Védelmük, óvásuk nemcsak kötelességünk, hanem alapvető érdekünk is.
A tízezer évvel ezelőtti fenyő-nyír tajgaerdők korát idézi a pompás virágú, védett zergeboglár. Csak néhány helyen él hazánkban
Sajnos a felgyorsult népszaporulat és a technikai fejlődés világszerte egyre nagyobb területeket hódít el a természettől, egyre nagyobb foltokban teszi tönkre az ősi növénytakarót és ennek egyre több növény- és állatfaj esik áldozatul.
A fajok egy része kipusztul, az egykor gyakori fajok veszélyeztetett ritkaságokká válnak. Ezek a ritka, s ma már többnyire védett növények és állatok a legféltettebb természeti kincseink közé tartoznak.
Vannak közöttük olyanok, amelyek csupán a Föld egyetlen területén élnek, pl. csak a Kárpát-medencében, vagy csak Magyarországon, esetleg csak az Alföldön. Ezeket bennszülött (endemikus) növényeknek nevezzük. Ilyenek például a dolomitlakó len, az erdélyi hérics, a tornai vértő, a magyar vadkörte, a magyarföldi husáng, a magyar méreggyilok, a bánáti bazsarózsa, a magyar sóballa, a magyar kőhúr. Ezek a hazai flórakincs legféltettebb értékei. Ezért ezek fokozottan védett növények, megmaradásukért az egész világ előtt mi vagyunk a felelősek, nekünk kell óvni, figyelni őket és mindent megtudni róluk.
Vannak olyan ritka értékeink is, amelyek valaha, több ezer vagy több tízezer évvel ezelőtt igen elterjedtek voltak Magyarországon, de ma már csak szűk területeken, úgynevezett menedékhelyeken (refugium) maradtak meg. Ezeket nevezzük maradványnövényeknek, vagy maradvány-növénytársulásoknak (reliktum).
Egy részük olyan faj, amely csak nálunk ritka, máshol a Földön még elterjedtebb. Így hűvös, nedves lápvidékeink védelmében fennmaradt néhány növény, amely a jégkor utáni hűvös időszakban elterjedt volt hazánkban, s ma is jellemzője a magashegységi, az észak-európai vagy a szibériai tájnak. Ilyen például a szibériai hamuvirág, a zergeboglár és a tőzegeper. Hazánkban ezek csak a Bátorliget lápjában élnek.
Vannak olyan maradványnövényeink, amelyek a jégkor előtti, vagy az eljegesedések közötti, a mainál jóval melegebb idők tanúi, pl. a husáng és a szirti pereszlény, amelyek a Bélkő mészkő szirtjeinek meleg, déli lejtőin, vagy a bazsarózsa, amely a Zengőn talált menedéket. Reliktum növénytársulás hazánkban a jégkor utáni meleg időszak tanújaként például a Mezőföldön található löszpusztarét.
Megóvásuk, fenntartásuk mindnyájunk kötelessége.
Sajnos a növényvédelem hazánkban igen későn indult meg. A ritka növények élőhelyeit már az 1940-es években kezdték védeni, de maguknak a fajoknak a kifejezett védelme jóval későbbi. Az első védetté nyilvánított növényfaj, túl későn, 1971-ben, az erdélyi hérics volt. Talán ezért is vesztettünk el aránylag sok fajt, s a természetvédelmi intézkedések lassúsága miatt igen jelentős a kipusztulás veszélyével fenyegetettek száma is.
Eddig 35 faj tűnt el végleg a hazai zárvatermő flórából és a jelenleg ismert 2343 faj közül több mint félezer (538) többé-kevésbé veszélyeztetett. A 8 őshonos nyitvatermő fajból 2 veszélyeztetett, a 60 harasztfaj közül 1 már eltűnt és 34 a veszélyeztetettek száma.
Kipusztult és veszélyeztetett növényfajok
Mi a "Vörös Könyv" ("Red Data Book")?
MAGYARORSZÁG TERÜLETÉRŐL KIPUSZTULT ÉS ELTŰNT SZÁRAS NÖVÉNYFAJOK A "VÖRÖS KÖNYV" ALAPJÁN
